Eredete
Felsőörs nevét 1318-ban említik először, de ez a táj valószínűleg már az ősidőktől lakott volt. Ennek bizonyítéka a Felsőörstől néhány kilométernyire található őskori festékbánya, ahol több, mint 11 ezer éves csonteszközöket találtak, melyeket a vörös színű porfesték bányászatához használhattak elődeink.
Látnivalók
Leghíresebb nevezetessége az Árpád-kori katolikus temploma, melyet az 1200-as években román stílusban építtették a Batthyányak ősei, a főnemesi Miske család. A falu története az évszázadok alatt többször is találkozott a Batthyány-család történetével, az ő címerükből került át a község címerébe a fiait fészkén etető pelikán. 2011 óta a templom Batthyány-zarándokhely. Nem csak története érdekes, de a templom geológiai szempontból is különleges. Vaskos falait permi vörös homokkőből, és a falu kőbányáiban fejtett fehér dolomitból az itt természetesen előbukkanó szálkőzetre rakták a hajdani mesterek. Ez a Hidegkúti Dolomit Formációnak nevezett kőzet a triász időszak első felében keletkezett, 249 millió évvel ezelőtt. Ebben az időszakban trópusi tenger hullámzott a tájon. A meleg tengerek vizéből puha mésziszap ülepedett le, ami aztán kőzetté keményedett. E hatalmas üledékmennyiség mészkő és dolomit formájában építi fel a Balaton-felvidék hegyeit.
Felsőörsöt Almádi felé elhagyva találjuk meg a vincellérházat
Borászat
A Balaton felé lejtő lankák és észak-déli lefutású völgyek már az ókortól ideális termőhelyet biztosítottak itt a szőlőtermesztéshez, a borkultúra meghonosodásához. A prépostsági templomhoz egykor hatalmas birtok, önellátó gazdaság tartozott. Ennek épített emlékei is megtalálhatóak a faluban, a barokk stílusú prépostsági kúria, az 1700-as években épült majorsági terményraktár, és a ma is a Veszprémi Érsekség részére misebort előállító, vincellérház és borospince, ahol bort is lehet vásárolni. De több családi pincészet is működik a faluban.
Tanösvények
A településen aktív a civil élet, segítségükkel két tanösvény is létesült. Az egyik a helyben csak „geológiai csodának” nevezett, védett geológiai feltáráshoz vezet. A nemzetközi jelentőségű alapszelvény felfedezése Böck János- a Földtani Intézet igazgatója 1870-es évek elején végzett kutatásainak köszönhető. Hatalmas munkája nyomán geológusok sora vizsgálta itt a különféle kőzetekben rejtőző parányi ősmaradványokat. Segítségükkel sikerült megállapítani, hogy éppen itt húzható meg a triász időszak közepén az anizuszi és a ladin korszakok 240 millió éves időhatára.
A felsőörsin kívül a világon csak pár hely van, ahol a középső triász 240 millió évvel ezelőtti két korszakának határa pontosan meghúzható. A földön ebben az időszakban jelentek meg az ősi nyitvatermők. Ezek egyik képviselője a Ginko biloba- a páfrányfenyő. Helyi civil kezdeményezésre Ilyen páfrányfenyő ligetet ültettek a falu északi részére, a geológiai tanösvény felé vezető út mellé.
védett geológiai feltárás- a geológiai csoda
A másik tanösvény a Snétberger zenei tehetségközpont túloldalán visz az erdőbe. Régebben úttörőtábor működött itt, most hátrányos helyzetű zenei tehetségek oktatása folyik a felújított, átalakított épületekben.
Miske szikla
A tanösvény mentén a Miske sziklához lehet jutni. Ez a falu újabb geológiai nevezetessége, és a függőlegesen álló sziklabordáról Pazar panoráma nyílik a völgyre.
Forrás-vidék
A helyi környezetvédők szerint ezt a területet bátran lehetne a források vidékének is nevezni, hiszen pár négyzetkilométnyi területen több forrás is felszínre tör itt. A források vize táplálja a Malom-patakot, mely az évszázadok alatt völgyet vájt a kőzetbe, és különleges, hűvös mikroklímájú területet hozott itt létre. A Malom-patak mentén találhatóak a falut ellátó ivóvíz-kitermelő kutak.
A patak vízhozama szorosan összefügg a kutakból kitermelt ivóvíz mennyiségével. A 90-es években a vízkitermelés még olyan intenzív volt, hogy a patak rendszeresen kiszáradt. Az utóbbi években a vizet csak a helyiek isszák, és a patak vízhozamával azóta nincs gond. Helyben azt remélik, hogy úgy, mint régen, hamarosan ismét lehet majd a vízben halat látni.
Mésztufa gátak
Néhány méterrel a források alatt már megindul az oldott mész kicsapódása a vízből. Ez a mész bekérgezi a mederbe hulló növényi részeket, bedőlt faágakat, és páratlan geológiai képződményeket, mésztufagátakat hoz létre. A gátak több helyen is lépcsőket alakítanak ki, a lezúduló víz hangja betölti a völgyet. Lovas felé pár száz méter múlva a patak találkozik nyugati ágával a Lovasi Séddel, mely mentén visszafordulva, a bő vizű Király-kúti-forráshoz jut a túrázó.
Barlangok
A völgy bejáratánál a meredek hegyoldal több kisebb barlangot rejt. Az egykori forrásbarlangok üregét a mélyből feltörő karsztvíz oldotta ki. A Balaton-felvidéken ritkák a barlangok, de itt egymás közelében három is kialakult. Innen két kilométernyire található a forrás, ahol megpihenni is lehet, a közelében tűzrakó helyek és esőbeállók is találhatóak.
A falu környékén a természeti értékekben bővelkedő területek 2016 végén lettek védettek. Ennek örömére tartják meg azóta minden évben a Malom-völgy napját, amit rendszerint geotúrával és színes programokkal ünnepelnek a településen.
Képek és szöveg: Sági Ági
