„A jövő egyetemét terveztük meg, ahol mi is szívesen tanulnánk, illetve a gyerekeink is járhatnának majd oda. Egy kisfilmben mutatjuk be ezt az intézményt, de előtte még néhány fontos gondolatot fűznénk hozzá. A tudás, az oktatás, és az, hogy azt hogy használjuk, meghatározza az emberiség sorsát. Mi egy olyan egyetemről álmodunk, ahol ez a tudás mindenki számára hozzáférhető. Ahova pl. bármilyen testi fogyatékkal élő úgy járhat, hogy egyenrangú partnere lehet a többieknek. Ezen az egyetemen a tudás megosztása is alapvető lenne. Az egyes karok és szakok egymással összedolgoznának. Eleve olyan témák köré épülnek, amelyek a többi karral közös pontokat érintenek. Ezt fejezi ki a méhkaptár sejtjeire utaló hexagon formájú központi épület, a KOHÓ, ami elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy a különböző szakokon, sőt karokon tanuló diákok ne csak együtt szórakozhassanak, hanem műhelyekben, klubokban, laborokban közös projekteket dolgozzanak.
Így abban a világban, ahol a technológia biztos hihetetlenül fejlett lesz, elérhetnénk, hogy az EMBER és az emberi tudás kerüljön újra mindennek a középpontjába.” Így írtak a diákok komplex tervükről, mellyel harmadik helyezést érdemeltek ki.

A MOME az alkotói pályázattal a 7- 10. osztályos magyarországi és határon túli tanulókat és tanáraikat szólította meg. A szervezők leírása szerint az alkotás örömének átélése, a kreatív képességek kibontakoztatásának segítése mellett a pályázat célja egy olyan módszertani csomag átadása, amely segít újraértelmezni a tudásszerzést, a tudás rendszerezését, felhasználását, és a megszerzett tudás alapján kreatív gondolkodással, csapatmunkával létrehozott vizuális tartalmat.

Így látják, ilyennek álmodják a jövőt a fiatalok

A díjazottakról szóló közleményből kiderül: a diákok fantáziája és kreativitása határtalan.
Az első helyezést az Eötvös József Gimnáziumba járó ELEM csapat kapta, akik a fenntartható étkezés problematikájára fejlesztették ki az iskolai étkezést újragondoló Hakuna Matata termékcsaládot. A rovar alapú élelmiszereket, italokat és szendvicseket visszaváltható csomagolással automatákban terjesztenék, és nem csak a termékeket, de a teljes ellátási láncot is megtervezték.

A második helyezett VR Innovators Radnóti Miklós Gimnáziumban tanuló, 10.-esekből álló 4 fős csapata Therapets néven egy olyan AR alkalmazást tervezett, amely a mentális betegséggel, például depresszióval, anorexiával, különböző függőségekkel küzdők életminőségét javítaná. Az app a pszichológus munkáját kiegészítve két eszközön, a fülhallgatón és a kontaktlencsén működne, a beteg állapotát nem csak monitorozná, de közbe is lépne akár terápiás zenék lejátszásával, vagy az érzékek befolyásolásával.

A harmadik díjat megosztva kapta két terv, illetve kitalálóik.

Az egyik a Wiridi virtuális játék lett: a posztapokaliptikus tájban játszódó történet a Föld megmentésének toposzában fejlődik ki. A játékost szürreális módon egy (húsevő)növény nyeli le, majd a növénnyel eggyé válva új életforma jön létre. Vajon az új lény túlélők után kutatva megmentheti a természetet, a Földet, vagy örökre az üvegházba zárkózva tölti el az életét? A Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium Pici Aranyhalak csapatának alkalmazásával játékos formában gondolhatunk át megküzdési stratégiákat, megoldásokat.

S a harmadik helyezést elért másik csapat az a terv, melyet a Balatonnál álmodtak meg a fiatalok. Floating University, azaz Lebegő Egyetem néven alkotta meg a megosztott harmadik helyezett egyike, a VII. kerületi Madách Imre Gimnázium Floatta csapata azt az „álomegyetemet”, amely figyelembe veszi az ökoszisztéma védelmét. Az innovatív campust Csopakra, a Kerekedi-öbölbe tervezték, annak minden részletét megtervezve, a megújuló energiától a közlekedésen át, a falura gyakorolt gazdasági hatásáig.

