Szücs Ildikó | 2020.09.26. 10:00
Rejtőző kiskastélyok a Balaton északi partján #2 - Ranolder kastély
Hívhatjuk őket villáknak vagy kastélyoknak, mindenképpen az építészet olyan kis kincseiről van szó, amelyek története sok érdekességet rejt. Ne hatalmas uradalmi épületeket képzeljünk el, ahol egykor szolgasereg leste a gazdák minden kívánságát. Az épületek némelyike nincs tökéletes állapotban, némelyikben laknak, van amelyik üresen áll, műemlék vagy éppen egy múzeumnak ad otthont. A csopaki szőlőhegy oldalában álló Ranolder kastély mára sokat veszített egykori pompájából.

A hatalmas villát Ranolder János veszprémi püspök építtette 1861-ben Szentirmay József tervei alapján. A romantikus-neogót stílusú épület oromzatán valaha magyar szentek szobrai álltak, amelyeket az 1945-ös orosz megszállás során ledöntöttek, és azóta sem derült ki hová kerültek a darabjai.

Ranolder János adakozásáról volt ismert, a tudós és mecénás hírében álló püspök Veszprémben kórházat, zárdát, és iskolát is építtetett. Miatta lett ismert nemzetközi szinten a csopaki bor, mert felismerte a bortermelés jövőjét egyes dunántúli helyeken, így Csopakon, Badacsonyban és a Somló hegyen is szőlőket telepíttetett. Szőlőoltványokat ajándékozott a földműveseknek, ezzel népszerűsítve a szőlőtermesztést.

Az egykori Ranolder villa tornya
Fotó: Szücs Ildikó

A csopaki kastélyról így írtak a korabeli újságok:

“Mindezen nyaralók fejedelme gyanánt tűnik fel a Csopakon Ranolder János veszprémi püspöknek mintegy három év előtt emelt pompás nyaralója. Rápillantván, azonnal észreveszszük, hogy a magas főpap műízlése számos utazása által nem mindennapivá lőn. Ezen épület által építészetünk, s az egész vidék ízlésének fejlődéséhez, a művészek pártolásához, de leginkább a szegénységgel küzdő népség fölsegélyezéséhez kívánt hozzájárulni.

E főúri nyaralóban azonban a kényelmen kívül vallásra buzdító jelvényekkel is találkozunk. Czimer gyanánt homlokzatán arany kereszt ragyog. Hazánk sz. királyainak, védasszonyának, a magas birtokos védszentje, s a tűzvészben segélyező sz. bajnok, végre mindenféle őrzőangyalok fehérkő szobrai intik a szemlélőt, hogy az ember nemcsak e hon és föld lakója, hanem hogy égfelé emelkedik a mi jövendőnk, s hogy erről még élvezeteink közepett sem szabad megfeledkeznünk.

Buzgón imádkozhatni csinos kápolnájában, a teremtés szépségén gyönyörbe merülhetünk az épület végén emelkedő torony erkélyén.
A nyaraló előtti téren nemes virágcsoportozatok között egy ugrókút vízsugaraiban látjuk a napsugarak ragyogó szivárványos színeit, míg alatta és mögötte a legválogatottabb szőlőfajok dúslombozatú rendjei franczia kezelési modorban legdúsabb gyümölcsözéssel jutalmazzák az Úr szőlejében is buzgó főpap számos költségeit. E szőlő- s borkezelés jelességéről szólnak a londoni iparikiállitásról szóló külföldi lapok tudósításai, ezt örökíti az attól nyert érem, s míg műízlését a veszprémi nőnövelde s ezen épület hirdeti, tudományáról kiadott szellemi művei tesznek tanúságot. El lehet mondani, hogy ő apostol nemcsak az Úr szőlejében, hanem mintagazdaságában is.”
(Forrás: Arcanum/Vasárnapi Újság, 1863)

A csopaki Ranolder kastély metszete
Forrás: Arcanum

A püspök egyébként ebben a szívének kedves nyaralóban halt meg 1875. szeptember 12-én.

“Kovács Zsigmond veszprémi megyés püspök, Erzsébet királyunk kancellárja, s papsága szeretett atyja nyári hónapokban legföljebb ünnepnapokon tartózkodik veszprémi palotájában, melynek fejedelmi termei, óriási lépcsőháza még királyunkat is meglepték ottléte alkalmával. Máskor a püspök vagy Biaricban, Osztendében fürdik nehány hétig, vagy csopaki nyaralójában tölti idejét.

A püspöki nyaraló közel van a jótékonyságáról maradandó emlékeket hagyott boldogult Ranolder püspök roppant terjedelmű szőllőbirtokához, melynek egykor nagy fényűzéssel berendezett termei, kápolnája, a tengernyi áldozattal szakértőleg kezelt s aranyszin nedűt termő tőkéi, ma az egyik utód szomorú gazdálkodása mellett — mint gyászemlékek — intenek a veszprémi sírbolt felé.”
(Forrás: Arcanum: Pesti Hírlap, 1884.)

 

Az útról az egykori kastélynak csak egy kis részletét lehet látni, a kapu azonban zárva van, az épület nem látogatható
Fotó: Szücs Ildikó

 

1892-ben hirdetésekben szerepel a csopaki villa, melynek nyolc szobáját fürdőházzal és mellékhelyiségekkel együtt kiadásra kínálják. Számos korabeli lap és könyv is említi a kastélyt, melyet a szőlőhegyen lévő villaszerű nyaralók közül a legszebbnek és legnagyobbnak tartanak.

Később örökösei eladták a kastélyt a szőlőbirtokkal együtt, új tulajdonosa a tótvázsonyi uradalom gazdája, Freistlander Jenő lovag lett. Az 1950-es államosításokig kézről kézre vándorolt, különböző tulajdonosai voltak, majd 1954-től a Növényvédő Állomás működött benne, de évek óta nem üzemel.

Falai pusztulnak, zárt területen van és nem látogatható, de a csopaki szőlőhegyen sétálva a feltűnő torony kíváncsivá teszi az arra járót, és igyekszik bekukkantani a szögesdrótok mögé – kevés sikerrel, de annál lelkesebben.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva