A valóságban azonban ez a dolog egyáltalán nem laza, hiszen 800 kilométert lefutni nem annyira bulis, inkább melós, a hangulat viszont tényleg különleges, olykor egészen felemelő. Hol az ellentmondás?
Tizedik alkalommal tartották meg a hatnapos futást Balatonfüreden; nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az esemény különleges helyet foglal el a világ ultrafutásában (az ultrafutás a legegyszerűbb definíció szerint a maratoni távnál hosszabb futásokat jelenti).
A város kempingjében tartott megmérettetés jelentőségét bizonyítja, hogy a világ minden tájáról érkeznek rá sportolók. A szervező klub, az Egyesület a Magyar Ultrafutásért (EMU) észlelte, hogy komoly igény mutatkozik egy ilyen verseny tető alá hozására, és a várakozások be is igazolódtak. Jól sikerült viadalok, nagyszerű mezőnyök és remek teljesítmények jellemezték az elmúlt éveket, a koronavírus-járvány azonban itt is közbeszólt, a jubileumi versenyt negyedik nekifutásra sikerült csak lebonyolítani.
Hatnapos futás Balatonfüreden- a dobogósok: Drabik Krisztina, Roldano Marzorati, Mariana Nenu, Rakonczay Gábor, Silke Gielen és Michael Bohm Fotó: EMU/veol.hu
– Hatalmas volt az érdeklődés, nekünk, szervezőknek ilyenkor válogatnunk kell, amit nem feltétlenül a teljesítmény alapján teszünk meg. Számít az is, hogy ki a visszajáró, vagy ki az, aki sokat tett már a sportágért – avatott be a rendezés kulisszatitkaiba Kiss Zoltán, az EMU elnöke, a hatnapos futás versenyigazgatója, aki maga is kiváló ultrafutó-eredményekkel büszkélkedhet.
A szervezők kiemelték, hogy Balatonfüred önkormányzata és a Balatontourist kemping nagyszerű partnereknek bizonyultak ez- úttal is. Idén 59-en álltak rajthoz, a résztvevők egy 1 kilométer hosszú pályán (egészen pontosan a nemzetközileg hitelesített futókör 926,82 méter hosszú) rótták a köröket hat napon át. Ez nem hangzik túl bonyolultnak, de az ilyen megmérettetés nemcsak fizikai, hanem komoly mentális felkészültséget is igényel, emellett olyan átgondolt taktikát, amely a futómennyiség és -sebesség mellett kitér az alvásra, frissítésre, pihenésre egyaránt.
De kik ezek az emberek, akik képesek az év egyik csúcspontjaként tekinteni a hatnapos, olykor kilátástalannak tűnő testi-lelki küzdelemre?
– Sokféle ember akad a mezőnyben. Fogalmazhatunk úgy, hogy a rajthoz állók közül mindenkinek megvan az a „defektje”, amely hidat képez közöttük. Itt együtt versenyez gyárigazgató, menedzser és segédmunkás, közös dolog bennünk, hogy a világot sajátosan és komplexen szemlélő emberekről van szó. Nehéz szavakban visszaadni azt a pozitív energiát, töltetet, amely átjár egy ilyen viadalt. Ez egyszerre verseny és egyszerre lelki feltöltődés. Az indulók elsősorban önmagukkal versenyeznek, persze vannak klasszikus párharcok, ám ezek nem ellenségeskedést, hanem inspirációt jelentenek. Jellemző, hogy örök barátságok szövődnek egy-egy ilyen érzelemgazdag megmérettetésen.
A 2021-es hatnapos futást Rakonczay Gábor nyerte, a győztes közel 802 kilométert futott, ami napi bontásban több mint 130 kilométert jelent. Elképesztő teljesítmény. A híres óceánátszelő evezős és kenus extrém sportoló nagyon odatette magát, nagy alázattal készült a balatonfüredi viadalra.
A hölgyeknél komoly küzdelem volt az első helyért, amelyet végül a román Mariana Nenu (728,917 km) szerzett meg, megelőzve a német Silke Gielent (aki 718,360 kilométerrel hatalmas korosztályos világcsúcsot futott) és az első hatnapos futásán azonnal kiugróan teljesítő Drabik Krisztinát (620,042 km).
A tizedik alkalommal megrendezett hatnapos futásra a világ minden tájáról érkeztek sportolók Fotó: Pesthy Márton/Napló-veol.hu
Az ultrafutás nem a tinédzserek sportja, a legjobbak között több 50 vagy akár 60 év feletti versenyző is akad, és itt mindenképpen ki kell emelni Bozó Pált: az 1939-es születésű sportember – írd és mondd – több mint 467 kilométert teljesített idén Füreden.
A magyar csapat összesítésben a második pozícióban végzett, ami szintén kitűnő produkció. Az elképesztő teljesítmények egyben hihetetlen felszabadultságot jelentenek, nem csak a futónak, a szervezőknek, segítőknek, szurkolóknak is jut az életérzésből. Talán itt lehet feloldani a cikk elején említett ellentmondást. Miért érzi jól magát egy olyan ember, aki hat nap alatt any- nyit fut, mint amennyit általában egy hónap alatt az autóval teszünk meg? Azért, mert egy olyan dimenziója nyílik meg a világnak, amelyhez hétköznapi módon nem lehet hozzáférni.
– Ez az esemény minden évben tud újat mutatni. Fantasztikus volt látni, ahogyan egymást biztatták a résztvevők, izgultak a másikért. A végén olyan érzelmek szabadulnak fel, hogy az elképesztő. Egy ilyen futás egyben komoly önismereti szakkör is. A megfelelő fizikai állóképesség az alap, de minél hosszabb a táv, annál nagyobb arányban van jelen a lelki, szellemi rátermettség. A végén eljutunk oda, hogy már a mentális erő dominál.
forrás: veol.hu
