Az Országos Vízügyi Felügyelőség szerint 1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl
Eddig egy albumban tartotta, ám a közelmúltban nyilvánosságra hozta gyermekkora féltve őrzött fotóit Bogdánné Bácskai Éva. A közösségi oldalán osztotta meg a hatvanas évek elején készült balatoni fényképeket. A fotók átlagos családi fotók lennének, mégsem azok, ugyanis
a Balaton vízszintje ugyanolyan alacsony rajtuk, mint napjainkban. Jól látszik a fotókon, hogy a parttól, az eredeti bejáró stégtől milyen messzire húzódott a tó vize.
A vízbe vezető pallókat is látni, ezek később okafogyottá váltak, mert a víz tovább apadt
– A képeket apukám fotózta, többnyire édesanyámmal szerepelünk a fotókon. Úgy négy-öt éves lehettem akkoriban. Csupán arra emlékszem, hogy annyira tetszett a sok lehullott falevél, hogy nem akartam hazamenni. Nagymamám az első nyaralótulajdonosok közé tartozott. Az ötvenes években választaniuk kellett, melyik ingatlant tartják meg. Az alsóbélatelepit választották, végleg odaköltöztek. A felsőfokú tanulmányaim után azonban be kellett látnom, hogy vezeték nélküli távközlési üzemmérnökként a szakmámban nem fogok helyben állást találni, így eladtuk a házunkat. Imádtam a Balatonnál lakni – mesélte az érdi asszony.
– Leginkább szezonon kívül éreztem ott jól magam, mert a hetvenes években volt a nagy tömegek időszaka a tónál. NDK-NSZK családi találkozások, rengeteg olasz, cseh, osztrák vendég, a hetes úton szinte képtelenség volt átkelni.
Az ősztől tavaszig tartó csend és nyugalom viszont varázslatos volt
– tekerte vissza az idő kerekét Éva, aki nem emlékszik hasonlóan aszályos évre, de a 2002-2003-ban készült fotókat maga is látta.
Az alábbi kép is a hatvanas években készült
:
Forrás: sonline.hu
Nyitókép: olvasói/Bogdánné Bácskai Éva családi