A most is látható Bajcsy-Zsilinszky utcai épület valamikor a XVIII. században épülhetett református templomként. Azonban a reformáció előtt is állt itt egy középkori templom, melyet először egy 1267-es oklevél említ. Ennek a templomnak a pontos helyét eddig nem ismerték. A feltárások során kiderült, hogy egy temetőt kutatnak a régészek, és mivel a középkorban az emberek a templom köré temetkeztek, biztossá vált, hogy a középkori templom is itt állhatott.
– Több fal is előkerült az ásatás során, és már régebbi ásatásoknál is, a kutatásoknak azt kellett pontosan tisztázni, hogy melyik fal melyik periódushoz köthető. Kissé leegyszerűsítve minden falnak van egy használati szintje és egy alapozási, illetve építési szintje. Ha ez utóbbi alól kerül elő lelet, akkor az egykorú vagy öregebb az épületnél – mondta Nagy Szabolcs Balázs, a Laczkó Dezső múzeum régésze.
Az is lehetséges, hogy egy ideig az egykori középkori templomot használták később református templomként, de lehet, hogy a helyén már eleve újat építettek. Azt már az írott forrásokból tudjuk, hogy a XIX. században a református gyülekezet kinőtte a kis templomot, a hívek már nem fértek el benne, és kérvényezték, hogy egy új templomot építhessenek. A régi, kicsi, kissé vizesedő templomot pedig eladták az izraelita hitközségnek, akik a XIX. század közepétől zsinagógaként használták. A második világháború tragédiája miatt olyan kevesen maradtak a hitközségben, hogy tovább már nem tudták a zsinagógát fenntartani. Az elmúlt évtizedekben az épület volt raktár, garázs és étterem is, de az utóbbi években már üresen állt.
Nagy Szabolcs Balázs régész az ásatáson. Fotó: Nagy Lajos
– A helyről lehetett tudni, hogy régészeti lelőhely és jelentős örökségvédelmi helyszín. A XIX. század óta ismert a helyszín jelentősége, és itt az épületen belül már 1983- ban volt egy ásatás is. Ez a mostani ásatás kötelező volt, hiszen ha ezt nem végeztük volna el, az építkezés miatt a markoló vitte volna el a leleteket. Eddig az épületen belül tudtunk egy korábbi épületről, aminek a keltezése elég bizonytalan volt. A leleteink most behatárolták, hogy egy legalább 400 éves épületről van szó. Ami teljes újdonság, és amire nem számítottunk, hogy van egy falszakaszunk, ami korábban nem került elő. A falakon kívül pedig sírok vannak, amiket feltártunk, és ezekből kiderülhet, hogy mióta lakott a település, mióta temetkeznek ide, a templom köré.
Az ide vonatkozó törvény az 1711, azaz a Rákóczi szabadságharc vége előtti tárgyakat tekinti régészeti leletnek, de egy ilyen épülettörténet szempontjából érdekesek lehetnek a későbbi korok leletei is. A kutatások végére a remények szerint egy kicsit többet lehet majd tudni az egykori középkori templom, a református templom és a zsinagóga történetéről is. A keresztény kultúrkörben az emberek nem viszik magukkal értékeiket a túlvilágra, így a feltárt sírok sem különösebben gazdag mellékletűek.
– Igazán váratlan dolgokat nem találtunk. A legrégebbi leletek egy feltehetőleg őskori kovapattinték, valamint egy pénzérme és egy bronz ruhakapcsoló tű a római korból. Ezek önmagukban nem mondanak sokat, bekerülhettek szinte bármikor a középkorban vagy később is. Előkerült egy XIII. század végi bécsi dénár, ez a legkorábbi olyan középkori lelet, ami jól keltezhető. Vannak még cserépedény töredékek, egy sarkantyú töredéke, gyűrűk, övcsatok, egy 1527. évi Szapolyai János-dénár, egy középkori sírfedlap, továbbá egy kislány sírjából egy fejdísz maradványai. A leletek összértéke a történeti értékből adódik, az egymás utáni évszázadok történetét ismerjük meg pontosabban – tette hozzá Nagy Szabolcs Balázs.
A nyitás óta a Zsidó Kiválóságok Háza számos érdekes előadás, koncert és közösségi esemény színhelye volt.
Készítette: Sági Ági
Videó: Zsidó Kiválóságok Háza
