2019.09.16. 14:00
Magyar koronaékszerek – a világjáró hatalmi jelvények most Balatonfüreden!
A magyar Szent Korona és a koronaékszerek másolata lesz látható szeptember 21-22-én (figyelem, csak két napig!) Balatonfüreden, a Vaszary Galériában.

A Szent Korona története, különösen annak hozzáadott óriási hatalmi és politikai jelentősége miatt viharosabb, mint azt valószínűleg gondolnánk. Bármelyik múzeumban is tekintjük meg a koronaékszereket, azaz a Szent koronát, az Országalmát és a koronázási palástot, valószínűleg puha bársonyon fekszenek a tárgyak, körülöttük golyó-, tűz-, víz- és mindenálló üveg, vastag kordon és sok morcos őr, a kiállítás látogatói pedig csak suttogva mernek beszélni. Pedig a Szent Korona élete kalandosabb volt, mint az Indiana Jones összes epizódja együttvéve.

Először is fontos tisztázni, hogy az, amit mi láthatunk, nem azonos azzal, amellyel az államalapításkor megkoronázták Szent Istvánt. Az egy sima, ékkövekkel díszített aranyabroncs volt, és a ménfői csata után nem sokkal visszakerült Rómába, onnan pedig nyoma veszett, eltűnt.

Szent István király koronázási palástja

Az a Szent Korona, amelynek már mindenki felismeri a sziluettjét, III. Béla alatt nyerte el ezt a formáját. Dacára annak, hogy Szent Istvánnak nem voltak egyenesági leszármazottai, az Árpád-házi királyok számára egyre fontosabbá vált a korona birtoklása, mert valahogy ahhoz kötötték saját jussukat a trónhoz. 1292-ben nevezik először Szent István koronájának.

A Szent Korona eleinte viszonylag nyugodt életet élt, több, mint 300 évig a fehérvári egyház kincseskamrájában őrizték. Az Árpád-ház kihalása után lett mozgalmasabb az élete, mert Prágába került az ifjú és viszonylag hamar leszerepelt királlyal, Vencellel, aki átadta Prágában Bajor Ottónak. Ottó utazása Magyarországra elég veszélyesek ígérkezett, ezért a trónkövetelő egy csobolyóban próbálta hazacsempészni a koronát, de az útközben leesett a málhák közül. Csodák csodájára másnak, amikor visszamentek érte, még megvolt.

Bajor Ottó nem járt sikerrel hazánkban, ezért Erdélybe távozott a koronával együtt, majd onnan – immáron korona nélkül – továbbállt és nem hallottuk róla többet.

A királyi fejék Erdélyből Visegrádra került, ott eltöltött majdnem két évszázadot, kisebb megszakításokkal. Az első nő, akinek a fejére tették, Nagy Lajos király lánya, Mária volt. 11 évesen koronázták királlyá, igen, királlyá, mert édesapja még életében fiúsította a lányát az utódlás érdekében. Visegrád után a korona megjárta Komáromot és Bécsújhelyet, majd ismét Székesfehérvárra került, egészen pontosan Mátyás király fejére. Az igazságos királyhoz kapcsolódik egyébként a koronaőrzés szabályozásának hosszú története is.

Mátyás király

Mátyás halála után újra Visegrád következett, majd Trencsén, onnan vissza Fehérvár, aztán Siklós, Sárospatak, majd Šopron, de az nem a mi Sopronunk, hanem egy másik. Innen elvitték Bécsbe Szulejmánnak, aki később átadta Szapolyainak Budán.

A Habsburgok alatt a korona sokat volt Bécsben, de hát ez érthető is. Koronázásokkor átvitték Pozsonyba, onnan pedig Rudolf vitte át magával Prágába. Onnan megint Bécsbe került (II. Mátyás idejében járunk), aztán megint Pozsony, onnan pedig Zólyom, majd Ecsed, ide Bethlen Gábor vitte magával.

Miután Bethlen lemondott királyi címéről, a koronát Kassán átadta a Habsburgoknak, innen ismét, ki tudja, hányadszor Pozsonyba került. Itt megint volt egy kis nyugi, kis kitérővel Győrbe. Bécs utolsó török ostromakor (1683-ban), a Szent Koronát óvatosságból átszállították Bécsbe, Linzbe, majd Passauba, végül vissza a bázisra, Pozsonyba.

II. József idején a királyi fejfedő Bécsben lakott, onnan Budára került, aztán a napóleoni csaták idején volt egy kicsit Egerben, onnan felutazott Pest-Budára. 1848. december 30-án Kossuth Lajos megbízásából Debrecenbe vitték, onnan vissza Pest-Budára, de megint menekülni kellett, és a Szent Korona Szegedre, Nagyváradra, majd Aradra került. A temesvári csata után úgy érezték, nem érdemes tovább szállítani, ezért augusztus 23-én egy füzesben elásták a koronát. A rejtekhelyről összesen heten tudtak, közöttük volt Batthyány és Kossuth is.

Négy év múlva, 1853-ban került elő, felvitték Budára, utána megjárta Bécset, majd vissza Budára, és itt ismét megpihenhetett a királyi jelvény, mert egészen a II. világháborúig itt őrizték. Ott ismét volt egy kis kirándulás, Velembe, Mariazellbe és Mattseebe. Szegény korona egyszer hosszabb időt töltött egy benzineshordóban, az amerikaiak találták meg elég cudar állapotban. Ők elvitték magukkal az Amerikai Egyesült Államokba, és nem igazán akarták visszaadni.

Csaknem három évtizeden át a Kentucky-béli Fort Knoxban tárolták, és csak a hidegháború csillapodásával, 1978. január 6-án adták vissza. Azóta itthon van, nagy szerencsénkre.

Most pedig, mint mondtam, Balatonfüredre is ellátogat a másolata. Mindössze két napig látható a Vaszary Galériában, tehát aki szeretné látni ezt a világvándor koronát, semmiképpen se maradjon le róla!

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva