Amikor beléptem a Pannónia Művelődési Ház aulájába, először azt tűnt fel, hogy az ilyenkor szokásos feszélyezettség helyett a jelenlévők oldottak és beszélgetnek. A falakon mindenhol fotók, amelyeken főleg – a kiállítás címéhez híven – árnyékok szerepeltek, közöttük helyenként egy-egy kisebb festménnyel.
Az excentrikus külsejű Kelemen Marcel személyesen köszöntött szinte mindenkit, és rögtön le is csaptam az alkalomra, hogy megkérdezzem, mi adta a fő vonalat a kiállítás anyagának összeállításakor.
– Korábban városi ember voltam, de mindig volt egy kis nyaralónk Alsóörsön, így a balatoni kötődés adott volt. Tíz évvel ezelőtt viszont adódott egy lehetőség, leköltöztem Káptalanfüredre, azóta egyre több időt töltök itt és egyre kevesebbet a városban. Ebben a tíz évben kezdtem észrevenni a fényeket, az árnyékokat, amelyek tulajdonképpen mindig is körülvettek, mindig itt voltak, csak nem volt rá szemem. Azóta egyre inkább erre figyelek, és igyekszem megmutatni, megörökíteni. Különleges dolog az árnyék, valós, háromdimenziós világunk van belesűrítve két dimenzióba.
A kiállító művész, Kelemen Marcel
A kiállításmegnyitó ugyanolyan rendkívüli volt, mint maga a művész. Ahogy már említettem, az épületbe való belépéskor már azonnal lehetett látni a művek egy részét. Utána beinvitáltak minket az előadóterembe, ahol először Kelemen Marcel beszélt a közönséghez, és amíg beszélt, a háttérben, egy kivetítőn folyamatosan rövid, általában mobiltelefonnal készített videók mentek, mindegyik kivétel nélkül az árnyékok játékát mutatta. A művésznek minden felvételhez volt egy-két szava, és úgy éreztem, minden magyarázattal közelebb kerültünk ahhoz, ami őt is mozgatta a fotók és videók elkészítésekor.
A hivatalos megnyitást és köszöntőt Veszeli Lajos festőművész vállalta magára, aki frappánsan, baráti hangvétellel méltatta Kelemen Marcelt, szavaiból és hangjának melegségéből egyértelműen kiderült, hogy hosszú évtizedek óta ismeri és figyeli a művész pályafutását. Szavai után a zene vette át a főszerepet a színpadon, Sipos Mihály, a Muzsikás együttes prímása és Kardos Mária ütőgardonos adott hangulatos minikoncertet.
A kiállítást Veszeli Lajos festőművész nyitotta meg
Amikor az utolsó hangok elhaltak, akkor a közönség átvonulhatott egy, addig zárt terembe, ahol Kelemen Marcel festményei voltak láthatók. Ezek – az árnyékfotókkal ellentétben – gazdag színvilágú, természet ihlette, csodálatos festmények voltak, megmutatták, hogy a művész színes, különleges megjelenése még színesebb, gazdag belsőt takar.
A kiállítás november 13-ig látható Balatonalmádiban, a Pannónia Művelődési Házban, aki arra jár, semmiképpen se hagyja ki!
Fotók: Balázsi Andrea, szöveg: Szalai Mariann