Mobilapplikációt is kitaláltak a fiatalok a képzeletbeli csopaki úszó egyetem hallgatói számára Fotó: Floatta

2041: Egyetem ring a Balaton vizén

A középiskolásokat többen is segítették az elképzelés kidolgozásában. Még a pandémia idején, az online oktatás időszakában magyartanáruk, Gadanecz Éva hívta fel figyelmüket a pályázatra.
– Én azt éreztem, hogy ez egy kreativitást megmozgató, érdekes, izgalmas, kihívást rejtő lehetőség – emlékezett vissza a tanárnő. A 10. osztályos diákok – Perlaky Zsófia, Schreiner Víta és Windtner Vica – érdeklődését felkeltette a kiírás, és önállóan álltak neki a tervezésnek. Mivel a továbbtanulás fontos kérdés most a fiatalok életében, így azt, hogy egy egyetemet tervezzenek, hamar eldöntötték.

Az Ugrás a jövőbe kreatív pályázat a MOME megfogalmazás szerint jövődesing pályázat. Közel száz pályamű érkezett be a felhívásra, melyből a legérdekesebbek jutottak a második fordulóba. A Floatta csapaté is, mely nem csak építészeti szempontból izgalmas, hiszen nem csak azt találták ki, hogy ez az egyetem a vízen lebeg, hanem azt is, hogy milyen képzések folynának ott. Sőt, a városra és a településre és a térségre és a turizmusra gyakorolt hatását is elemezték. A diákok terve a két évtizeddel későbbi jövőt vizionálja: 2041-ben akár itt is tanulhatnának az akkori fiatalok.
– Megoldásfókuszú coach is vagyok, kamaszokkal foglalkozom, így ezzel a technikával tudtam őket motiválni. Amikor ötleteltek, és esetleg elakadtak, egy-egy kérdéssel tudtam őket segíteni, hogy tovább tudjanak lépni. De gyakorlatilag teljesen önálló volt a munkájuk, csak a végén, az utolsó simításoknál támogattam őket. Amikor kiderült, hogy bejutottak a döntő körbe, akkor kezdődött egy sokkal-sokkal intenzívebb munka. Akkor már nem csak a kreatív fejlesztésről és szabadidejük értelmes eltöltéséről volt szó. Ezzel a zseniális gondolattal bejutottak a döntőbe és nagy feladat várt rájuk. Ekkor kapcsolódtunk össze a MOME mentoraival és onnantól kezdve elképesztően intenzív, nagyon komoly munka folyt. Hatalmas fantázia, kreativitás és lendület van a gyerekekben – mesélte Gadanecz Éva.

A képzés szerkezete volt meg először, utána az kreatív építészeti megoldás

A pályázat kiírója, a MOME két mentorral is segítette a terv kidolgozását: Orlai Balázs designer, a MOME oktatója és Győrffy Rachel építészmérnök adta meg a szakmai támogatást. A legfontosabb feladatuk az volt, hogy motiválják, támogassák a fiatalokat, abban segítsék őket, hogyan tudják megvalósítani a saját elképzelésüket. A pandémia miatt online módon tudtak együtt dolgozni.
– A projekt végső neve a FUCS lett, azaz a Floating University Csopak: a csopaki lebegő egyetem. Nekik a koncepció volt az elsődleges. Elkezdtek gondolkozni a jövő egyetemén, olyan kérdések mentén, mint például a klímaszorongás és a fenntarthatóság. Megálmodtak egy egyetemi campust, majd ezek után kerestek hozzá helyszínt, kifejezetten Budapesten kívül. Ekkor kapcsolódtunk be a munkába mi is, mint mentorok. A valóságban egyébként több évbe telik, míg egy campusnak helyet találnak. Arról sokat beszéltünk, hogy ez egy elég nagy beavatkozás a természetbe. Azt is részletesen megvitattuk, hogy mit jelentene a térség és a közösség életében, ha ez a campus, három karral megjelenne Csopakon, ennek milyen turisztikai, gazdasági, kulturális hatása lenne . Felvázoltuk, hogy az egyetemisták jelenléte milyen pozitív és negatív hozadékkal jár. Az építészetről is beszélgettünk, hogy próbáljuk minél kevesebb high-tech elemmel megvalósítani. Hollandiai példákat is áttekintettünk, hogyan lehet épületeket lebegtetni. A legutolsó elképzelésük az volt, ami kicsit utopisztikus, de ma már szinte megvalósítható, hogy bizonyos épületelemek úsztathatóak lennének, így flottaként is működtethetnek. Így az egyetemi tanév végeztével, a nyári szünidő alatt akár egy fesztivál helyszínéhez is kapcsolódhatnának, vagy önálló rendezvényhelyszínként működhetnének – idézte fel Győrffy Rachel mentor a sokszínű munkafolyamatot.

S most szóljanak az ifjú tervezők

Hogy mit és hogyan álmodtak meg a fiatalok? Ezt abban a videóban mutatták be, melyet a MOME pályázatára készítettek.