Az, hogy járt-e a Balatonnál Erzsébet hercegnő, kérdéses, hiába volt legkedvesebb udvarhölgye magyar, aki ráadásul a keszthelyi Festeticsek rokona volt, nem bizonyított, hogy jártak Keszthelyen vagy a tó környékén.
Hiába várták Sissit a Balatonnál
Arról vannak csak feljegyzések, hogy többször várták, de nem érkezett meg, pedig tiszteletére még egy hajót is elvontattak a Fertő-tótól a Balatonra.
„1857-ben híre járt annak, hogy Erzsébet királyné (Ferenc József felesége) meglátogatja a Balatont és Füredre érkezik. A Széchenyiek és Festeticsék nagy előkészületeket tettek, többek között vitorlásokat is hozattak. A királyné látogatásának híre azonban nem bizonyult igaznak.
1866- ban ismét felröppent a hír, ekkor Széchenyi Béla a Fertő tóról elhozatta egyik hajóját, melyet a southerlandi hercegnőtől kapott ajándékba. Ez a hajó Angliában épült, mintegy négy tonna súlyú volt. A hajót rendbe hozták, de nem találták elég szépnek ahhoz, hogy a királyné használja.
Széchenyiéknek volt egy másik vitorlásuk, amely Cenken vagy harminc éve a fészer alatt hevert. Ezt a hajót lovakkal vontatott szekéren hozták a Balatonra. Cholnoky Jenő és Mihálkovics Tivadar is megemlékezik erről az eseményről. Minden jel arra mutat, hogy ez a hajó később a Hercegnő nevet viselte.” (Forrás: Magyarország, 1982. arcanum)
Ki volt a hűséges udvarhölgy?
Tolnai Festetics Mária Terézia grófnő csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye, a bajor királyi Terézia-rend tiszteletbeli hölgye.
„A fiatal gróf Festetics Mária először Klotild főhercegnő mellett vállalt munkát, hogy anyagi gondjait enyhíthesse. Gróf Tolnai Festetics Sándor gazdasága bizonytalan lábakon állt, épphogy össze nem dőlt. A jó szomszéd és barát, Deák Ferenc járt el a családfőnél azzal a gondolattal, hogy a szép, intelligens, művelt, önálló, fiatal Mari grófnő szegődjön el udvarhölgynek Alcsútra, a csendes életet vivő József főherceg házához felesége, Klotild főhercegnő mellé. Alcsúton találkozott egy látogatás alkalmával 1871-ben a császári családdal. Erzsébet királynénak megtetszett a talpraesett Festetics grófnő, és meghívta maga mellé udvarhölgynek.
Eleinte vonakodott elvállalni, mert egyrészt jól érezte magát Alcsúton, másrészt pedig hallotta, hogy a bécsi udvarban nem szeretik a magyarokat;[5] végül Andrássy és Deák meggyőzték. A bizonytalan Festetics Mária grófnő még kijelentette azt, hogy: „Úgy érzem magamat, mintha áru volnék, amit megvásároltak! Mennyivel jobb ez, mint a rabszolga kereskedés? De hát bizonyára így akarja Isten és talán még jó leszek valamire…”. 1871 decemberétől a királyné haláláig vele volt.[6] Számos házassági ajánlatot utasított el, hogy a királyné mellett maradhasson.” ( Forrás: wikipedia)
Szobor és torta is őrzi Sissi emlékét a Balatonnál
Bár nem járt a Balatonnál, Erzsébet királynénak számtalan rajongója van a tó környékén is. A keszthelyi Balaton-parton szobrot állítottak emlékére, melynek avatásán jelen volt ükunokája, Habsburg Kinga főhercegnő.
A szobor ma is a parti sétány egyik ékessége, a királynő a Balatont kémlelve áll kutyája mellett.
Hévízen nem csak egy cukrászdát, de fagylaltot és tortát is elneveztek róla.
– Hét évig dolgoztam Ausztriában, Laxenburgban egy fagylaltozóban, ez egy kisváros Bécstől nem messze csodaszép kastéllyal és parkkal. Itt töltötte mézesheteit Sissi királyné I. Ferenc József uralkodóval – meséli Prosztovicsné Pópity Tímea.
– Amikor Hévízre költöztem, pont kiadó volt ez a cukrászda, aminek korábban is Sissy volt a neve. Már kislány koromban is rajongtam a királynőért, a nagymamámmal minden filmet megnéztem, minden könyvet elolvastam róla, és úgy éreztem, most összeértek a szálak.
Az ibolya volt a királyné kedvenc virága, nagyon szerette az ibolyafagylaltot, így ezt én is készítem nyáron. Fehércsokoládéval ízesítem, mert az ibolyakrém önmagában kölnis, kissé szappanos ízű lenne, de csokoládéval kombinálva a mai ízlésnek is nagyon kellemes. Ibolyakivonatot nem készítek, megpróbáltam, de nem jött ki a virág íze, bárhogy próbálkoztam; ehhez különleges lepárlás szükséges, és nincs a környéken annyi ibolya, amennyi elég lenne a fagylalthoz. Nagyjából 2.5 kg ibolya kellene egy liter kivonathoz.
A Sissy kávézónak természetesen van Sissi tortája is, ami fehércsokoládéval burkolt ibolyakrém-pasztával színezett, lila mintás torta.
A tortában a piskótalapokat meglocsoljuk Baileys- likőrrel, ezt az italt is kedvelte a királynő. A lapok közé egy réteg kapucsínós főzött krém és egy réteg ibolyakrém kerül.
Ez nem egy korabeli recept, hanem saját ötlet, az ibolya ízvilága emlékeztet bennünket a régi időkre. Ha otthon készítjük, ibolyakrém helyett szőlőkrémmel is hasonló ízhatást érhetünk el.
Hogy készülhetett anno az ibolyafagylalthoz az ibolyaszirup?
St. Hilaire Josefa receptje nem túl egyszerű, viszont különleges ízeket ígér:
„Ibolyanedv:
Szedj ibolyát, leveleit tépd le, de úgy, hogy semmi zöld ne maradjon közte, és add fagylalt-szelencébe; erre önts most forró vizet, zárd el jól és hadd éjen át állva.
Következő napon a nedv finom asztalkendőn keresztül szűrendő, és 4 deciliterre 28 deka finomított cukor adandó. A nedvet a cukorral együtt új cserépfazékba adni, egy citromnak a nedvét belepréselni, és a cukrot parázstűzön lassan felolvasztani és melegíteni kell. A fehéres hártya tisztán lehaboztassék, a nedv, ha kihűlt, melegített palackokba töltendő, és ha hideg lett, jól bekötendő. „(Forrás: mek.hu)