A hévízi a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, amit bőséges hozamú forrás táplál, így vize 72 óránként kicserélődik. Ez Magyarország legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője, a római korból származó emlékek szerint több mint kétezer éves múlttal büszkélkedhet. Története azokra az időkre nyúlik vissza, amikor több Balaton-környéki bazalthegy s maga a Balaton is megszületett. Vizének csodás hatását már őseink is ismerték, a vulkáni utóműködések első jelei a hőforrások voltak, így például az Őshévíz feltörése.
Felsorolni is nehéz lenne, hogy a tó két forrás által táplált, kalcium-, magnézium- és radontartalmú vize mi mindenre jó, külsőleg a mozgásszervi panaszokat, belsőleg a gyomorproblémákat enyhíti. A tófürdő épületében lévő ivókútból viszik is sokan a jellegzetesen kénes szagú vizet, ha már palackozni nem lehet, különleges összetétele miatt…
A márkajeggyel védett, tradicionális hévízi kúrának része az iszappakolás, illetve a súlyfürdő is, amely itteni találmány. A tó és a belőle fakadó Hévíz-patak télen sem fagy be, vize még olyankor is 23–25 fokos, nyáron pedig tíz fokkal melegebb. S aki télen fürdik benne, annak nemcsak az ízületei gyógyulnak, hanem fáradt, megterhelt hangszálai is, a jellegzetes párasapka ugyanis úgy működik, mint egy inhalálókészülék.
A gyógyító víz hatásáról számos mítosz született, a helyiek pedig azt mondják: Hévíz s a gyógytó már önmagában is csoda. Az egyik legismertebb ókori legenda szerint egy dajka könyörgő imádságára a Szent Szűz forrást fakasztott, amelynek vizében megmártózva egy sovány, beteg gyermek teljesen felépült. Ő volt Flavius Theodosius későbbi keletrómai császár, aki 391-ben a kereszténységet állami vallássá nyilvánította. A hagyomány szerint ez a fakasztott forrás táplálja azóta is a világon egyedülálló hévízi tavat.
A fürdő Schulhof sétány felőli bejáratát két kerub őrzi, amelyek a Festetics család megbízására készültek. Ez a sasszárnyú és félig oroszlántestű, mitikus sárkány Hévíz címerében is ott van. A kerubokról az a hír járja: ha valaki úgy sétál át közöttük, hogy nincs szerelem a szívében, akkor megszólalnak. Egy másik változat szerint viszont a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas ad ki hangot, amennyiben valaki szerelem nélkül távozik a városból.
Tündérrózsák között
A több mint négyhektáros tóban színpompás tündérrózsák között úszkálhatunk. A kecses, kora tavasztól késő őszig nyíló virágok olyannyira jól érzik magukat a meleg vizű, tápanyagokban gazdag tóban, hogy már „saját” hévízi mutációi is vannak. A rózsaszín fajta nemcsak a tófürdő, hanem egész Hévíz jelképe lett, pedig nem is őshonos virág: a XIX. században Indiából érkezett, s nagy nehezen honosította meg Lovassy Sándor botanikus.
Tudtad?
Egy hasonló termál tó Új-Zélandon is található, annak alapterülete ugyan nagyobb, mint a hévízié, de nem lehet benne fürdeni és nem használható gyógyászati célokra sem, mivel túlságosan meleg.
A hévízi tó vize állandó mozgásban van: lassan balról jobbra forog, illetve alulról felfelé áramlik. Emiatt a fürdőzők masszírozó hatást éreznek.
