A Dunántúli Regionális Vízmű közleményt is adott ki az érintett településeken lakóknak, nyaralóknak a különleges helyzet miatt, hiszen ahogy a képeken és videókon is látni lehet, a lezúdukó víztömegtől megtelt a csatornarendszer is.
„A mai nap folyamán (2019. június 19.) Fonyódot és környékét érintő rendkívüli – 75 mm-t meghaladó – néhány óra alatt intenzíven lehulló csapadék következtében a DRV Zrt. üzemeltetésében lévő elválasztott rendszerű (csak szennyvíz elvezetésére tervezett és épített) szennyvízelvezető-csatornarendszer csapadékvízzel telt fel, mely több helyen okoz/okozott közterületi kiöntéseket. A bejelentett hibákat kollégáink folyamatosan ellenőrzik, javítják, valamint kárenyhítési tevékenységet végeznek a teljes rendelkezésre álló eszközparkkal és kapacitással.
A rendszer szivattyúállomásai maradéktalanul üzemelnek, azonban a többlet – idegenvíz – terhelés elszállítása hosszabb időt vesz igénybe, ennek okán kérjük tisztelt felhasználóink türelmét és megértését.”
De nem csak a vízművek, hanem a rendőrség is komoly lépéseket tett a vízátfolyások miatt. Délután 13 óra 30 perctől például lezárták a 7-es számú főútvonalat Fonyódon, a Szent István utca a Sirály köz között.
Ahogy a sonline.hu írja, a helyszíni beszámolók és képek szerint, Fonyódnál a partot teljesen elborította a víz, de a fonyódi vasútállomás is víz alá került. A vihar elején a csapadékon kívül jég is esett. Szintén Fonyódon az aluljárót is elöntötte a víz, az arra járóknak térdig kell gázolnia a vízben, hogy átjussanak az aluljárón.
A Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint, Fonyódon az alacsonyabban fekvő területeken épületrészekbe, garázsokba tört be a víz, de lakótérből is szivattyúztak a tűzoltók. Közterületen leszakadt faágak nehezítik a közlekedést.
A meteorológusok szerint szerint hasonlóan heves esőzések voltak a Fonyódhoz közel eső településeken is. Nézd meg a képgalériát is!
Fonyód kemény felhőszakadást kapott. Brutál mennyiség esett le a lassan áthelyeződő zivatarcellából. ( OMSZ 1 órás csapadék met.hu )
Közzétette: Szalinay-Met – 2019. június 19., szerda
A lezúduló eső mennyiségét jól jelzi, hogy még a kormányhivatal ablakát is betörte. A rossz idő 13 óra előtt nagy dörgésekkel kezdődött, és fél óra leforgása alatt igen heves zivatar lett belőle, amelyet 1-2 centis jég is kísért.
Rövid idő alatt tíz káresethez riasztották a tűzoltókat: pincéket, udvarokat és lakásokat öntött el az eső.
A Szent István utcában, egy garázsban egy méter magasan állt az esővíz. A balatonboglári önkormányzati tűzoltók szivattyúval dolgoztak a kár felszámolásán.
A Hunyadi János utcában a Kormányhivatalból érkezett riasztás, hogy az ablakon betört a víz, ami iratokat, dokumentumokat veszélyeztet. A marcali hivatásos tűzoltók vonulás közben egy vízben elakadt járművet is kiszabadítottak, a 7-es főút városi szakaszán térdig ér a víz.
Pillanatok alatt olyan vízátfolyás alakult ki, hogy a rendőrség le is zárta 7-es számú főútvonalat Fonyódon, a Szent István utca a Sirály köz között.
Fél óra leforgása alatt két havi mennyiségű eső zúdult a városra.
De mi okozza ezt a viharos időszakot?
Magyarországon viszonylag ritka a 100 mm-nél nagyobb napi csapadékösszeg, és rendszerint hegyvidéki területeken, az ún. orografikus csapadéknövelő hatás következtében fordul elő a nyári félévben. Még nagyobb ritkaság tehát, hogy a Balatonra szakadt rá így az ég.
Ez az időjárás az évnek ebben az időszakában nem ritkaság, ahogy a heves zivatarok sem. Ez az időszak hazánkban jellemzően Medárd napjához (június 8.) és az azt megelőző és követő hetekhez kötődik, ezt érezzük most is.
A hőmérséklet emelkedésével a kontinens belső területei felmelegszenek, a felemelkedő meleg légtömegek helyére az Atlanti-óceán felől hűvös, nedves légtömeg áramlik. Ezért jellemzi a nyár eleji időjárást a többnyire nyugati, délnyugati irányból érkező, gyakran igen heves, villámlással, időnként jégesővel kísért időjárás.
– A Medárd olyan népi bölcsesség, amelynek konkrét fizikai alapja is van – mondta Németh Lajos, meteorológus. – A ciklonok és a légmozgás a hűvösebb területek felől a melegebb felé halad. Mivel pedig a szárazföld ilyenkor gyorsabban melegszik, mint az Atlanti-óceán, az óceán felől hűvös, páradús levegő tódul, és gyakran igen heves, dörgő-villámló hidegfrontbetörések jellemzik. Ezt szokták európai monszunnak is nevezni, és ez az oka annak, hogy a június hazánk legcsapadékosabb hónapja.
Badacsonyból ilyen volt
Közzétette: Fonyód – 2019. június 19., szerda
Viharos balatoni rekordok
2017. július 11-én dőlt meg az addigi balatoni szélrekord: a tó keleti végére lecsapó viharban óránként több mint 150 kilométeres sebességű szelet regisztrált az Országos Meteorológiai Szolgálat balatonvilágosi műszere, amire eddig nem volt példa, mióta méréseket végeznek.
2018 szeptember elseje is emlékezetes marad: déli irányból egy gyors mozgású zivatarlánc érte el a Balatont. Az elsősorban tó keleti medencéjére lecsapó vihar 100 km/h széllökést okozott Siófokon.
A vihar “klasszikus” balatoni viharnak számított a jellegzetes, délnyugatról jövő, a hajósok által csak “gerendának” nevezett felhőzetével. Ez az időjárási jelenség, mikor a viharfelhők tolják maguk előtt a nagyon erős szelet.
A csapadék rekord 1981. május 15-én született, amikor egyetlen nap alatt 74,2 milliméter eső hullott le a Balatonnál. Érzékeltetésképpen, ez négyzetméterenként 74,2 liter, hektáronként 740 köbméter vizet jelent. Mivel a Balaton környékén az éves átlagos csapadékmennyiség 650-700 milliméter, azt is jelenti, hogy aznap az éves átlag 10 százaléka esett alig 24 óra leforgása alatt.
Bár a Balaton hullámai a tengerekéhez nem mérhetők, de azért embermagasságú hullámokra már itt is volt példa: az eddig mért legnagyobb hullámok partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méteresek voltak, szerencsére strandszezonon kívül, 1962 májusában.
Fábos Erika
