A helyiek szerint az ország legszebb focipályája Kötcsén található. A megyei IV. osztályban játszó falusi csapat valóban lenyűgöző helyen rúghatja a bőrt.
Messzire ellátni az somogyi dombokra, ahol üde tájak hívogatják a kirándulókat.
Gyönyörű hely a Somogy vármegyei Kötcse
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
Vajon a Csillagó a legmagasabb „hegy” Somogyban?
Az Árpád-kori eredetű Kötcse a Külső-Somogyi dombság északkeleti részén a Balatonföldvár–Andocsi-hát magaslati nyúlványán helyezkedik el egy festői völgyben, a Balatontól 9 km-re. Legmagasabb pontja a 313,5 méteres Csillagó. A közelében található a 316,43 méter magas szóládi, vagy inkább kereki Almán-tető pedig Somogy megye legmagasabban fekvő helye.
– Csak pár méter a különbség. Hordunk a Csillagóra annyi földet, ha kell – nevet dr. Feledy Gyula Zoltán, Kötcse polgármestere arra célozva, hogy
sokáig mindenki úgy tudta: a kötcsei magaslat a legnagyobb Somogy megyében. Aztán kiderült, hogy a közigazgatásilag Kerekihez tartozó Almán-tető a „befutó”.
Csak senki nem volt tisztában annak pontos magasságával, mert a régi időkben stratégiai katonai pont volt. Nem is tüntették fel a köztérképeken.
Bringatúrára is invitálnak
A Siófoki Gyerek Túra Banda szervezésében maroknyi csapat érkezett Kötcsére, hogy megismerje a helyi értékeket. Az interneten szerveződő csoport tagjai hétvégente együtt túráznak. Balaton-környéki, vagy távolabbi célpontokat választanak, és gyakran magukkal hozzák a gyerkőceiket is. Legutóbb abban a kivételes helyzetben volt részük, hogy személyesen a polgármester, valamint a kötcseiek egyik lelkes szervezője, Dénes Józsefné Marika mutatta be a falut.
– Nagycsepelyre és Karádra is eljuthatunk innen (vagy a Balaton partjáról indulva) kerékpárral.
Kijelölt mountain bike túraútvonalakon kirándulhatunk a környéken.
A Balaton háttértelepüléseit összekötő BalatonBike365 projektnek köszönhetően itt is kitáblázott útvonalakon lehet tekerni. Kérhetünk túrvezetést, de a bicajozást applikáció is segíti – hívja fel a figyelmet Takács Ervin, a BalatonBike365 túrvezetője, a Siófoki Gyerek Túra Banda főszervezője.
Takács Ervin mutatja a kitáblázott kerékpártúrák útvonalát Kötcsén
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
Pazar látvány
A banda tagjaival elsőként gyalog térképeztük fel Kötcse határát. A helyi értékek feltárása előtt szükség volt arra, hogy a gyerekek kimozogják magukat. Fel is adta a leckét a meredek Sósdombi utca, melynek löszös-agyagos partfalát elhagyva értünk egy magaslati pontra. Fentről látjuk a völgyben húzódó falut, a másik irányban felsejlik a Balaton vize.
Somogy dombjai között mindig otthon érzi magát az ember.
Az erdők és tisztások is dúsak, az észak–déli irányban húzódó zöld dombhátak pazar természeti képet mutatnak. A Kötcse határában lévő szőlőterületek pedig olyan mediterrán hangulatot idéznek, ami a Balaton déli környékének különös vonását adja.
Kötcse a Dél-balatoni borvidék része.
A faluban több borászat is működik, nedűiket helyben vagy környékbeli a vendéglátóhelyeken kóstolhatjuk.
A dombról leereszkedve újra beérünk a faluba. Az Arany János utcában láthatjuk a Veszprémi pincészetet. Máshol takaros virágos portákat fényképezünk, majd meglátogatjuk a Kistérségi Hagyományok Háza Evangélikus Közösségi és Alkotóházat. A szépen felújított tornácos épületben kosárfonó-, szövő- és fazekasműhelyből álló alkotóház működik, mellette levendulakert létesült. Az udvaron lévő jópofa játszóteret pedig azonnal birtokba veszik a gyerekek.
Kötcse a Dél-balatoni borvidék része
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
A falu, ahol felkutatták az ősöket
Kötcse a török hódoltság éveiben majdnem teljesen elpusztult, telepítése az 1700-as évek elején kezdődött meg. A dörgicsei és kisjenei Antal család (Antall József miniszterelnök felmenői) telepítő akcióinak keretében
1730-tól evangélikus és református, nagyrészt hesseni eredetű német családok érkeztek Kötcsére.
Mégpedig másodlagos (szekunder) telepesként, jobbára Tolna és kisebbrészt Baranya már kiépült német falvaiból. A faluban híven őrzik a történelmi múltat. A polgármester elmesélte, hogy 1990-ben, hivatalba kerülése idején (azóta is polgármester) összeállítottak egy monográfiát. A 870 oldalas könyv magas színvonalú település-történeti kutatásokat tartalmaz. Felkutatták például a faluba betelepülő 80 család őseit a hesseni szövetségi tartomány déli részén fekvő Darmstadtban.
Volt, aki talált tizedik generációból származó unokatestvért is.
A kötcsei evangélikus templomot a betelepülő sváb ősök emelték
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
A Hild-díjas településen számos kúria áll
A sváb ősök életébe engednek bepillantást a Közösségi Ház falain lévő régi fotók. A képekről munkájuk gyümölcsére, családjukra, életükre büszke emberek tekintenek vissza ránk. A szőlőművelés és a kisiparosi tevékenység Kötcsén megteremtette a polgári jólét alapjait.
A történelemhez hozzátartozik, hogy a XVIII-XIX. században – egyedülálló módon– 19 kisnemesi kúria épült a faluban. A kúria mai szemmel nézve egyszerű ház. Jellemzője, hogy nem vette körül hatalmas park, mint a főnemesek vidéki kastélyait. Azonban a falu házaitól mégis elkülönült nagyobb telkével, kertjével, kerítéseivel. A kőből vagy téglából épült házak helyenként bolthajtásos mennyezettel, oszlopos tornáccal rendelkeztek.
Kötcsén most 9 ilyen egykori kúria áll, 7 példásan rendben van, amiért a Magyar Urbanisztikai Társaság 2006-ban Hild-díjat adományozott a településnek.
Kossuth-díjas művész és ismert politikus is van a kúria-tulajdonosok között. Az egyikben óvoda működik, viszont az iskolának helyet adó kúria kiürült. Feledy Gyula polgármester úgy fogalmaz,
„nagyon nehezen emészti meg”, hogy idéntől már nincs iskola az 530 fős településen.
Sok fiatal itt marad a faluban, aminek örülnek, de ingatlant nehezen vesznek, mert – talán a Balaton közelsége miatt – magasak az árak. A gyerekeket pedig inkább a környékbeli, nagyobb iskolákba iratták be a szülők.
Vigyáznak a falu értékeire
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
Időgépbe szállunk az „oskolaházban”
Az „oskola ”, ahogy régen nevezték, fontos szerepet töltött be a kötcseiek életében. Az eredeti helyén, közvetlenül az evangélikus templom mellett rendezték be az Evangélikus Oskolaházat. Az iskolatörténeti kiállításon háború előtti taneszközöket, bútorokat szemlélhetünk meg közelről. Az 1911-es osztályképen több mint 60 kisgyereket látunk, középen a kackiás bajuszú tanítóval. Máshol beleolvashatunk az egykori osztálykönyvekbe. 1943-ban a siófoki dr. Hegedüs Béla belgyógyász igazolja, hogy
Lux Géza, 11 éves tanuló ízületi gyulladás miatt hiányzott.
Megkopott padok, abakusz, palatábla… Egy fiatal tanárnő a csapatból elárulja, hogy ő is összevont osztályokkal működő kisfalusi iskolában tanult. Más túratársunk pedig édesapja emlékeit idézi fel, melyben visszaköszönnek ezek a régi dolgok.
