A helyi termelői piacok sokak által kedvelt bája, hogy az élelmiszerek mellett kézművesek, népi iparművészek is megjelentek, például fával, bőrrel, textilekkel, így ezek a terek többeknek nem csak a vásárlást jelentik, annál jóval többet: élményt, családi programot.
Hévízi termelői piac, Fotó: Péter B. Árpád
A tótszerdahelyi Semec Farm a hévízi piacon kínálja száraz- és füstölt áruit. A családi gazdaságban jelenleg 900 sertést tartanak.
– Kiváló formája ez az értékesítésnek – fogalmazott Novák László, a farm tulajdonosa – hiszen itt személyes kapcsolat alakul ki a termelő és a vásárló között. Lehetőség van beszélgetni, a vevő azonnali és hiteles választ kap például a feldolgozással kapcsolatos kérdéseire, így erősödik a bizalom.
Novák László szerint egyre több a törzsvásárló, aki a városból és a környékről kifejezetten azért jár ide, mert termelői árut kap, olyan minőségben, amilyenben szeretné.
Benkő Lajos, a Hévízi Termelői Piac vezetője szerint is egyre népszerűbb e forma, náluk a látogatók s az árusok száma is évről évre nő. Ezért viszont tenni kell, nem elég, hogy ma trendi közvetlenül a termelőtől vásárolni, szögezte le.
Egyre népszerűbbek a helyi termelői piacok. Tusz Emese Hévízen főként különleges kecskesajtokat kínál, Fotó: Péter B. Árpád
– Az ország egyik legszigorúbb szabályai szerint működő piaca a miénk, komolyan vesszük, hogy ide termelők jöhetnek, és nem kereskedők – folytatta.
– Korábban zártunk ki többeket is, mert kiderült róluk, hogy nem a saját portékáikat kínálják. Sőt, olyat is tiltottunk ki, akit a Nébih élelmiszer-hamisításon fogott. Őt máshol viszont befogadták… Divat lett a termelői piac, a vásárlóknak nagy a bizalma, de ezzel a pénzéhes keselyűk megpróbálnak visszaélni. Magyarországon szigorúak az élelmiszer-biztonsági szabályok például a nyomon követhetőséget illetően. Egy piac üzemeltetőjének ezekre figyelemmel kell dolgoznia, s akkor a vásárlói elégedettség megőrizhető.
Benkő Lajos kijelentette, Hévízen rigorózus szabályok szerint, folyamatos hatósági ellenőrzés mellett működnek, aminek örül, mert náluk a legfontosabb a vásárló érdeke.
– Az országot járva azonban nem mindenütt találkozom ilyen következetességgel – tette hozzá. Az ő módszere az, hogy minden piaci napon körbejár, ellenőrzi a termékeket, az árusokat. A vásárlókat is tudatosságra, megfontoltságra inti.
– Meg kell jelennie a portékán minden azonosító adatnak, például hogy ki és hol készítette, de a legfontosabb a gyártási és a szavatossági idő – magyarázta a szakember. – Ha ezek nincsenek rajta például egy lekváron, azt nem szabad megvenni, át kell menni egy másik árushoz. Az mindig gyanús, ha valaki nem meri felvállalni magát, a termékét, pláne egy helyi piacon. Az elv érvényes a multiknál is, legyünk figyelmesebbek saját érdekünkben, keressük, olvassuk el a címkét. Egy sajt például azért lehet kedvezőbb árú, mert – konkrét példát mondok – a fettartalma 40 százalék, ami azt jelenti: nagyrészt nem tejből, hanem növényi olajból van.
Benkő Lajos másik példát is hoz.
– Ha egy szilvalekváron azt olvassuk, a gyümölcstartalma 100 százalék, akkor kételkedjünk, s ne úgy értsük, hogy az kizárólag szilvából készült. Ugyanis, például a tökhús is gyümölcs…, tehát a felirat még csak nem is hazugság. A valódi szilvalekvárt két napig főzik, drága az előállítása, azt kvázi olcsón nem fogják kínálni. Szóval nem mindegy, hogy valaminek a gyümölcs- vagy a szilvatartalma 100 százalék.
Kép: pixabay
Nyolc év alatt több mint a duplájára nőtt a termelői piacok száma hazánkban, egyre népszerűbbek a helyben készült áruk, amelyek iránt jelentős a vásárlói bizalom. A különféle támogatások és a törvényi szabályozás révén 2012 és 2019 között két és félszeresére, 117-ről 298-ra emelkedett a helyi termelői piacok száma az országban.
Segítette a folyamatot, hogy a Vidékfejlesztési Programban több mint hatmilliárd forint állt rendelkezésre ilyenek létrehozására. Ezt Nagy István agrárminiszter nemrégiben azzal indokolta, ezzel is támogatni akarták, hogy a vidék saját erőforrásaira támaszkodva erősítse önállóságát, növekedjen a munkaerő- és népességmegtartó ereje.
A zalai innovatív foglalkoztatási paktum számára 2017-ben készült tanulmányterv becslése szerint a megyében mintegy nyolcezer őstermelő dolgozik, a többség saját fogyasztásra termel. Azok, akik piacra viszik az áruikat, nagyrészt zöldség-, gyümölcs- és aszalvány-feldolgozással, tejtermékkel és mézzel foglalkoznak, kisebb számban hústermékkel és magolajokkal.
Nyitókép: pixabay
Forrás: zaol.hu
