Törpeharcsa: az inváziós ragadozó
A fekete törpeharcsa jelenléte a Balatonban egyre gyakoribb, és a parti régiókban már a fogások 20%-át teszi ki. A kutatók kiemelik, hogy ez a faj rendkívül jól alkalmazkodik, és főleg makrogerinctelenekkel – például csigákkal, kagylókkal, rovarlárvákkal – valamint halakkal táplálkozik. Ahogy növekszik a mérete, úgy nő a zsákmányolt halak mennyisége is, ami közvetlen veszélyt jelent az őshonos halfajokra. Bár az őshonos sügér és bodorka eltérő táplálkozási szokásokkal bír, a törpeharcsa ragadozási hatása hosszú távon komoly ökológiai változásokat okozhat.
Mit tehetünk a törpeharcsa ellen?
A szakemberek arra bátorítják a horgászokat, hogy
ne dobják vissza a kifogott fekete törpeharcsákat,
sőt, a fiatal egyedek, az úgynevezett „ivadékfelhők” eltávolítása is támogatott. Bár a faj kiirtása nem reális cél, a populáció szabályozása elengedhetetlen a Balaton élővilágának megőrzéséhez.
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy bár jelenleg az őshonos halak száma nem csökkent drasztikusan, a törpeharcsa további terjedése jelentős negatív hatást gyakorolhat. A szakemberek egyelőre nem javasolják invazív ragadozó halfajok betelepítését vagy a fajspecifikus betegségek terjesztését, mivel ezek súlyos következményekkel járhatnak a teljes ökoszisztémára nézve.
Inváziós faj a veszélylistán
2022-ben a fekete törpeharcsa
felkerült az Európai Unió veszélyes inváziós fajainak listájára,
és Magyarországon is szigorú jogszabályok védik tőlük a Balatont. A halászat szabályozása és a horgászok aktív közreműködése kulcsfontosságú a tó élővilágának védelmében.
A fekete törpeharcsa gyors térnyerése továbbra is komoly kihívást jelent a Balaton számára. A horgászok felelőssége egyre nagyobb, hiszen a kifogott törpeharcsák vissza nem dobása és az ivadékfelhők eltávolítása létfontosságú a Balaton jövőjének megóvásához.
– Sem a fajspecifikus betegségeket, sem az invazív ragadozó halfajok betelepítését nem tartjuk jó ötletnek, mert ezek beláthatatlan következménnyel lehetnek más fajokra – mondta Czeglédi István, a BLKI tudományos munkatársa. Ugyanakkor azt még vizsgálják, mely fajoknak lehet vetélytársa a törpeharcsa.
A sügér szintén nagy mértékben fogyaszt halakat és vízi makrogerincteleneket, de a táplálékát adó kisebb állatok eloszlása egyenletesebb, mint a törpeharcsánál. A bodorka pedig főleg makrogerinctelenekkel és növényekkel táplálkozik. A várakozásokkal ellentétben jelentős mértékű táplálkozási különbözőséget mutattak ki a három vizsgált faj között. Az eredmények alapján a balatoni fekete törpeharcsa elsősorban közvetlen ragadozáson keresztül hat negatívan az őshonos halakra, míg a különböző táplálékalkotókért zajló versenyen keresztül kevésbé.
Nyitókép és forrás: HUN-REN