A kötcsei Evangélikus Oskolaház az eredeti helyén mutatja be, hogy nézett ki az egykori iskola Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
A világon egyedülálló hagyomány a Kerbájt
A kultúrtörténeti emlékek nagy hatással bírnak. Ami tovább fokozódik az evangélikus templomban, melynek alapköveit 1797-ben tették le. A késő barokk stílusban épített evangélikus templom felszentelésére 1798. november 21-én került sor. A dátumot mindenki kívülről fújja.
A templomfelszentelés ünnepét 224 éve minden évben megtartották, és a ma napig is megtartják a helyiek. Ez a Kerbájt. A világon egyedülálló hagyomány.
– A Kerbájt egy elmagyarosodott kifejezés, mely a német Kirchweih, azaz a templomszentelés szóból származik – meséli Tefner Béla, az egyházközség felügyelője, aki a templomba és a mellette újonnan kialakított Kerbájtos házba invitál bennünket. Mint mondja, gyerekkorában még tele volt a templom, ahol a fenti karzatokon és a lenti padsorokban közel ezer ember is elfért. Prosperált a közösség. Sajnos mára már kevesen járnak a gyülekezetbe.
Viszont a Kerbájt olyan erős hagyomány, hogy a mai napig „visszahúzza” az elszármazottakat a faluba.
Az Erzsébet-napjához közeli időpontban zajló egyházi ünnep lényege a körforgás, mely évről évre ismétlődik, hasonlóképp az évszakok változásához. A „Placcon”, vagyis a templom melletti téren ősi versek felidézésével, az előző évben elrejtett, (egészen pontosan a Kerbájtos ház padlózatába „elásott”) finom bor kínálásával körmenetet tartanak. Az ünnepségre meghívást kapnak a 12 éves fiúk is, és ott vannak persze az idősebbek is, akik rozmaringos-virágos kalapjukat megemelve tisztelegnek a régi hagyományok előtt. Majd újbort rejtenek a padlózatba, hogy jövőre újra elővegyék.
A büszke kötcsei férfiakról készült fénykép előtt arról beszélgetünk, hogy milyen jó lenne megnézni novemberben egy ilyen szertartást. Állítólag, moccanni sem lehet, annyian vannak. És három napig tart a mulatságokkal tarkított esemény (búcsú, ahogy a katolikusok nevezik). De érezzük:
ez nem egy idegenforgalmi látványosság. De európai kultúrtörténeti érték.
Több mint 220 éve minden évben megtartják a Kerbájt ünnepét
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
Még egy-két szín Kötcséről
Feledy Gyula beinvitálta a társaságot a házába. Az állatorvosként dolgozó polgármesterről hallottuk, hogy a festészet a hobbija, de ledöbbentünk, amikor kiderült, hogy ez nem is annyira hobbi.
30 önálló és számtalan csoportos kiállítása volt már. Zsűrizett alkotásait a galériák is megveszik és értékesítik.
Kezdetben az absztrakt expresszionizmust, 2007 óta pedig az igen ritka monokróm festészetet műveli. Vagyis forma és alakzat nélkül, csupán egyetlen színnel „tölti ki” festményeit. Megmutatta galériáját. És szívhez szólóan magyarázott nekünk, laikusoknak a szakavatott közönség számára is nehezen megfejthető kompozíciókról.
Dr. Feledy Gyula Zoltán polgármester kötcsei műtermében
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
A kirándulás végén egyszer csak fekete zsinórozású reformkori ruházatban mutatkozott be egy férfi a csapat előtt.
Mint mondta, ő Deák Ferenc. És mindenkit meghív Kehidára, ahol egy hasonlóan szép dimbes-dombos vidéken áll a kúriája.
Ismerjék meg azt is a jelenlévők! Persze rögtön kiderült, hogy túratársunk, Pál Imre öltözött be, aki helytörténettel foglalkozik Kehidakustányban. Még bajuszt és parókát is öltött, hogy minél inkább hasonlítson a Haza Bölcsére. Így szokott tárlatvezetést tartani: az országban egyedülálló módon egyes szám első személyben előadva Deák életének soha nem hallott történeteit. A Gyerek Túra Banda tehát Zalában, Kehidán folytatja kultúrtörténeti kirándulásait.
Pál Imre mindenkit meginvitált Kehidakustányba, a Deák Ferenc kúriába
Fotó: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
Nyitókép: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
