Hogy lehet érdekes az irodalom és a költészet, arra jó bizonyíték a hétvégén a balatonfüredi Vaszary Galériában tartott Lyukasóra Klub rendezvénye. Aki még nem látott ilyet, vagy az irodalomtudósok álmos előadásaihoz szokott, annak meglepő lehet, hogy öt ember milyen színesen, interaktívan, érdekfeszítően tud másfél órán át a költészetről, versekről beszélgetni. A klub lényege, hogy a beszélgetők játszanak, azaz verseket olvasnak fel egymásnak és a közönségnek, melyek szerzőjét kell kitalálni.
Lackfi János költő, akié a moderátori szerep is igazi showman, aki folyamatosan gyártja a gegeket, a szóvicceket. Lator László Kossuth-díjas író, bár már 90 éves is elmúlt sziporkázik a közönség előtt, egy pillanat alatt elmagyarázza egy versről, hogy miért rossz, vagy éppen az egekig magasztal egy szerzőt. Várady Szabolcs költő, műfordító melankolikus típus, de cinikus, néha kekec hozzászólásaival időről időre nagy derültséget vált ki a hallgatóságban.
A Lyukasórákat általában valamilyen téma köré rendezik, ez most a Vaszary Galériában január elejéig látható Lesznai Anna kiállítás volt. A kiállítás kapcsán a beszélgetőtársakhoz Török Petra kurátor és Kéri Kitty a balatonfüredi Kisfaludy színház igazgatója is csatlakozott.
Aki úgy ült be erre az estre, hogy fogalma sem volt Lesznai Anna munkásságáról, az most ezzel is képbe kerülhetett, és Lesznain keresztül egy korszak hangulatába is bepillanthattak a résztvevők.
Balázs Béláról kiderült, hogy nagyon szerettte a nőket, bár Lesznai Annával csak jó barátok voltak. Hogy Kafka Margit sokáig Lesznai Anna barátja volt, hogy Lesznai irigyelte Kafka Margit tehetségét, akit a korszak egyik legnagyobb művészének tartott, Kafka pedig irigyelte Lesznait a családi hátteréért, a megbecsültségért, mint egy édesanyjának írt levélből kiderült Kafka a tanítás és a szerkesztőség közötti rohanásban „utcai budikban” készítette frizuráját.
Megtudtam, hogy Lesznai Anna tervezte Ady első két kötetének borítóját, hogy Nemes Nagy Ágnes a szigligeti alkotóházban írt Vihar című szép háborúellenes versét a kötélen száradó ing ihlette. Hogy 1948-ban azzal utasították vissza Jékely kötetének kiadását, hogy versei olyanok, mint a sírversek, és innentől Jékely nagyon gonosz, sértő sírverseket kezdett írni élő költőkről, melyeknek divatja lett és mások is elkezdek ilyen verseket írni. Hogy Berda József sírverse például így hangzott: „Itt nyugszik a szegény Berda, isten veled sertésborda.” Vagy ilyen egy népies erdélyi sírvers: itt nyugszik Béla a tót, ki gyertyával nézte meg a benzines hordót, hogy van e benne, oszt vót.
Kiderült, hogy Lesznai Anna a bécsi emigrációban felkarolta a 21 éves József Attilát, akivel közösen egy szerelmes vers antológiát is összeállítottak, ami 1932-ben megjelent és könyvészeti nívó díjat is kapott.
Elhangzott Kodály Zoltán Lesznai Annának írt szentimentális, meleg hangvételű levele, melyről elsőre senki sem gondolná, hogy Kodály Zoltán írta, hiszen őt elsőre mindenki hűvös, távolságtartó személyiségnek képzeli.
Nagyon tetszett Nadányi Zoltán Körmenet című verse, melynek kapcsán megtudtam, hogy Jékely Zoltán is rajongott a nőkért. Lesznai Anna raccsolt, viszont sokat használta a korrektúra szót. Hogy nem csak Lesznainak volt szerteágazó- irodalmi és képzőművészeti tehetsége, de például Michelangelo írt verseket is.
Remek program volt, középiskolásoknak kötelezővé tenném. Várjuk a következőt.
Rövid részlet a Lyukasóra Klubból:
Kép és szöveg: Sági Ági
