A Köcsi-tó Tanösvény
Helyszín Balatonalmádi,
A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, s ma már Káptalanfüred része, a helybeliek is szeretik egy sziklakerthez hasonlítani, amely élővilágával, tiszta levegőjével és kiegyensúlyozott éghajlatával kedvező körülményeket biztosít.

A tanösvény Káptalanfüred határában van, a Köcsi-tó partján. Kialakítására a felhagyott vörös homokkő bánya és az egykori agyagbánya helyén kialakult bányató tájrendezése kapcsán került sor.

A földtani természeti értékek közül a legnevezetesebb a vöröskő. Vidékünk vöröskő bányászata a XX. Század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről.

A térképeken is jelzett Köcsi-tó agyagbányászat következtében jött létre. A tóban több növénytársulás mozaikjából álló, mocsár és nádas vegetáció figyelhető meg. A Köcsi-tó szegélyzónájában lándzsás hidőr, csikorgófű, mocsári csetkáka, deres szittyó található. Szárazabb részein réti szittyó, fülemüle szittyó is megjelennek. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása.

A tótól kissé távolabb a mocsári sás megjelenése meglepő, arra utal, hogy felszínközelben olyan vízzáró réteg található, mely a csekély összefolyó csapadékvizet nem engedi a mélybe szivárogni. A mocsári sás között csikorgófű és bókoló rozsnok ismerhető fel. A mesterségesen kialakított mélyedésekben mocsári csetkáka, pajzsos veronika és csikorgófű haragoszöld állományai díszlenek.

A cserjéssel érintkező szegélyen kb. 200 tő védett agárkosbor található. A Köcsi-tó számos állatfajnak nyújt táplálkozási és szaporodási lehetőséget. Kiemelendő kétéltű és hüllőfauna élőhelyeként. A farkos kétéltűek közül a tarajos és pettyes gőte ismertek. Több békafaj szaporodási és fejlődési helye: vöröshasú unka, barna ásóbéka, zöld levelibéka lárvái kerültek elő vizéből. A tó állandó lakója a tavi béka. A siklófajok közül a vízi sikló nagy számban él a tóban és közvetlen környékén.

A tanösvény 400 m-es tanséta, 4 állomásán ízelítőt kapunk a tó- környéki természeti értékek ismeretéből: a vörös homokkövön kialakult élővilágból, a 250 millió éves kavicskő- homokkő ősi folyópartját feltáró kőzetekből.

A pihenőhely mellett a kis tó életéről látunk ismertető táblát. Majd a gyalogtúrázók 2002. évi országos találkozójának vöröskő emlékpadját találjuk.

A tanösvény hagyományos turista útjelzés (sárga T) segítségével követhető. A kirándulást a Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva