Sok helyen már születőben vannak a borok a balatoni pincékben, de azért még jócskán benne vagyunk a szüret időszakában, sőt, még a legtöbb helyen hetekkel később kezdődik a szőlőtermés betakaritása. Minisorozatunkban balatoni borvidékeken kalandozunk, arról érdeklődve, hogy milyen a szőlőtermés, hogyan alakul a szüret időpontja, s vajon milyenek lesznek a 2021-es évjárat nedűi?
Öt hektárnyi ültetvényen gazdálkodik a Gyukli pincészet. A balatonfüredi Lapostelek-dűlőnél lévő területen vegyszermentes szőlőművelést folytatnak. Erről így írnak a pincészet honlapján: „az ismert fajták mellett óriási hangsúlyt fektetünk a gombás betegségeknek ellenálló szőlőfajtákból készülő borokra is. Az elmúlt évek kísérleti szőlőtelepítéseivel a gombarezisztens fajták térnyerését, talajművelési módokat és olyan zöldtakaró menedzsmentet valósítottunk meg, melyek az ökológiai szőlészet jegyében a borvidékben rejlő adottságokhoz még jobban illeszkedve emelik a térség idegenforgalmi jelentőségét.”
A Gyukli pincében négy évtizedes tapasztalattal kezdték meg az idei szüretet, így jócskán van összehasonlítási alapjuk, nem csak az elmúlt évek, hanem évtizedek termésével, betakarításával kapcsolatosan is.
Ezekről Gyukli Krisztián szólt, kiemelve, hogy idén már négy – korai érésű – szőlőfajta leszedésével már végeztek.
A Solarissal kezdődött az idei szüret. Ezt a fehérbort adó fajtát Gyukli Krisztián hozta Magyarországra és honosította meg a Balatonfüred-Csopaki borvidéken több mint egy évtizede. A Solaris már erjed a pincében.
Ezt követte múlt héten az Irsai Olivér, melyből majd gyöngyözőbor készül. Augusztus utolsó napján pedig megtörtént az illatos bort adó Muscaris és a magyar nemesítésű Füredgyöngye szürete.
– Tudatosan telepítettem az elmúlt években olyan szőlőfajtákat, melyek nem csak a gombás betegségeknek állnak ellen és ezáltal szükségtelenné válik a vegyszeres növényvédelem, tehát egyáltalán nem kell permetezni; hanem ezek a fajták arra is képesek, hogy az évjáratok kilengéseit kiegyenlítsék. Az elmúlt 20-30 évben nagyon megváltozott az éghajlat itt, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken is. Amikor 2-3 évtizede, gyermekkoromban októberben kezdődött a szüret és november közepéig-végig tartott, addig most már augusztus végére négy termésünk a pincében van és vélhetően a balatoni borászok szürete szeptember végére már le is zajlik. Tehát egy-másfél hónappal előrébb csúszott a teljes szüreti időpont. A szőlőfajták sokkal hamarabb beérnek, ezáltal teljesen megváltozik a termés, a mustban lévő cukor, sav, ásványok, különböző aroma-és színanyagok. Így már nem azokat a kiegyensúlyozott borokat tudjuk elkészíteni, mint húsz, harminc éve, amikor ezeket a fajtákat tudatosan telepítettük oda. Ezért nekünk szakembereknek fel kell készülnünk arra, hogy hogyan tudunk – akár fajtaváltással, akár különböző szőlészeti, borászati technikákkal – beavatkozni és kiegyenlíteni az évjáratok különbségeit.
– Amellett, hogy az éghajlatváltozás hatásaira és a korai szüretre figyelni kellett, milyen volt az idei év az ültetvényeken?
– A 2021-es évjárat tele volt kihívásokkal. Áprilisban, májusban gyakorlatilag elképesztő hideg volt, így a szőlő vegetációja sokkal később indult el, mint egy átlag évben. A szőlő virágzása, amely általában május végére, június elejére tehető, most nagyon megcsúszott, hiszen június végén még csak a rügypattanáson voltunk éppen csak túl. Látszott az, hogy nagyon nagy -legalább 3-4 hét késésben – vannak a szőlők. Sok szakember megkongatta a vészharangot, hogy egy kivitelezhetetlen évjárat lesz a 2021-es. Én mindenkit óva intettem ettől, hiszen a szőlő egy csodálatos növény, képes túlélni sok mindent. Ahogy gondoltam, úgy is lett: az utolsó három hónapban: június, július, augusztus idején, a fő vegetációban nagyon szépen összeszedte magát a szőlő, vészüzemmódba kapcsolt és sokkal gyorsabb volt a növekedése. Most, szeptember elején ott tartunk, hogy a borvidékünkön jellemzően az mondható el, hogy 7-10 nap késésben vagyunk a szüretekkel. Tehát ugyanazok a paraméterek egy – másfél héttel később állnak be a szőlőbogyókban, mint például a tavalyi évben. Ami pozitívum, hogy az elmúlt években sem és idén sem volt komolyabb gombás fertőzés a régiónkban: tehát sem a peronoszpóra, sem a lisztharmat nem ütötte fel a fejét járványszerűen az ültetvényeken. Így azoknál a szőlőfajtáknál, melyek nem gombarezisztensek sem kellett vegyszeres növényvédelmet elvégezni a gazdáknak. Összességében úgy gondolom, hogy ha valaki jól felkészült szakmailag, pontosan meg tudja határozni egyes szőlőfajták szüreti időpontját és alázattal fordul ehhez a munkához, akkor biztos vagyok benne, hogy a 2021-es évben is nagyon szép, harmonikus borok készíthetőek mind fehér, mind rozé, mind vörösbor kategóriákban.
– Mielőtt az idei borral kapcsolatos előrejelzésekről részletesebben is beszélnénk, azért említsük meg a Gyukli pincészet egyik specialitását, az „alkoholmentes bort”, melyet csak fröccsként kínálnak. Ez a verjus, más néven a zöldlé, amely nem tévesztendő a boltbokban kapható szőlőlével, de még csak a musttal sem.
– Hosszú évek kínáljuk a verjus-t. Ezt nagyon egyszerűen el tudja készíteni bárki. Ezt akkor kell megtenni, mielőtt még a szőlő zsendülne , vagyis elkezdődne a cukor beáramlása a bogyókba, s ezáltal bogyók felpuhulása. Tehát a kőkemény bogyókat leszüreteljük. Ez idén nagyjából három hete volt, tehát augusztus elején. Akkor az ültetvényben terméskorlátozással céljából leszedtük azokat fürtöket, melyek vagy rossz helyen vannak, vagy már túl sok egy-egy szőlőtőkén. A kőkemény bogyókat ledaráljuk és a levét kipréseljük. Ez gyakorlatilag egy savlé. Ugyanolyan savanyú. mint a citromlé, csak szőlőíze van. Ebben nincsen semmi cukor. Pár napig hagyjuk letisztulni, majd a színtiszta levet átszűrjük kristálytisztára, adunk hozzá egy nagyon kicsi ként és ezt palackozzuk. Mivel nem alakult ki cukor a bogyókban, nincs, ami alkohollá erjedjen. Mindvégig alhololmentesen, frissító, savanyú szőlőlé marad. Ezt önállóan nem ajánlom fogyasztani, mert nagyon savanyú. Viszont a francia konyha több száz éve használja a verjus-t pácolására, mártások savanyítására, salátaöntetekbe. Itt a régióban is rendeli tőlünk egy-két étterem ételeihez, de mi alapvetően fröccsként kínáljuk. Ha fél decit a borospohárba töltünk és ezt jéghideg szódával felhúzzuk, akkor nagyjából ugyanazt az érzetet kapjuk, mintha borfröccsöt innánk: – de alkohol nélkül. Ezt józan fröccsként ihatja mindenki. Néha felturbózzuk egy kis bodzaszörppel vagy almalével, de ízesítés nélkül is egy nagyon ízletes, savanyú ital.
– Térjünk vissza az igazi borokra. Lehet-e már előrejelzést megfogalmazni arról, hogy milyenek lesznek az idei évjárat borai?
– Mivel – amint említettem – a rügypattanás nem indult el május elején, hanem jócskán csúszott, ezért a szőlőnek a szüret időszakáig sokkal kevesebb nap állt rendelkezésre. Mivel ez a vegetáció lerövidült, ezért nem tud annyi ásványi anyag: nitrogén, foszfor, kálium, kálcium, tápanyag, aroma-, illat-, színanyag feldúsulni a bogyókban. Ezért vélhetően sokkal kevesebb nagy testű, hosszabb távon is eltartható, magas prémiumkategóriájú bor fog születni, mint az előző két-három évben. Ez az évjárat inkább a könnyedebb, egyszerűbben értelmezhető, illatosabb, hétköznapibb ivóboroknak fog majd kedvezni – osztotta meg gondolatait Gyukli Krisztián.
A Gyukli pincészetben amellett, hogy készülnek már az idei borok, még több ültetvényen is lesz szüret. A következő a Sauvignon blanc és Pinot noir lesz – ezek is viszonylag korai érésű fajták ezen a borvidéken. Ezek után a középérésű fajták ideje jön el: a kékfrankos és az olaszrizling szürete következik. A nagyobb testű borok készítésére várhatóan várnak a betakarítással október közepéig, november elejéig, de ez nagyban függ az időjárástól és ezen belül is a csapadéktól. A terv most az, hogy késői szüretelésű olaszrizlinget és vörösbort is készítenek.