Puskás Zoltán nyolc éve vezeti a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát. Marosvásárhelyen született, büszke erdélyi származására. Nős, két fiú édesapja. 1996- ban Gödöllőn halgazdálkodási szakirányú agrármérnökként végzett, majd a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jogelődjénél helyezkedett el. Később a külkereskedelmi főiskolán közgazdász, míg Kaposváron halgazdálkodási szakmérnöki diplomát szerzett. A Balaton-felvidék természeti kincseinek megóvása, a térség ökoturisztikai és tájvédelmi fejlesztése érdekében végzett eredményes munkája elismeréseként tavaly Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott. Puskás Zoltánnal a Veol újságírója beszélgetett.

— Hogyan került a halászattól a nemzeti parkhoz?
— A halgazdálkodási cég vezetője voltam 2011-ben. 2009 és 2013 között a balatoni halgazdálkodás a Nemzeti Park Igazgatóságának vagyonkezelésében volt, így egyszerűbb volt az átjárás a két cég között. Ráadásul akkorra a balatoni halászat már nem folytatott kereskedelmi tevékenységet, a legfőbb munka a Balatonon az idegenhonos halfajok halászatát jelentette. Amúgy végigjártam a ranglétrát: kezdetben kereskedelemben is dolgoztam, majd pedig termelési vonalon voltam vezető, aztán később cégvezető. A természet, elsősorban az állatvilág mindig is rabul ejtett, Gerald Durrell, Konrad Lorenz, Dian Fossey, valamint Jane Goodall könyvein nőttem fel. A hazai nemzeti parkok igazgatóságainak alaptevékenysége a természetvédelem, de emellett olyan sokrétű az ellátandó munka, hogy ezt menedzserszemlélet nélkül szerintem nagyon nehéz lenne elvégezni.

Fotó: Balatoni hal FB

— Mi adja a feladatok sokrétűségét?
— Az a kihívás, hogy a rengeteg összetevőt, részfeladatot egyszerre kell látni, együtt kell kezelni. A természetvédelmi szakmai munkát elvégzik a szakavatott kollégák, vannak botanikai, zoológiai, geológiai szakreferens munkatársaink, természetvédelmi őrök, de van területkezelés, mezőgazdasági tevékenységünk, jelentős őshonos állatállomány. Emellett vannak ökoturisztikai feladataink, pályázataink. Igazgatóságunk ebben a pályázati ciklusban húsz pályázatot kezel, hatmilliárd forint értékben, elsősorban természetvédelmi tárgyúakat, de jelentős forrás áll rendelkezésre a bemutatási infrastruktúra fejlesztésére is. A múlt évben sikeresen zárult le két pályázatunk.

Sokan felkeresik a balatonedericsi Csodabogyós-barlangot (Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park)— Az igazgatóság tevékenységében nagyon hangsúlyos a turisztika is.
— A tíz hazai nemzeti park nagyságrendileg 1,6 millió látogatót fogad évente. Ők azok a látogatóink, akiket regisztrálunk, akik valamilyen szolgáltatást igénybe vesznek: belépőjegyet váltanak valamelyik látogatóközpontban, vagy szakvezetésen vesznek részt. Az 1,6 millió látogatónak több mint a negyede, évi 450-500 ezren nálunk jelentkeznek be. Nyilván van helyzeti előnyünk, hiszen a nemzeti park körülöleli a Balatont, amely a második turisztikai desztináció a főváros után. Sok olyan látogatónk van, akik alapvetően strandolni érkeznek nyáron, és e mellé keresnek tartalmas időtöltésre lehetőséget.

A tihanyi Aranyház csodás panorámát nyújt (Fotó: Balaton-felvidéki Nemzeti Park)

— Jó a nemzeti parknak ez a sok látogató?
— A hazai nemzeti parkok igazgatóságai a minőségi turizmus letéteményesei. A látogató itt, helyben a Balatonnál egy adottság, erre építenünk kell. Szerencsére nem kell kiírnunk hogy megtelt.

Turisztikai szezonban hatalmas tömeg van, amely ha kontroll és ellenőrzés nélkül indulna meg a védett területek felfedezésére, akkor lehet, hogy nagyobb kárt okozna, mint amennyi haszon egyébként összességében nemzetgazdasági szinten bejön a turizmusból. Az igazgatóság egyik nagyon fontos szerepe, hogy kalauzoljuk, kísérjük, irányítsuk a vendégeket, megmutassuk nekik, hogy milyen hihetetlenül gazdag természeti környezet vesz körül minket, és egy kis odafigyeléssel mi mindent lehet észrevenni a természeti helyszíneken.

Nagyon sokat dolgozunk azon, hogy mindenki találjon olyan programot, amibe be tud kapcsolódni, és biztos vagyok benne, hogy ha valaki eljön egy bemutatóhelyre, részt vesz egy túrán vagy éppen egy tihanyi levendulaszüreten, akkor sokkal több élménnyel gazdagodik, mint ha egymagában indul el. Vállalásunk a föld mélyétől (barlangok világa) a csillagos égig (Pannon Csillagda) érvényes.

A Nemzeti Park csopaki igazgatósága (Fotó: Szücs Ildikó)

— Vannak nem látogatható helyszínek is?
— A fokozottan védett természeti területeken vagy teljes látogatási tilalom van, vagy a túraútvonalról való letérés tilalmai. Sajnos előfordul időnként az is, hogy a területeinken krosszmotorossal, kvadossal, szemetelővel szemben kell fellépni, de úgy érezzük, hogy ezek a problémák visszaszorulóban vannak. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt sokkal több ilyen típusú problémánk volt.

— Mivel szeret foglalkozni a szabadidőben, maradt valami a halak iránti szeretetből?
— Az akvarisztika és a gasztronómia. Jelenleg csak két akváriumunk van otthon, de azok nagyok. A gyerekek képesek esténként széket húzni eléjük és ott mozizni. Egy jó halászlé, egy saját irdalású sült keszeg számomra mindig vonzó lehetőség. Szeretünk utazni, és sokat is utazunk. A feleségem a Mátrában született, most is Egerben tanár. Hazajárunk Erdélybe is, de Csopakon igazi otthonra leltünk: jó a közösség, a fiúk is imádják a helyi óvodát és iskolát. Egyszóval: szeretünk itt élni.

Forrás: Veol.hu