2019.08.18. 08:00
Visszaépül a híres kilátó a Balaton fölé
Hamarosan eredeti pompájában lesz látható Fonyód nevezetessége, a Walko-kilátó.

Az építményt több mint száz esztendeje Walko Lajos, országgyűlési képviselő és miniszter, a kor neves pénzügyi szakembere állíttatta 1916-ban – írja a sonline.hu. A két pad közötti falat Benedek György szobrászművész fonyódi címerrel díszített domborműve ékesíti. A promenádhoz hasonló emlékhelyről gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, amit nemzedékek óta élveznek a városba érkező turisták.

Két-három évvel ezelőtt azonban a magaspart elmosódása miatt a kilátó megdőlt. Biztonsági okokból ezért el kellett bontani, de az önkormányzat máris azon dolgozott, hogyan állíthatná helyre. Sokáig tartott a huzavona, hogy az állami területen lévő építményt visszateheti-e az önkormányzat, végül sikerült minisztériumi hozzájárulást szerezni ehhez. Ezután a képviselő-testület eldöntötte, hogy mivel pályázati forrás nem volt rá, a város saját erőből fogja visszaépíttetni a kilátóhelyet. Az építménynek előbb statikai alapot kellett tervezni, ez már elkészült. A kőfaragó mester hamarosan megkezdi az eredeti, illetve felújított elemek visszahelyezését. A munkával az idén biztosan elkészül, novemberre tervezik a befejezést.

Eredetileg egy harminc–negyven centis betonalapra készült a Walko-kilátó, így nem csoda, ha ennyi idő után megmozdult, de elmondható, hogy az új építmény kibírja majd a következő száz évet. A helyszín korábban lezárt építési terület volt, most odamehetnek a látogatók, és fényképeket készíthetnek, de a kőelemeket csak ezután fogja elhelyezni a kőfaragó mester.

De egy kishírnél sokkal többet ér a Walkó-kilátó. Varga István, Fonyód történelmének kutatója így ír róla könyvében és a blogján:

WALKO KILÁTÓ

József utca

Az 1925. évi közgyűlésen Ripka Ferenc közölte, hogy a balatoni körútnak nevezett állami út boglári-fonyódi szakaszát szeptemberben kezdik építeni, s a tervek bizottsági tárgyalásánál bejelentette a Bélatelep kívánságait, melyeket a bizottság jegyzőkönyvbe foglalt. Az állami útépítéssel egyidejűleg fog megtörténni a bélatelepi villasor előtt elvezetendő útnak a kiépítése is, amire nézve gróf Zichy Béla már intézkedett.

Az előzményekhez tartozik az 1924. évi bélatelepi miniszteri találkozó, amelynek következményeiről így számolt be a megyei lap:

„Az a miniszteri értekezlet, amelyet az elmúlt hét csütörtökjén Fonyód-Bélatelepen tartottak, egyebek között arra is jó alkalmat nyújtott, hogy a kormány tagjai személyes tapasztalataik útján szerezzenek meggyőződést a Balaton somogyi partjának szinte hihetetlen útviszonyairól, amikről eddig csak hallomásból, vagy hivatalos előterjesztések adataiból volt közvetett tudomásuk.” Vass József népjóléti miniszter kimondottan azért jött Budapestről autón, s hozta magával Bud János tárcanélküli minisztert, hogy saját maguk is megtapasztalják az utak járhatatlanságát, amely tény leginkább a Földvár és Boglár közötti szakaszt érinti.

„- Balatoni kultuszról beszélünk – mondotta a miniszter, – fürdőkultúrát emlegetünk, pedig mindkettő teljesen kilátástalan, minden jóakarat meddő és eredménytelen mindaddig, míg kitűnően járható országutakkal nincs a Balaton teljesen körülvéve.”

És – témánk szempontjából – a lényeg ezután jön: „Vázoltam ezeket az útviszonyokat a kereskedelemügyi miniszter úr előtt is, aki a maga részéről a legmesszebbmenő megértéssel fogadta a propoziciómat. […] az összes rossz utak között a legrosszabb a Balatonföldvár-Balatonboglár-Fonyód szakasz… Szinte hihetetlen, hogy éjjel fél 11 órától reggeli 5 óráig tartson egy olyan rövid út, mint Fonyód-Budapest. Ezeken az állapotokon segíteni kell és fogunk is segíteni.” A cikk tovább fényt derít arra is, hogy a miniszterek autójának egyik rugója Fonyód és Boglár között eltörött, ami egy órás késedelmet jelentett.

Vass József utca (korabeli képeslap részlete)

Az Országgyűlés 1927. évi ülésén Gaál Gaszton szólalt fel az út fonyódi szakaszával és annak Walko-kilátónak nevezett részével kapcsolatban. A szónoklatot és a rá adott válaszokat, fonyódi vonatkozásait érdemes közölni, mert szereplői miatt témánkhoz szorosan kapcsolódik:

[…] Ami az útépítés körül folyik, az is figyelemreméltó.

A múlt évben épült a balatoni körút, azon a bizonyos Balatonboglár-szentgyörgyi szakaszon. Ebbe a szakaszba beleesik a fonyódi hegy. A természetes és magától értetődő régi állapot, miután az út irányától a hegy oldalt esik, az volt, hogy, aki a régi járhatatlan rossz úton ment, az ment a hegy alatt parthosszat, szépen végigvezető egyenes útvonalon. Igen ám, csakhogy a fonyódi hegyen igen befolyá­sos uraknak vannak villáik. …. ezt az országutat, amikor eléri a fonyódi hegyet, egy méregdrága szerpentinnel felvitték a hegyre és a másik oldalon egy másik méregdrága szer­pentinnel levitték a hegyről megint. Ennek a szerpentinnek – amely magában is kitesz talán több kilométert – megépítése költségekben ki­teszi legalább tizenöt-húsz kilométeres egye­nes útnak költségeit. Megcsinálják azért, mert odafent befolyásos urak laknak, akiknek ré­szére utat kell építeni.

… kisütöt­ték, hogy mégis meg kellene csinálni egyenes­nek is, és megcsinálták most már a hegy alatt is egyenesnek. … mi szükség van ezen a fonyódi szerpentinen egy legalább száz-százhúsz méter, faragott kőből gyönyörűen megcsinált ballustradera, amely­nek közepén van egy képkeretes tábla s abba bele van írva, rá van vésve: »Walko kegyelmes úr!« Annak a ballustrade-nak árán legalább egy egykilométeres új utat lehetett volna va­lahol megépíteni. […]

Walko kilátó (korabeli képeslap részlete)

 

Bud János pénzügyminiszter válasza

[…] Igen t. képviselőtársam kifogásolta a bala­toni körutat is. Azért építtetünk utat a Balaton körül, hogy mindenkinek kedvét felélesszük a Balaton iránt, hogy felkeressék a Balatont. (Helyeslés a jobboldalon.) Én magam is nagyon jól ismerem a Balatont. Méltóztatik tudni, hogy ha valaki körül akarja járni a Balatont, akkor meg kell állnia Fonyódnál és vagy repülőgépen kell felszállnia, vagy fel kell gyalogolnia, hiszen a fürdőtelep is, meg a község is fent van a hegytetőn. A világon mindenütt úgy építik meg az utakat ilyen esetben, hogy azokat a helyeket is megközelíthessék, amelyeket azelőtt nem le­hetett megközelíteni. T. képviselőtársam kifogásolta azt is, hogy ballustrade épült. Tessék csak megnézni azt képviselő úr. Olyan szörnyű dolog az, hogy oda egy kilátót, egy kis korlátot építettek. A képvi­selő úr tiltakozott az ellen, hogy oda az egyik miniszter úr neve be van vésve. A mai napig sincs bevésve! Nem tudom, hol látta azt a kép­viselő úr?

Gaal Gaszton második felszólalása

[…] a t. miniszter úr egyetlen egyet sem cáfolt meg, kivéve azt, hogy a fonyódi balüsztrádra még nincs rá­vésve Walko kegyelmes úr neve. (Derültség.) Meglehet, hogy én egy kicsit túlbecsültem a bürokrácia gyorsaságát, mert a múlt év augusztusában jártam Fonyódon és akkor már kész volt a balüsztrád és ott volt a márványtábla. Amikor érdeklődtem, hogy mi tör­ténik evvel, kompetens tényezők azt mondot­ták, hogy ebbe lesznek belevésve azok a bizo­nyos emléksorok Walko Lajos őnagyméltóságáról. Ez a múlt év augusztusában volt és én januárban hoztam fel. Feltételezem, hogy az a négy vagy hatsoros szöveg azóta már a márványtáblára került. A miniszter úr azon­ban – kénytelen vagyok elhinni, mert nem mentem el meggyőződni, hogy így van-e – kijelentette, hogy még nincsen felírva Walko miniszter úr neve. Tehát tényleg ért cáfolat, amennyiben tényként állítottam valamit, ami nem tény. De ugyanakkor beismerte a minisz­ter úr, hogy igenis fel lesz a balüsztrádra írva Walko neve, sőt azt is mondotta a miniszter úr, hogy megérdemli ezt az, aki egy ilyen utat csi­nál az ország pénzén.

Vass József utca a Walko kilátóval (korabeli képeslap részlete)

A Walko kilátó – hiszen a mai napig így hívják – kedvelt pihenő pontja a hegyre igyekvőknek. A Fonyódra látogatók rendszeresen megállnak gyalogosan, kerékpárral, autóval azért, hogy az onnan látható kilátásban gyönyörködjenek. Az emlékmű pihenő padjának közepére természetesen a mai napig sincs beleírva „Walko kegyelmes úr” neve, jellemzően nem is tudják az emberek a kilátó építésének történetét, s az ahhoz kötődő nevekről sincs ismeretük. A Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület javaslatára az 1990-es évek elején Benedek György fonyódi nyaralóval rendelkező szobrászművész (a Kossuth erdőben lévő I.-II. világháborús emlékmű alkotója) Fonyód város címerét mintázta meg, s jelenleg is az díszíti a kilátót.

Olvass tovább a témában! Varga István könyvtáros-helytörténész évtizedek óta kutatja Fonyód és környékének múltját, itt találod a vele készült interjút.

Nyitókép: sonline.hu

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva