A római hadsereg fejlődését bemutató magángyűjtemény látható április közepéig az Egregyi Múzeumban. Az ide érkezők életnagyságú bábuk, több tucat sisak és kard, illetve látványos diorámák segítségével ismerkedhetnek a korszakkal. A lenyűgöző gyűjtemény első sisakja 2006-ban került Billege Bence birtokába, majd hosszabb szünet után 2018-ban kezdett ismét elmélyülni a római hadsereg történetében.
Azt mondja, ez a korszak meglehetősen hiányosan feldolgozott a hazai múzeumokban, ezért hozta létre a vándorkiállítást, amely Róma alapításától egészen a Nyugat-római Birodalom bukásáig mutatja be a harci eszközöket.
Ma is használnak ilyen pajzsokat
– Többször jártam külföldi misszióban, ahol a római hadsereghez hasonlóan pajzsokkal, illetve botokkal kell feladatokat végrehajtani a CRC gyakorlat során – fogalmazott Billege Bence hivatásos katona, magángyűjtő. – Ezt lényegében teljes egészében az ókori rómaiaktól vettük át, s az alaki végrehajtások is tőlük eredeztethetők. Amikkel itt találkozunk, nemcsak kiállítási, hanem funkcionális tárgyak egyben, hiszen például a menetgyakorlatoknál gyakran viselem ezeket.
A hévízi tárlaton több tucat sisak és kard mellett egyedi diorámák is láthatók, összesen mintegy 1200 figurával.
A római korban is népszerű volt a Nyugat-Balaton
A tárlatot megnyitó Góth Imre Árpád történelemtanár emlékeztetett: a római korban a Nyugat-Balaton nagyon fontos szerepet játszott, hiszen Fenékpusztától nem messze jelentős útkereszteződés alakult ki. Az itt élők földműveléssel, állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, később pedig megérkeztek a római katonák is.
– A térség lakói nem elsősorban fürdésre használták a hévízi tavat, hanem a IV. századtól kezdődően inkább bőrpárlásra, a bőr puhítására alkalmazták a meleg vizet. Nagyon sokáig, 430-ig voltak itt a rómaiak, akkor adták át a hunoknak a területet. Ez a provincia nagyon fontos volt a számukra (a történelem során 101 provinciájuk volt). 25-30 légiót tartottak egyszerre fegyverben, egyenként hatezer katonával. Ezek közül kezdetben hármat állomásoztattak itt, majd pedig négy légió biztosította ezt a területet. Később gótok költöztek ide, és nagy királyuk, Theodorik feltételezhetően a fenékpusztai erődben született. Ki kell emelni még az ókeresztény bazilikát, amely akkor is állt, amikor a honfoglalás kori magyarok megérkeztek erre a területre – tette hozzá a történelemtanár.
Nyitókép: Hévízi Múzeum
Forrás: zaol.hu