Szubjektív, mint minden toplista, de a frissességéhez nem férhet kétség. A válogatóknak semmiféle szakmai „elvárásnak” nem kellett megfelelnie, döntésüket csak a választható alkotóművészek magas száma nehezítette.
Beke László, a kiállítás kurátora 2014 és 2018 között a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, a kurátorokat képző Képzőművészet-elmélet Tanszékén listáztatta az első éves hallgatókkal a tíz legfontosabb kortárs magyar képzőművészt. Az így felgyülemlett mintegy 1500 szavazócédulából megközelítőleg 600 névből állt össze a kortárs magyar képzőművészek toplistája.
Beke László a következő gondolatokkal ajánlja a művészetbarátok figyelmébe a Vaszary Galéria új kiállítását:
— Mindig azt mondják a hozzáértők: a művészet nem lóverseny. Nem is… de azért igazából lóverseny. Olyan, ahol a lovak vágta közben mindig átpislantanak a másikra. A háttérben ugyanis ott várakoznak a műkereskedők, a feltörekvő művészek pedig szeretnének bekerülni a kánonba, a figyelem középpontjába. Ami a toplista kialakulása közben szembetűnővé vált: egy ilyen pici ország milyen sok tehetséget ad a világnak. A nagy meglepetés számomra pedig az volt, hogy szinte minden diák élmezőnyében ott volt Maurer Dóra. Egy zseniális művész, akinek jelenleg is látható önálló kiállítása a londoni Tate Modernben.
Keserü Ilona (Fotó: wikipédia)
Következzen néhány mondat a kiállító művészekről.
Keserü Ilona a hatvanas évek közepén induló művészgeneráció kiemelkedő képviselője. 1963 óta rendszeresen mutatkozik be itthon és külföldön egyéni és csoportos kiállításokon. 1980-ban részt vett a Velencei Biennálén. 1984-ben Munkácsy-díjat, 2000-ben Kossuth-díjat kapott. 1991-ben a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola alapítója volt. 1995-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán a festészeti DLA program vezetője.
Maurer Dóra képzőművészeti tevékenysége mellett kiállítások szervezésével és művészetoktatással foglalkozik. 1987–1991 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított, 1990-től pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára. 1961 óta vesz részt hazai és nemzetközi kiállításokon. 1984-ben az Ernst Múzeum és a bécsi Modern Művészeti Múzeum (Museum moderner Kunst) mutatta be retrospektív tárlatát, jelenleg a londoni Tate Modernben látható kiállítása.
Maurer Dóra (Fotó: Sonline/Czimbal Gyula/MTI)
Bak Imre: 1977-ben volt az első önálló tárlata a Műcsarnokban. 1986-ban kiállított az XLII. Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában Birkás Ákossal, Kelemen Károllyal és Nádler Istvánnal. Számos nemzetközi csoportos kiállítás résztvevője volt a nyolcvanas-kilencvenes években. 1987–1992 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított. 1990-ben egyetemi tanár kinevezést kapott. 1988-ban Munkácsy-díjjal, 1998-ban Herder-díjjal, 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Birkás Ákos: A hatvanas évektől 1984-ig a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára volt. 1989-ben Herder-díjat kapott. Ösztöndíjasként alkotott többek között Dijonban, Berlinben, Bambergben. 1993-ban Munkácsy-díjat kapott, 1998-ban Kiváló Művész elismerésben részesült. 1986-ban részt vett a XLII. Velencei Biennálén. 2006-ban a budapesti Ludwig Múzeum 30 év munkásságát bemutató kiállítást rendezett számára.
Bukta Imre: Autodidakta művész, 1970 óta foglalkozik képzőművészettel. 1975–1990-ig tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek, melynek 1987-től elnöke volt. 1982–1985-ig Derkovits ösztöndíjas. 1988-ban kiállított a XLIII. Velencei Biennále Magyar Pavilonjában Pinczehelyi Sándorral és Samu Gézával. 1989-ben Munkácsy-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze lett
Bukta Imre (Fotó forrása: borsonline/Móricz István)
Fehér László: 1978–1981 között Derkovits-ösztöndíjas, 1986-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként Rómában alkotott. 1993-ban Munkácsy-díjjal, 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007-ben a Magyar Kultúra Követe lett. Az 1970-es évek második felétől kezdve rendszeres kiállító, számos egyéni tárlata mellett rangos nemzetközi csoportos kiállításokon is szerepel. 1980-ban és 1990-ben részt vett a Velencei Biennálén.
Kis Varsó: Havas Bálint (1971, Budapest) és Gálik András (1970, Budapest) 1994 óta dolgozik együtt Kis Varsó néven. A kortárs nemzetközi képzőművészeti színtér legelismertebb magyar művészei közé tartoznak. 2003-ban részt vettek a Velencei Biennálén.
Fehér László festménye (Fotó: pinterest)
Lakner László: 1974-től Németországban él. 1977-ben megkapta a Német Kritikusok díját (Prize Deutscher Kritiker). 1998-ban a Kossuth-díjjal tüntették ki. Németországi, ausztriai, lengyelországi, az utóbbi évtizedekben pedig magyarországi kiállítások állandó szereplője a hatvanas évektől kezdve. 1977-ben kiállított a kasseli Documentán, valamint 1972-ben, 1976-ban és 1990-ben a Velencei Biennálén.
Szöllősi Géza: Vizuális művész. Színházi és filmes látványtervezői munkáiról, preparátumairól, provokatív művészetéről ismert grafikus. 2002 óta kiállító művész. 2004-ben elnyerte Magyar Formatervezési Tanács különdíját. 2006-ban a 37. Magyar Filmszemlén Csoportos Látványtervezői díjat kapott a Taxidermia című filmért.
Szűcs Attila: Az 1980-as végétől kezdődően vesz részt rendszeresen képzőművészeti kiállításokon.1993–1996 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 1998-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként Rómában dolgozott. 2003-ban részt vett a berlini Künstlerhaus Bethanien nemzetközi műterem-programjában. 1997–1998-ban a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára volt. 2005-ben Munkácsy-díjat kapott.
Szűcs Attila: Redhead (Fotó: pinterest)
A TOP 10 vállaltan szubjektív és provokatív tárlat, egyfajta játék, a rangsort azonban ezúttal nem a felkent esztéták illetve a befolyásos galeristák, hanem a Magyar Képzőművészeti Egyetem főleg elsős hallgatói állították össze – oktatójuk segítségével.
A kiállítás március 7-től június 28-ig látogatható majd a Vaszary Galériában.
Nyitókép: Lakner László: Absztrakt kép (Fotó: pinterest)
