Balatonkenese legfontosabb természeti látnivalója a Soós hegyi tátorjános. A tátorján lágy szárú, évelő növény, a mészben gazdag, száraz, humuszban szegény lösz- vagy márgatalajokat kedveli. Hazánkban élőhelyeinek eltűnése miatt már csak foltszerű állományai léteznek, így fokozottan védett növény. Mivel a tátorján jellegzetes „ördögszekér”, azaz a termések beérése után a már száraz növény leválik a tövéről, s a szél messzire görgeti, így a tavasszal virágzó tátorjánt ilyenkor ősszel már nem találni a Soós hegyen, viszont a panoráma miatt is érdemes erre kirándulni.
A kilátóhoz vezető tanösvény a faluháztól indul, de ha valaki nem akar gyalogolni, akkor a kocsit a Partfő utcán is lehet hagyni. Így körülbelül 200 méter lankás úton tett sétával lehet feljutni a kilátóig. Valójában sem a Soós-hegy, sem a kilátó nem szép önmagában, a kilátó egy adótorony köré épült, de kevés olyan hely van a Balaton körül, ahol ilyen szép panorámát kapunk.
A kilátó mellé építették Kenese szülöttje Soós Lajos költő vörös kő emlékoszlopát, és a hegy is a költőről kapta a nevét.
A Soós- hegy nevezetességei a tatárlikak is, melyeket a tanösvényen a temetőből kiérve, nem a hegytető felé jobbra, hanem balra fordulva érünk el. Ezekről a kis barlangokról kevesebb szó esik, ami nem csoda, hiszen meglátogatásuk jelenleg csak a gyakorlottabb túrázóknak javasolható.
A szűk, több helyen bedőlt fákkal nehezített tanösvény a meredek partal alatt halad. A partfalba vájt barlangokba a 19. század közepéig állítólag még laktak, sőt, az anyakönyvi bejegyzések szerint még gyerekek is születtek ott!
A legenda szerint ezekbe a kis barlangokba menekült a lakosság először a tatárok, később a törökök elől, ezért a népnyelv tatárliknak vagy törökliknak hívja ezeket. Abban az időszakban ezeket az üregeket még csak csónakon lehetett megközelíteni, ez a partszakasz a Balaton 1861-es vízszint-csökkentése után vált szárazulattá.
Izgalmas a barlangok története, de még izgalmasabb a megközelítésük. Hivatalosan a kilenc üregből hat van földközelben, három csak mászófelszereléssel megközelíthető, de saját tapasztalat szerint a hat alsó barlanghoz is jól jönne a felszerelés.
A barlangok között van olyan is aminek a teteje részben leomlott, a bejáratát törmelék fedi. A törmeléken nem szívesen vágja át magát az ember, és felmerül kérdésként az is, hogy vajon mennyire biztonságosak ezek az üregek? Persze a helyi népművészet is nyomot hagyott már a partfalon, és akár az omlást is okozhatta emberi kéz.
További képek a Soós-hegyről és a tatárlikakról:
Képek és szöveg: Sági Ági