A hatalmas villát Ranolder János veszprémi püspök építtette 1861-ben Szentirmay József tervei alapján. A romantikus-neogót stílusú épület oromzatán valaha magyar szentek szobrai álltak, amelyeket az 1945-ös orosz megszállás során ledöntöttek, és azóta sem derült ki hová kerültek a darabjai.
Ranolder János adakozásáról volt ismert, a tudós és mecénás hírében álló püspök Veszprémben kórházat, zárdát, és iskolát is építtetett. Miatta lett ismert nemzetközi szinten a csopaki bor, mert felismerte a bortermelés jövőjét egyes dunántúli helyeken, így Csopakon, Badacsonyban és a Somló hegyen is szőlőket telepíttetett. Szőlőoltványokat ajándékozott a földműveseknek, ezzel népszerűsítve a szőlőtermesztést.
Az egykori Ranolder villa tornya
Fotó: Szücs Ildikó
A csopaki kastélyról így írtak a korabeli újságok:
| „Mindezen nyaralók fejedelme gyanánt tűnik fel a Csopakon Ranolder János veszprémi püspöknek mintegy három év előtt emelt pompás nyaralója. Rápillantván, azonnal észreveszszük, hogy a magas főpap műízlése számos utazása által nem mindennapivá lőn. Ezen épület által építészetünk, s az egész vidék ízlésének fejlődéséhez, a művészek pártolásához, de leginkább a szegénységgel küzdő népség fölsegélyezéséhez kívánt hozzájárulni.
E főúri nyaralóban azonban a kényelmen kívül vallásra buzdító jelvényekkel is találkozunk. Czimer gyanánt homlokzatán arany kereszt ragyog. Hazánk sz. királyainak, védasszonyának, a magas birtokos védszentje, s a tűzvészben segélyező sz. bajnok, végre mindenféle őrzőangyalok fehérkő szobrai intik a szemlélőt, hogy az ember nemcsak e hon és föld lakója, hanem hogy égfelé emelkedik a mi jövendőnk, s hogy erről még élvezeteink közepett sem szabad megfeledkeznünk. Buzgón imádkozhatni csinos kápolnájában, a teremtés szépségén gyönyörbe merülhetünk az épület végén emelkedő torony erkélyén. |
A csopaki Ranolder kastély metszete
Forrás: Arcanum
A püspök egyébként ebben a szívének kedves nyaralóban halt meg 1875. szeptember 12-én.
| „Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök, Erzsébet királyunk kancellárja, s papsága szeretett atyja nyári hónapokban legföljebb ünnepnapokon tartózkodik veszprémi palotájában, melynek fejedelmi termei, óriási lépcsőháza még királyunkat is meglepték ottléte alkalmával. Máskor a püspök vagy Biaricban, Osztendében fürdik nehány hétig, vagy csopaki nyaralójában tölti idejét.
A püspöki nyaraló közel van a jótékonyságáról maradandó emlékeket hagyott boldogult Ranolder püspök roppant terjedelmű szőllőbirtokához, melynek egykor nagy fényűzéssel berendezett termei, kápolnája, a tengernyi áldozattal szakértőleg kezelt s aranyszin nedűt termő tőkéi, ma az egyik utód szomorú gazdálkodása mellett — mint gyászemlékek — intenek a veszprémi sírbolt felé.” |
Az útról az egykori kastélynak csak egy kis részletét lehet látni, a kapu azonban zárva van, az épület nem látogatható
Fotó: Szücs Ildikó
1892-ben hirdetésekben szerepel a csopaki villa, melynek nyolc szobáját fürdőházzal és mellékhelyiségekkel együtt kiadásra kínálják. Számos korabeli lap és könyv is említi a kastélyt, melyet a szőlőhegyen lévő villaszerű nyaralók közül a legszebbnek és legnagyobbnak tartanak.
Később örökösei eladták a kastélyt a szőlőbirtokkal együtt, új tulajdonosa a tótvázsonyi uradalom gazdája, Freistlander Jenő lovag lett. Az 1950-es államosításokig kézről kézre vándorolt, különböző tulajdonosai voltak, majd 1954-től a Növényvédő Állomás működött benne, de évek óta nem üzemel.
Falai pusztulnak, zárt területen van és nem látogatható, de a csopaki szőlőhegyen sétálva a feltűnő torony kíváncsivá teszi az arra járót, és igyekszik bekukkantani a szögesdrótok mögé – kevés sikerrel, de annál lelkesebben.
