– A közelmúltban megvalósult az álmod és egy balatoni nyaraló tulajdonosa lettél. Gyerekkorodban gyakran jártál a tónál és nosztalgikus érzést ébreszt benned vagy épp ellenkezőleg: nem jutottál el a Balatonhoz és ezt a hiányt szeretted volna pótolni a saját balatoni nyaralóval?
– Gyerekkoromban főként a Holt-Tiszára jártunk. Lakitelek, Tőserdő volt az, ahol a nyár nagy részét töltöttük. A szüleim béreltek egy kis házikót és a család, a barátok és persze az ő gyerekeik mind együtt nyaraltunk. Óriási élmény volt óriási élmény volt.
– Nem is jártál gyerekként a Balatonnál?
– Általános iskolás koromban pár napra mentünk le a tóhoz. Aztán tizenhat éves koromban megalapítottam a Smile Rock Circus nevű házibuli-zenekart – ennek már harmincnégy éve. A kilencvenes évek elejét írtuk és attól kezdve rendszeresen turnéztunk a Balatonnál. Gyakran másfél-két hónapot töltöttünk a tónál, annyira sok koncertünk volt.
– Hogyan épült fel a zenekarod, a Smile népszerűsége?
– Kis klubokban, utcabálon, fesztiválokon játszottunk, a szervezők láttak és hívtak bennünket, organikusan épült az ismeretségünk. Idővel beépültünk a balatoni vitorlás-társadalomba is: volt olyan év, hogy minden este a balatonfüredi yacht klub kikötőjében játszottunk.
– Milyen volt akkoriban a hazai rendezvénypiac?
– Amikor elindultunk a Smile-al, nagyon kevés rendezvény-zenekar volt Magyarországon. A rendszerváltás után kezdett kialakulni a professzionális rendezvény piac, így gyorsan bekerültünk a vérkeringésbe. Fiatalok és energikusak voltunk, mindenféle stílust játszottunk, felfigyeltek ránk a nagy nevek is (Old Boys, Bergendy), hívtak előzenekarnak, ajánlottak bennünket. Rövid idő alatt éves szinten közel száz fellépésünk jött össze.
– Ifjú zenészként mennyire éltétek a balatoni éjszakákat?
– Fiatalok és függetlenek voltunk, imádtak a csajok, miénk volt a világ. Egészen elképesztő évek voltak akkor a Balatonnál. Engedtünk a csábításnak, nem kellett visszafogni magunkat. Abban a közel tíz évben minden kérdésre választ kaptunk, amire szerettünk volna. (mosolyog)
– Idézz fel kérlek egy kedves balatoni emléket abból a korszakból.
– Járt a koncertjeinkre egy hajóskapitány, aki egy-egy fellépést követően a zenekart is meghívta a fedélzetre. Egy ilyen alkalommal a hajón ébredve azt vettük észre, hogy a Kékszalag közepén vagyunk egy hajón, ami ráadásul negyvenöt fokban meg volt dőlve.
– Hogyan kerültetek a Kékszalag közepére?
– A kapitány benevezett a versenyre, de nekünk nem szólt, így életem első és utolsó Kékszalag versenyére egy buliból mentem.
– Milyen eredménnyel értetek célba?
– Utolsó előttiként értünk be – nagyon jót nevettünk az egészen, hiszen azt sem tudtuk, hogy melyik bolygón vagyunk.
– Az intenzív koncertezős időszak által balatoni srácok lettetek?
– Tiszai gyereknek indultam és balatoni gyerek lett belőlem. Már ekkor azt mondtam, hogy ha nagy leszek, lesz egy kis balatoni házikóm. Sokat kellett várnom, de pár éve megvalósult az álmom és megvettem a balatonlellei nyaralót.
– Miért épp Balatonlellén?
– Beleszerettem a településbe. Az utóbbi években rengeteget zenéltünk ott, számtalan emlékem van, sok barátunk él ott. Idén nyáron már Lellén ünnepeltük a szülinapomat. Az utolsó negyvenes évemet taposom, szóval ez számomra szimbolikus dátum: gyerekkori vágyam volt a balatoni nyaraló és nagy boldogság számomra, hogy ötven éves korom előtt megvalósítottam.
– Balatonlellén töltöttétek az idei nyarat?
– Én ingáztam Budapest és Balatonlelle között a munkám miatt, de a családom végig lenn volt. Barátok, nagyszülők, rokonok jöttek-mentek, óriási balatoni élet volt. Rengeteget dolgoztunk ezért az élményért és nagyon hálásak vagyunk, hogy megélhettük.
– Hogyan telik egy napotok Lellén?
– A legtöbb időt a strandon töltjük: a lellei és a boglári partszakaszt is kedveljük. Egymást érik a borfesztiválok, amelyeket szintén örömmel látogatunk, de megesik, hogy csak sétálunk esténként a lellei bazársoron, fagyizunk a parton.
– Leginkább a családoddal töltött idő ad neked energiát?
– A gyerekeim a legcsodálatosabb korban vannak – bár ezt mondtam akkor is, amikor kisebbek voltak és később is ezt fogom mondani – elmondhatatlanul élvezem a családdal töltött pillanatokat.
– Hogy sikerült a Smile Rock Circus idei Strand Fesztiválos fellépése?
– Mindig szívből zenélünk, rengeteget készülünk – főként fesztivál-koncertekre – és a közönség ezt mindig meghálálja. Így volt ez Zamárdiban is, ahol óriási hangulat volt a koncertünkön. És persze utána Balatonlellére tértem haza a saját nyaralóba. Hatalmas élmény volt.
– El tudod képzelni, hogy a Balatonnál élj idős korodban?
– Látom magam bácsiként a Balatonnál, hiszen a tó örök szerelem számomra. Megtaláltam azt a szegletét, azt a nádast, azt a fagyizót, azt a palacsintázót, ahová ha visszatérek, újra gyereknek érzem magam.
:
Nyitókép: TV2