A Kormányhivatal vezetőségének támogatása segítette a tisztviselők közös felkészülését és a sikeres versenyzést, melynek köszönhetően fantasztikus csapat- és sportélménnyel gazdagodtak a hivatalnokok. Trizner-Szabó Anitával beszélgettünk a verseny után.
– Együtt, kézenfogva futott át a csapat a célkapun. Mit adott nektek ez a verseny?
– A célfotó miatt is döntöttünk így, de ez a 221 kilométeres közös futás és az elmúlt időszak közös felkészülései, a hétvégi együttes futások nagyon jó csapatépítők is voltak. Ez a verseny a kormányhivatalnokoknak nem csupán a futásról, hanem az egységről, az összetartozásról, a csapatösszetartásról is szólt. Bár a befutó távot én futottam, de ezt egyedül nem tudtuk volna végigcsinálni, így közösen, akarattal viszont bármit el tudunk érni.
– A csapatban tizenhárman futottatok. Mindenki sportolt, futott régebben is?
– Ó nem, van aki csak tavaly ősszel kezdte, most pedig ő is simán teljesítette az egyénekre jutó 15-20 kilométeres távot ő is simán teljesítette. Én régebben versenyszerűen sportoltam, hosszútávú úszóként érdekes volt hosszútávú futóként is kipróbálni magamat. Nagyon hasonló temperamentumra van szükség itt is. A legnehezebb pillanatokon is átsegített a szervezők fantasztikus munkája és a gyönyörű balatoni környezet. Napközben melegen tűzött a nap, éjjel pedig szakadt az eső, de a szervezők emberei mindenhol ott voltak, szuper frissítő pontokon lehetett enni egy falatot vagy inni.
– Éjszaka, ismeretlen terepen, nőként egyedül futni a szakadó esőben… nem féltél?
– Nem. Éjjel is voltak kint emberek, szurkolók, szervezők… Azt tapasztaltam, hogy a Balatonon éjjel is zajlik az élet. Jó érzés, hogy Magyarországon ilyenkor is biztonságban érezhetjük magunkat. A Balaton biztonságos és csodálatos turisztikai hely.
– A hangodon hallom, még mindig fel vagy pörögve, pedig fárasztó nap áll mögötted.
– Igen, hajnalban a célbaérés után még öt óráig fent voltunk, beszélgettünk. Mindenkinek fantasztikus élmény volt ez. Egyénként, sportolóként, csapatként… Még zenét sem hallgattam futás közben, azt akartam, hogy minden érzékszervemmel magamba szívhassam ezt a csodálatos környezetet, a látványt, a madarak csicsergését, az eső illatát… Biztos vagyok benne, hogy jövőre is indulunk, talán még több kormánytisztviselő kollégával. Mert az is célunk volt, hogy megmutassuk, a napi hivatali munka mellett fontos a mozgás, a sport, és hogy mi is meg tudjuk csinálni. Együtt még 221 kilométert is le tudtunk győzni.