Balatonföldváron a gróf Széchényi Viktor tulajdonában lévő területen vette kezdetét a tavi fürdőélet. A gróf nemcsak szállodát, valamint nagy étkezdét építtetett a 19. század végén, hanem 36 holdnyi területet parkosított is.
A jegenye-, tölgy és fenyőfák már korábban is megvoltak itt, de ekkor díszbokrokat is ültettek, rendezték a gyepet. A földvári telkek egy részét értékesítették, és egyenes vonalvezetésű utcákat alakítottak ki.
Spur István, későbbi balatoni kormánybiztos mérnöki tervei alapján született meg a rendezett fürdőtelep. A 19. század végére már 34 telket adtak el, 10 nyaraló épült fel, ezek közül a leghíresebb a Kupa vezér, a Bendegúz és a Zrínyi szálló volt.
Az ivóvíz ellátásra a telepen kutakat létesítettek, amelyek a park öntözését is szolgálták. Igen modernnek számított a telep világítására kiépített izzólámpák sora. A telepi főbejáratnál bazár fogadta az érkezőket, ahol nem csak piperecikkek között válogathattak a vendégek, hanem fodrászt is igénybe vehettek.
Megépült a 40 öltözős fürdőház, árnyas pihenőhellyel és fedett váróteremmel. A helybeli Regatta Egylet kezelésében csónakokon, benzinmotoros hajókon lehetett kirándulni
A 20. század elején Földvárt a tudósítások már a Balaton tündérkertjének nevezték.
A fürdő- és társasélet tovább színesedett, szélesedett. A budapesti atlétikai klub egyesületi székházat létesített itt. A villák és köztük az igen ismert tulajdonosok száma pedig csak egyre növekedett: Korányi Frigyes neves pulmonológus, Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, Kresz Géza orvosdoktor, a hazai szervezett mentőszolgálat megteremtője, Rákosi Jenő író és színházigazgató, Bajor Gizi, a híres színésznő mind-mind Földváron pihent.
1903-ra Széchényi Imre gróf elnökletével megalakult az a Balatonföldvár-fürdő részvénytársaság, amely meg is vásárolta Széchényi Viktortól Földvárpusztát. Pár év alatt rendbe tették az úthálózatot, postaépületet emeltek, csatornázták az egész telepet. 1904 őszén elkezdődhetett a móló építése. A mólón lévő híd terveit Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár – a magyar vasbetonépítés úttörője – készítette.
A fél kilométernyi parti út a földvári közönség egyik legkedvesebb sétaterülete lett. Földvár 1905-ben megkapta a gyógyfürdői rangot.
1912-ben, az I. világháború előtti években ugrásszerűen megnőtt a nyaralók és a férőhelyek száma. A két háború közt a törzsközönség napközben vitorlázott, teniszpartikat játszott, este a mólón gyűlt össze.
Majd megnyílt a mozi, hetenként kétszer vetített, a kioszknál rendszeresen tombolát húztak. A parti fasort és a casinot ellepték a jómódú arisztokraták. A földvári vitorlástelep kialakítása után, 1939-ben avatták fel a Királyi Magyar Yacht Club klubházát.
Így vált Balatonföldvár a hazai vitorlázás egyik fellegvárává. De e sportág mellett – a két háború között – kiemelkedő volt még a tenisz, a galamblövészet, a golfozás, az atlétika, a kerékpározás, az úszás és a lóverseny is. A sport- és fürdőélet két nagy mecénása Széchenyi Viktor és Széchenyi Imre volt.
Az 1921-es Balatoni Sporthét egyik fontos állomása volt Földvár, és innen startolt az 1937-es Balaton–Bodeni-tó autómobil-verseny is.
A korszakban a színházi és sportlapok nagyon sokat tudósítottak a településről. Az egyik 1930-as évekbeli Színházi Életben kiemelték a korszak agilis fürdőbérlőjét, Vizmathy Miklóst.
A lap nagy mulatságokról, garden-partikról, lampionos hajófelvonulásról, ékszerdobozhoz hasonlítható bárokról, a Kupa vezér szálló elragadó teraszáról, kényelmes szállodai szobákról, hatalmas bridge-partikról számolt be.
Az 1935-ben bemutatott Címzett ismeretlen című mozifilm is Földváron játszódott.Szabó Lőrinc nem egy versét írta Földváron és Földvárról, és innen küldte leveleit ismerőseinek, szerelmeinek. Hol a Zrínyi-szállóban, hol a Démusz-panzióban, majd a Durcy-villában pihent. Az Eliette-villa Németh László író miatt lett híres.
A második világháborút követő anarchikus állapotok miatt a nyári szezonban, 1947-ben nem nyitottak ki a nagy szállók. Szomorú lehetett látni a Zrínyi, Garabonciás, Bendegúz, Bungalow, Sellő, Kupa vezér bezárt ajtói, zsaluit. Csak a kisebb helyek, így a Démusz-villa vagy a jó hírű Holovics vendéglő szolgálta a vendégeket ekkortájt.
Siralmas állapotok uralkodtak a fövenyfürdőnél, a kaszinónál, a kikötőben. Az ’50-es évek aztán meghozta a motelépítési lázat. Az 1958-ban nagyon korszerűnek számító könnyűszerkezetes moteleket gyorsan felhúzták, majd később lebontották. Helyükre két másik, tipikusan Kádár-korszakot reprezentáló hotel került, a korszak névadásának megfelelően: Neptun és Juventus.
A villákat ekkorra már a nagyvállalatok kisajátították. Kilátó presszó, Kistext üdülő, SZOT-étterem, SZOT Hullám Szálló, Pamutnyomó-ipari Vállalat üdülője, Kukorica és Flekken csárda, Borkostoló, Balatongyöngye étterem – csupa beszélő név az államszocializmus korabeli Földvárról.
A platánfák által közrefogott Kvassay sétány, a Galambsziget, a rendezett fürdőtelep, a patinás villák, a változatos sportélet, a vitorlások látványa miatt Balatonföldvár egyedi jelleget vívott ki magának. Napjainkban is méltón viseli napjainkban is a Balaton tündérkertje nevet.
Szöveg: Kovács Emőke
Fotók: Fortepan
