A MÁV-START által üzemeltetett kisvasúton december 1-jén indult újra a forgalom, miután szeptember elejétől felújítási munkálatokat végeztek.
A 2018-ban kezdődött pályakorszerűsítés utolsó, idén őszi fázisában 1,2 kilométeres vonalszakaszokon újították fel a vasúti pályát és egy útátjárót is átépítettek. A múlt héten egykisvasúti ágyazatrendező géplánccal szabályozták a vágányokat és a kitérőket, így ismét az engedélyezett 25 km/órás sebességgel közlekedhetnek a vonatok.
2018-ban és 2019-ben összesen 2,3 kilométeren építették át a vágányokat, hét vasúti átjárót és egy hidat újítottak fel, továbbá a balatonfenyvesi végállomás három deltavágányát és négy váltóját is korszerűsítették. A kisvasút indulóállomásán megszépültek a peronok, illetve egy C50-es típusú dízelmozdonyt is kiállítottak a gyerekek örömére.
A szerdai átadón Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója elmondta, a kisvasút pályájának rekonstrukciójára a Kormány 2016-os keskeny-nyomközű vasutak fejlesztését előirányzó döntésével 433 millió forintos összeget biztosított, melyet a vasúttársaság további 41 millió forinttal saját forrásból egészített ki.
nagybereki tájakat bejáró, főleg a nyári turistaszezonban közkedvelt kisvasút hálózatának másik vonalát, az Imremajor és Csisztafürdő közötti 8 kilométeres szakaszt is újjáépíti a MÁV, erre a célra 2,1 milliárd forint támogatást különítettek el. Ezen a nyomvonalon 2002 óta szünetel a közlekedés, tehát lényegében teljesen új pályát kell építeni, illetve a hidakat, vasúti átjárókat is jelentősen fel kell újítani.
A térségi települések három évvel ezelőtt nyújtottak be pályázatot Balatonfenyves vezetésével, hogy a kisvasúton ismét el lehessen jutni a Balaton-partról mindössze 5-6 kilométerre lévő Csisztapuszta gyógyfürdőjébe. Ez közúton csak nagy kerülővel érhető el. Az év elején nyertek 650 millió forint támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, melyből Csisztafürdőnél egy kerékpáros-turizmust is kiszolgáló állomás épül, fejlesztik a kisvasút imremajori állomását, és korszerűsítik a balatonfenyvesi végállomás épületét.
Az idei nyáron rekord forgalommal dicsekedhet a kisvasút: júliusban és augusztusban is 24 ezer ember utazott a járatokon, ez júliusban 12, augusztusban pedig 50 százalékkal nagyobb utasszámot jelent, mint tavaly nyáron. A legforgalmasabb üzemnapja augusztus 8-án volt a kisvasútnak: aznap 1700 kiránduló választotta a balatonfenyvesi vonalat. A nagy érdeklődésre tekintettel rendszeresen háromkocsis szerelvényeket indítottak, minden vonatban közlekedett kerékpárszállító kocsi, melyben a babakocsikat is kényelmesen el lehet helyezni. Az utazási kedvet az is növelte, hogy minden csütörtökön és vasárnap az imremajori kézműves piacra sok látogató a kisvasúttal jut el.
Az 1950-től eredetileg gazdasági vasútnak épült vonalon mára a személyszállítás az egyeduralkodó: nyáron igen jelentős a balatoni kirándulóforgalom, de a somogyszentpáliak és imremajoriak számára a közösségi közlekedést is ezek a kisvonatok jelentik. Az utasok a Nagyberek gazdag állat- és növényvilágában gyönyörködhetnek, az oda-vissza közel másfél órás vonatozás kellemes kikapcsolódást nyújt felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.
A kisvonatokon regionális tarifa van érvényben, ezért az országos árakhoz képest 25 százalékkal olcsóbban lehet jegyet váltani.
A kisvasúton december elejétől naponta 10 járattal utazhatnak a kirándulók és a térségben élők, a nyári főszezonban pedig naponta 14 vonat indul. A 14 kilométeres utat 40 perc alatt teszik meg a szerelvények.
Jövőre elkezdődik a Balatonfenyvesi kisvasút csisztafürdői ágának újjáépítése 2,1 milliárd forintból, a munkával a tervek szerint 2020 végéig végeznek.
Lassan hetven éves lesz a balatonfenyvesi kisvasút |
A Balatonfenyves—Csisztafürdői kisvasutat az 1950-es évek elején építették. A kisvasút sokáig a megszüntetendő vasútvonalak között szerepelt.
Az alapvonal már a második világháború előtt is létezett, az akkori Hunyadi-birtok területén. A vasútállomástól Imremajorig húzódott a négy kilométer hosszúságú, 600 mm nyomközű szakasz, amelyen fakocsikban, lovakkal szállítottak takarmányt és trágyát. A mai hálózatot 1950-ben kezdték el építeni és 1957- ben fejezték be. Fő feladatai a Balaton—Nagybereki Állami Gazdaság szállítási igényeinek kielégítése volt. A Csisztapusztán talált gyógyforrás előtérbe helyezte a személyforgalmat, amelyet korábban átépített járművekkel, később négytengelyes, fafűtésű személykocsikkal bonyolítottak. Mind a személy-, mind a teherforgalmat háromtengelyes gőzmozdonyokkal látták el, sajnos, ezek már rég eltűntek a vontáról. Később, 1953-tól hat darab kéttengelyes Diesel-mozdony képezte a vonójármű-parkot. A teherszállításban a kéttengelyes fedett és nyitott kocsik szerepét átvették a négytengelyes nagy rakodóterű kocsik. A személyforgalom 1955-ben indult, az iskolába járó gyerekeket szállították be Balatonfenyvesre. Erre a célra egy ,.E” jelű szükségszemélykocsi szolgált, amíg megjelentek a Bak sorozatú fűthető, villanyvilágítású négytengelyes személykocsik. |