Turbéki Bernadett | 2021.07.25. 10:00
Vadállatmustra helyett időutazásra visz a berek szafari
Ami Afrikában párduc, oroszlán, gorilla világa, az a Nagyberekben szarvasok, őzek, vízimadarak, sakálok és kisemlősök hazája. Nem feltétlenül őket láttuk, amikor egy igazi időgéppel időutazásra indultunk a mocsárvilágba.

Az orosz Gaz 69-es modell igazi időgépnek számít. Minden eredeti rajta. Nem véletlenül, hiszen ez a terepjáró szinte elnyűhetetlen. Platóján egykor katonák utazhattak, napjainkban turisták látogatják vele a Nagyberek csodavilágát. Mindezt a Balaton vízszintje alatt másfél méternyire. A berek szafari nem az állatvilágra helyezi a hangsúlyt, hanem az elmúlt száz évet mutatja be.

A 69-es Gaz modell időutazásra visz a Nagyberekben Fotó: Mészáros Annarózsa

 

Imremajorból indulva a túrát száraz területen tehettük, hiszen az 1860-as években a déli vasútvonal építése miatt a mocsarat lecsapolták, 236 kilométernyi csatornarendszer gondoskodik a vízelvezetésről. Gasztronómiai különlegesség, vagyis „szarvatlan” Angus marha csorda mellett húzott el a dzsip, de meg kellett állnia a keskeny nyomtávú sínpár előtt is, mert a Balatonfenyvesi kisvonat érkezik ezúttal Csisztafürdő felől.

A szafari során többször is esély van rá, hogy a kisvonattal találkozzunk Fotó: Mészáros Annarózsa

A megszűnt majd újra telepített vonalat alig egy hónapja adták át a nagyközönségnek. Amíg várakozunk az átkelésre, kiderül, hogy az óriási kupac, amely mellett megálltunk, nem törökugrató, hanem siló, vagyis ahogy a helyiek hívják: „óriásműzli”. Gabonát, kukoricát, cukorrépát, és egyéb nyalánkságot tartalmaz, természetesen nem emberi fogyasztásra. A kéthelyi Hunyady család egykori birtokán berregett tovább a terepjáró, ahol egyes területek még őrzik a régi családok nevét, mint a Hunyady Akol, a Kundpuszta, vagy a Fekete Akol, Eszterházy-Pálmajor, Hunyady-Imremajor. Bozóttal benőtt területen vezet át a régi betonút, nem is gondolnánk, hogy egykor lakott terület volt, ám a házaknak nyoma sincs, a természet visszahódította a területet.

A természet mindenkit meghódít ezen a területen Fotó: Mészáros Annarózsa

 

– A Hunyadyak nevéhez az állattartás fűződik, amire az akol helységnév is utal. Az ötvenes években azonban munkatábor működött ezen a területen. Recskre azokat küldte a rendszer, akiktől végleg meg akartak szabadulni, itt pedig a „politikai és köztörvényes bűnözőket” dolgoztatták a KÖMI 401–es munkatáborban. Délnyugati részén, Imremajorban voltak felállítva fabarakkok a férfi raboknak, a nők pedig Pálmajorban voltak elszállásolva. Kellett a munkaerő a vasútépítéshez, és az állami gazdaság létesítményei sem a földből nőttek ki – mesélte Antics László, aki gyerekkorát Imremajorban és a Nagyberekben töltötte.

Antics László, a túra vezetője gyerekkorától ismeri a Nagyberek titkait Fotó: Mészáros Annarózsa

 

– Magyarország első nikotinüzeme működött itt. A „Dunántúl Éléskamrája” néven emlegették ezt a területet. Zöldség, dohány, menta termett itt, és hatalmas kenderültetvény is volt a Berekben, amelyből itt – ott napjainkig megtalálható néhány szál a növényből, mert kiirthatatlan. Gyógynövény és jó haszonnövény egyben, minden porcikája felhasználható. Az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát is kenderpapírra írták. Túl sok fát vágunk ki a papírgyártáshoz, pedig a kender ugyanolyan kiváló lenne hozzá – mondta Antics László, miközben természetvédelmi terület „bejáratához” értünk, ahová autóval nem lehet tovább menni. A Fehérvízi–ősláp tárult elénk.

A Fehérvizi-ősláp érintetlen terület Fotó: Mészáros Annarózsa

 

– A bereki víznek jellegzetes szaga van, a színe pedig barnás a tőzegtől, és magas a huminsav tartalma. Régen sebgyógyításra is használták, mert gyógyhatása van. Magam is tapasztaltam gyerekkoromban, amikor itt horgásztunk, hogy az apró sérülések helye hamar regenerálódott, nem kellett fertőtlenítő, vagy sebhintőpor. Mivel a Balatonba is befolyik ez a víz, ott is enyhén érzékelhető a gyógyhatás-tette hozzá idegenvezetőnk. A Fehérvizi–ősláp, másnéven Nekota, csaknem 50–60 féle madárnak ad otthont a Berek 200 féle madárfajából. Védelmükre szolgál a bozótos, vagyis a „Tüskevár”, amely a tatárjárás és a török hadjáratok idején nagy védelmet nyújtott a helyieknek is a mocsárvilágban. A hozzá hasonló területeket csapolták le egykor, hogy hasznosítani tudják.

A túra során a dzsip segítségével átélhetjük, a történelem néhány rázós korszakát… Fotó: Mészáros Annarózsa

Utunk során történelmi áttekintést és változatos tájélményt kaptunk egy olyan világról, amelyet ugyan lecsapoltak, ám mégis érintetlennek tűnik. Az emberek nyoma azonban itt-ott fellelhető egy-egy eldobott műanyag palack képében…

Regények lapjain elevenedett meg a Nagyberek világa

– Fekete István a témáit nem feltétlenül egy területről gyűjtötte össze. A Matula bácsi inkább fogalom volt, nem pedig egy személy. Tőlük kapta az információkat – mondta Antics László, aki a Berekben eltemetett Holinka Walter Horst bácsiról is megemlékezett.

Fekete István az efféle “Tüskevár” közelében érezte elemében magát Fotó: Mészáros Annarózsa

– Jellegzetes lakója volt a Imremajornak. Szerette az embereket. A régi rendszer elitjét vadásztatta a területen. Fekete István is gyakran találkozott Walter bácsival, akinek mindig tacskó kutyái voltak, amelyeket valami röviditalról nevezett el, mint például „Snapsz” – mosolygott idegenvezetőnk, aki utunk során arra is felhívta figyelmünket, hogy az előző napi felhőszakadás után nyoma sincs a sárnak, hiszen az égi vizet, mint a szivacs, beszippantotta a tőzeges terület.

 

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva