Nem is gondoltad volna, de a bivalyokat nem csak szekérhúzásra alkalmazták a múlt század közepéig a Balatonnál, hanem a Hévízi-tó és a Hévíz-patak megtisztítására is igénybe vették erejüket. Korabeli források beszámolója szerint több mint 200 évig ezek a hatalmas testű jószágok taposták szét az elkorhadt növényi részeket, így gyorsítva a tó és a patak vízének gyorsabb áramlását.
A zalamegyei hévízi kénes iszapos meleg tó levezető csatornáját bivalyokkal tipratják, hogy a növényiszap a meleg víz lefolyását ne gátolja.
Forrás: Az Érdekes Újság 1918.
A fürdőévad megkezdésekor bivalyokat hajtanak végig a 12 kilométer hosszú csatornán. A bivalyok mögött az asszonyok és gyermekek a felvetődő halakat fogdossák össze.
Forrás: Az Érdekes Újság 1918
Cséby Géza így ír a Hévíz című folyóirat 1993-as számában ezekről a víztaposó bivalyokról:
| „Festetics Kristóf már bivalyokat alkalmazott a nagy vízhozamú tó lefolyójának tipratására. Erről később Richardt Bright angol orvos-utazó is beszámolt művében. E tevékenység annál is inkább fontos volt, mert a soha be nem fagyó tó meleg vizes (le) folyójának partján malmok sorakoztak, melyeknek megfelelő vízutánpótlását meg kellett oldani, s a forrás vizének elvezetése is lényeges kérdésnek bizonyult. „(Forrás: Arcanum) |
Az angol utazó Travels from Vienna through Lower Hungary címen 1818-ban angol nyelven megjelent könyvét Dr. Szerecz Imre keszthelyi premontrei tanár fordította le 1935-ben:
| „Keszthely mellett van egy melegforrás, amely egy tavat táplál. A tóból csatorna vezet ki. A növényzet fejlődése és az iszaplerakódás olyan rohamos, hogy eldugulással fenyeget. Azon esetben a szomszédos nagy rét víz alá kerülne. Sokáig nagy üggyel-bajjal járt ennek a csatornának rendbentartása. De most nem kell semmi mást tenni, mint belehajtani a bivalyokat. Az állatok hol előre, hol hátrafelé mozognak benne és kitépdesnek és letaposnak mindent, ami idővel eltöltené a csatornát. ...” (Forrás: Arcanum) |
Malonyai Dezső A magyar nép művészete című művében 1911-ben így fejti ki részletesebben a bivalyok hévízi feladatát.
| „A bivalynak a víz iránt tanúsított nagy barátságát felhasználják arra, hogy vele a Hévíz nevű meleg gyógyfürdőt megtiprassák. A Hévízben ugyanis sok a korpa, az elkorhadt növényi rész. Ez oly nagy mennyiségben gyűl össze, hogy a víz lefolyását akadályozza. Ezért a balatonkereszturi bivalycsordát minden nyáron felhajtják a Hévízre. A bivalyok szívesen merülnek a jó meleg vízbe, a tavat széltében-hoszszában meguszkálják, azután pedig leúsznak a Hévizet levezető, s a Balatonba folyó csatornába. A parton a bivalyosok hosszú ostorral nógatják őket. A víz korpája meglazul, s a tó vize így szaporábban folyik lefelé.” (Forrás: Arcanum) |
Ahogy fejlődött a technika, úgy váltotta fel az állatok erejét a gát. Erről 1925. június 27-én A Nép című lap ír:
| „Azt szoktuk mondani, hogy a modern technika az ember munkáját szorítja ki. Nos itt a — bivalyok „közreműködését“ tette feleslegessé. A fürdő tízholdas tava ugyanis sok fölös vizet termel, ez azután felkavarja az iszapét, vagy- ahogyan itt a bennszülöttek mondják: a „korpát“ és annak előtte esztendőnkint háromszor-négyszer bivalyokkal kellett letipratni a vizet. A szomszédos uradalmakból hatvan-hetven ilyen jámbor kétszarvút vettek igénybe, ma már bukógát végzi a vízszint-szabályozási műveletet.” (Forrás: Arcanum) |
Ha dagonyázó bivalyokat szeretnél látni, akkor kicsit el kell távolodni Hévíztől, a közeli Kápolnapusztai bivalyrezervátumban ismerheted meg ezeket a hatalmas jószágokat!
A napokban indultak a téli vízitúrák a Hévíz-patakon, már mi is eveztünk SUP-pal ezen a 8 km-es szakaszon, kattints ide, és olvasd el beszámolónkat.
Ahhoz, hogy a tavirózsákkal, nádasokkal benőtt meleg vizű patakon a természetvédelmi területen biztonságosan evezzünk, a Balaton-felvidéki Nemzeti park és a vízitúra szervezők munkája is szükséges.
Fotó: Jártó Bernadett
A napokban elvégezték a hagyományos patakpart takarítást, eltávolították a víz alatt levő és az uszadékot megfogó faágakat, megbontották és a partra szórták az összeállt növényi torlaszokat, ösvényt kaszáltak a patakot beborító nádasba, és nagyobb beszálló területet hoztak létre Hévízen. Levágták a patakba belógó ágakat, összeszedték a szemetet.
– 2020. november 2-től 2020. december 4-ig terjedő időszakban kerül sor az idegenhonos vízi növényzet gépi eszközökkel történő eltávolítására a mederből. Annak érdekében, hogy mind a kitűzött projekt célok megvalósulhassanak, mind pedig a vízitúrázók biztonsága garantálható legyen, ebben az időszakban csak a hétvégi napokon (szombat és vasárnap) engedélyezett a túrázás, amikor a vállalkozó nem végez munkát a mederben – adta hírül a nemzeti park.
A munka a „Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása” című, KEHOP-4.1.0-15-2016-00050 azonosító számú projekt keretein belül valósul meg.
Kattints ide, és jelentkezz egy hévízi evezésre! Bivalyokkal nem fogsz találkozni, de a tavirózsák között haladva számtalan vízimadarat és különleges növényeket is láthatsz!
