Korábban Csukás István volt az esemény fővédnöke

Negyvennégy csapat indult a szombati főzőversenyen a Balatonszárszói Lecsófesztivál keretében. A helyi és környékbeliek mellett a felvidékiek is megmutatták, hogy milyen szerintük egy finom magyaros lecsó. A résztvevők a település lecsóját is megkóstolhatták. Harmadik éve már, hogy Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke látja el a fővédnöki szerepet. Csukás Istvántól vette át, aki ezer szállal kötődött a településhez.

XVII. Balatonszárszói Lecsófesztivál
Fotó: sonline.hu/Németh Levente

A ratatouille, azaz a bárányos francia lecsó lett a befutó

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett író anekdotái kerültek az oklevelekre. Idén sem volt könnyű dolga a zsűrinek. A szárszóiak tizenhetedik alkalommal is kitettek magukért.

A finom ételek mellett remek programok, baráti hangulat várta az érdeklődőket.

XVII. Balatonszárszói Lecsófesztivál
Fotó: sonline.hu/Németh Levente

Végül a bárányos ratatouille, francia lecsó lett a befutó a Batata csapattól. Főszakácsuk egy helyi nyaraló tulajdonos és a korábbi években is többször állt a dobogón. Mások helyen végeztek a Vaskúti Jópofa Srácok. A bajaiak klasszikus tojásos lecsót készítettek sült szűzérmékkel.

A dobogó harmadik fokára a Margaréta csapat, a siófoki nyugdíjas rendőrök állhattak fel kolbászos lecsójukkal.

XVII. Balatonszárszói Lecsófesztivál
Fotó: sonline.hu/Németh Levente

A lecsó története

Ha fel kell sorolnunk néhány ízig-vérig magyar ételt, akkor a harmadik-negyedik helyet szinte biztosan kiköveteli magának a lecsó. Pedig ez a zöldséges ragu nem nálunk született. Az évszázadok folyamán Európa több pontján is kialakultak a lecsóhoz hasonló ételek. A magyar konyhára minden bizonnyal a Szerbiában igen népszerű gyuvecs volt igen nagy befolyással.

A lecsó magyar története valamikor a XX. század elején kezdődhetett, amikor a nálunk korábban kevéssé használt, 200-300 évvel korábban megérkezett alapanyagok elérhetővé váltak a lakosság számára, s a háziasszonyok egyszerre nagyobb mennyiséget viszonylag olcsón képesek voltak beszerezni. Ezek a feltételek a bolgár kertészeknek köszönhetően a 20. század elejére adottak voltak.

Lecsó sok virslivel, kis csípős paprikával

A magyar lecsó nagyon hamar különvált a rác gyuvecstől. Egyrészt a gyuvecs nevét adó agyagedény hiánya miatt nem sütve, hanem szabad tűzön készült a magyar lecsó, másrészt a szerbeknél állandó alapanyagként szereplő rizs is opcionálissá vált.

Fotó: illusztráció/Shutterstock

Igazán kiadós egytálétel, szinte kötelezően kenyérrel

A szerbekkel ellentétben a magyar lecsóba nem hús, hanem feldolgozott termékek kerültek: szárazkolbász, lecsókolbász, virsli, krinolin, szalonna vagy a megmaradt pörkölt, szafttal együtt. Ezen kívül a rizst feledve más sűrítésre, léfelszívásra alkalmas elemekkel is gazdagították.

A rizs mellett megjelent a tészta, a tarhonya, a nokedli és a tojás, bár a lecsó mellé a legjobb a vastagra szelt, ropogós héjú fehér kenyér.

Az idő haladtával és a piaci kínálat bővülésével a távoli rokonnak tekinthető francia ratatouille recept is befolyással bírtak a magyar lecsóra. A 17. században kialakult ratatouille receptjeiben megjelent a cukkini és a padlizsán, a hagyma mellett a fokhagyma is szerephez jutott. A cukkinin és a padlizsánon kívül a lecsóban gyakori vendég a tök és a zöldbab is. A magyar lecsót egy idő után már a franciák által oly kedvelt provence-i fűszerek is gazdagították a pirospaprika és a só mellett. Ezeken kívül a lecsót fűszerezhetjük erős paprikával, chilivel vagy akár egy darabka fahéjjal is.

Fotó: illusztráció/Shutterstock

Ratatouille, a francia rokon – padlizsánnal és cukkinivel gazdagított lecsóváltozat

A magyar lecsóra igaz, hogy ahány ház, annyi lecsó. A lecsó tipikusan fejből, megírt receptúra nélkül főzött étel, aminek az összetevőit befolyásolja a kamra és a hűtő tartalma, valamint a lecsót készítő egyéni ízlése. Nem is nagyon készül kétszer ugyanolyan lecsó. A benne lévő zöldségek, a fűszerezés és az étel gazdagítása mellett a lecsó esetében kardinális kérdés, hogy milyen zsiradékon készül. A lecsóhoz használt zsiradék lehet olaj vagy szalonna. A szalonnánál nem csak a zsír számít, hanem az az íz is, amit a lecsónak kölcsönöz, de az olívaolajon pirított zöldségek íze sem megvetendő.

Fotó: illusztráció/Shutterstock

Paprika, paradicsom és hagyma a lecsó alapja – ebben mindenki egyetért, ugye?

Ha a lecsóhoz választunk alapanyagokat, a következőre figyeljünk oda. A lecsóhoz jobb az apróbb paprika, mint a tölteni való. Paradicsomból érettet, de ne túl érettet vegyünk, s ha szezonban készítjük az ételt, akkor inkább ne használjunk paradicsomkonzervet. A padlizsánból mindig közepes, sértetlen, kemény példányokat válasszunk. A cukkiniből soha ne vegyünk fonnyadtat, a paprikánál érdemes nem túl vastag héjút venni, s olyat, amelyiken nincs puha folt.

Lecsót nem csak ebédre vagy vacsorára érdemes készíteni, hanem jól befőzhető a téli hónapokra is.