– Sokan nem ismerik a windszörföt, pedig igazán látványos, olimpiai sportág.
– Már régóta olimpiai sportág a szörfözés, ám 2024-től lecserélik a jelenlegi felszerelést, onnantól kezdve víz felett repülő windszörföket látunk majd.

A víz alatt két szárny van, ezen száll a teljes felszerelés, ha megvan a megfelelő sebesség, akkor szépen lassan ki tud emelkedni a vízből, mint egy repülőgép. A versenyszisztéma hasonlít a vitorlázókéhoz.

A windszörfben három formátum lesz 2024-től az olimpián: az első a pályaverseny, amikor széllel szemben cikk-cakkban, majd hátszélben megyünk két kört, a végén pedig befutó van. Itt inkább a taktika a lényeg. A második a szlalom. Itt nagyobb a sebesség, ez az időzítés és a manőverek versenye. A harmadik a maraton, itt egy nagy, egyórás pályát alakítanak ki. Egy versenyen sok futam van, akár tizenkettő-tizenöt is lehet, ezek alapján döntik el, ki kerül a medal race-be. A versenyzők teljesítik az egyik pályát, aki elsőként ér be, az egy, aki másodikként, az kettő, aki harmadikként, az három pontot kap, és így tovább. Akinek a legkevesebb pontja van az van legelöl. A világversenyeken az első négy-öt napon selejtezők vannak, majd ezután jön a medal race, amikor az első tizenkét versenyzőt kiemelik. Ezután jön három egyenes kieséses futam, aki azalatt a három futam alatt a legjobban szerepel, az nyeri meg a versenyt. Így sokkal izgalmasabb és látványosabb lett a sportág.

– Ön mióta űzi?
– Születésem óta Balatonalmádiban élek, édesapám és a bátyám nagyon jó vitorlázó, ezért hatéves koromtól elkezdtem én is ezt a sportot.

Kisgyerekkoromtól imádom a Balatont, sokáig magas szinten űztem a vitorlázást, tizennégy évesen a Cadet hajóosztályban korosztályos világbajnok is lettem.

Mivel nagyon drága sport, úgy láttam, anyagilag nem tudjuk tovább megengedni magunknak, így tizenhat évesen abbahagytam a versenyszerű vitorlázást. A Vadnai testvérekkel nem tudtam volna versenyezni, mivel már tízéves koruk óta vitorláztak, annyira jó anyagi hátterük és profi felkészülésük volt, hogy esélytelen lettem volna velük szemben.

Majd képbe jött a windszörf. Úgy voltam vele, ez is vizes sport, ez is széllel „működik”, ám gyorsabb és több benne az adrenalin, ráadásul közelebb vagyok a vízhez.

Ebben a sportágban láttam esélyt, hogy egyszer ki tudok jutni az olimpiára, így tizenhét évesen a jelenlegi olimpiai felszereléssel belekezdtem a szörfözésbe. Az összes pénzemet erre költöttem, aztán minden edzésen eltört, elszakadt valami, elegem lett az egészből. A vitorlázásnak köszönhetően taktikailag jó voltam a szörfben, rendre utol is értem az élmezőnyt, előfordult, hogy a hatszoros olimpikon Gádorfalvi Áron előtt értem az első bójához.

Azonban kiderült, hogy hiába vagyok elég jó a taktikában, sebességben kevés. A jelenlegi osztályban az optimális súly hetven kiló, én teljesen szálkásan nyolcvan vagyok. Abbahagytam a versenyszerű szörfözést, majd elkezdtem gyerektáborokban oktatni.

– Majd jött a várva várt hír.
– Gyűjtögettem, majd egyszer csak jött a hír, hogy a jövőben leváltják az olimpiai osztályt foilra – ez az az eszköz, amin repül a windszörf. Ebben megláttam a lehetőséget: itt a sebességbeli lemaradásomat be tudom hozni, így

2017-ben Magyarországon elsőként én kezdtem el használni a foilos windszörföt.

2019-ben aztán hivatalosan megválasztották olimpiai osztálynak a foilt, lecserélve a korábbi kategóriát. Ekkor döntöttem el végérvényesen, hogy belevágok, és azzal, hogy itthon én kezdtem el először használni, nagy előnyre tettem szert.

– A windszörf abszolút nyári sport, így a versenyzők télen kénytelenek külföldre utazni a folyamatos edzéslehetőség érdekében.
– Így van, télen elutazunk külföldre, most több helyszín is van a lehetőségek között, a legvalószínűbb Lanzarote vagy Tenerife. Fel kell mérni a lehetőségeket, meg kell nézni, hol lesznek a nemzetközi csapatok, és persze azt, hogy mit tudunk megfizetni. Nem olcsó sportág, rengeteget számítanak a szponzorok. Minden a vízen töltött órákon múlik, egy évben legalább kétszáz napot kell kint lenni ahhoz, hogy profi legyen valaki. Ezt úgy lehet elérni, ha az itthoni rossz idő beköszöntével külföldre megyünk. Szerencsére a windszörfnek Európa a központja, így nem kell messze utaznunk. Általában kisbusszal megyünk, magunk szállítjuk a felszerelést. A tavasz elején pórul jártam, repülővel utaztam külföldre, el is tört két árbócom. Jobban szeretek kisbusszal menni, az a biztos, ha magam szállítom a felszerelést.

– Említette a szponzorok fontosságát, ön hogy áll velük?
– Most úgy tűnik van fény az alagút végén. A szponzorokat tekintve eddig nagyon rosszul álltam, most pár hete tárgyalásban vagyok egy komoly céggel, a Skillx-szel. Még a beszélgetések elején vagyunk, ám úgy vélem, remekül tudnék velük hosszú távon együttműködni. Nekik köszönhetően úgy néz ki, a következő években zökkenőmentes felkészülésem lehet a 2024-es olimpiáig.

– 2019 nyarát az egyesült államokbeli Cape Codon töltötte az egyik legjobb amerikai vitorlás gyerektáborban windszörföt és vitorlázást oktatva. Úgy hallottam, ez fontos mérföldkő volt az életében.
Valóban, a windszörfoktatást teljes mértékben én irányítottam, rengeteget köszönhetek ennek a tábornak és a gyerekeknek. Igazából miattuk mertem belevágni az olimpiai kampányba. A tábor után, novemberben döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a windszörf jövőjéről. Ettől a döntéstől tettem függővé, merre tovább.

Ha nem választották volna ki a foilt olimpiai számnak, akkor a Balatonon elindítom a saját gyerektáboromat. Azonban a bizottság beválasztotta a programba, így nagy lehetőséget kapva az élettől az olimpia felé fordultam.

– Hazafelé jövet a reptéren összefutott egyik példaképével, Dorian van Rijsselberghével. Jót beszélgettek?
– Nagyon jó volt találkozni Doriannal, hatalmas legenda a windszörfben, ő az egyetlen kétszeres olimpiai bajnok a sportágban. Sok hasznos dolgot mondott a foilról, ám mára kivonta magát a szörf világából. Már vannak új példaképeim, akik elképesztő sebességi rekordokat döntenek meg, ilyen például Nicolas Goyard.

– Ha már szóba került a gyorsasági rekord, az ön nevéhez is fűződik egy tavaly őszről.
– Remek nap volt. Ahogy említettem, nagyon szoros a kötődésem a Balatonhoz, szerettem volna valamilyen formában beleírni a nevem a magyar tenger történelmébe. Régóta tudok erről a rekordról, hivatalosan a vitorlázóknak írták ki, tavalyelőtt egy kite foilos megdöntötte a rekordot, most pedig én az ő csúcsát szárnyaltam túl. Pecsétet kapunk az egyik állomáson, majd az átszörfözés után pecsétet kapunk a másikon is, a bruttó időből levonnak fél órát a szerelés, elindulás és futás miatt, így jön ki a nettó idő. A vitorlázók is a legmagasabb kategóriájú katamaránokkal állították fel a korábbi rekordokat.

Találtam egy megfelelő napot, amikor az időjárás alkalmas volt a rekorddöntéshez. Egy kicsit félelmetes volt egyedül, hosszában végigszelni a Balatont.

Végül sikerült a csúcsdöntés, a Keszthely–Balatonkenese távot egy óra harminchat perc alatt teljesítettem, ez nagyjából nyolcvan kilométer.

– Itthon hogyan oldják meg a versenyzést?
– Létezik magyar bajnokság windszörfben. Idén először van One Design osztály, ez lesz a 2024-es olimpián is. Ez azt jelenti, hogy kizárólag egy gyártótól lehet venni a felszerelést, ezáltal mindenki ugyanolyan eszközökhöz jut. Ebben az évben ennek az osztálynak rendezik a magyar bajnokságot. Négy forduló van, eddig három ment le már a Balatonon. Az utolsó szeptemberben lesz, szoros a verseny, jelenleg az összetettben én vezetek.

– Milyen célokat tűzött ki maga elé a közeljövőre?
– A célom, hogy az augusztusi svájci vb-n és az októberi francia Eb-n is benne legyek az aranycsoportban, ez a mezőny első felét jelenti. A Kékszalag után kimegyek a Garda-tóra három hét edzőtáborba, remek lesz egyben ennyit készülni. Ha meg tudnám csípni az aranycsoportot, az itthon már olimpiai A-kerettagságot jelenten. Ha egy nemzetközi versenyen ilyen eredményt ér el valaki, akkor nem is kell részt vennie hazája bajnokságán, ám úgy látom, hogy a hazai versenysorozat alapján is meglesz az A-keret. Most végre a szponzoromnak köszönhetően optimális felkészülést tudok végezni a világversenyek előtt.

– Többször említette, hogy a legnagyobb vágya a 2024-es olimpiai részvétel. Milyen út vezet Párizsba?
– Először a jövő évi világbajnokságon lehet a 2024-es olimpiára kvótát szerezni, ott kilenc nemzetnek osztanak első körben, összesen pedig huszonöten lehetnek ott Párizsban. Minden országból csak egy versenyző indulhat az ötkarikás játékokon, a nemzetek eldönthetik, hogy országon belül rendeznek-e válogatóversenyt. Nagyon bízom benne, hogy ott lehetek a 2024-es olimpián, gyerekkori álmom válna valóra ezzel.

Forrás: Csupasport.hu
Fotók: Szűcs Ábel