Szerinte ez idő alatt a fogyasztói tudatosság tekintetében hatalmas, pozitív fordulat történt.

Tíz éve, egy hideg márciusi napon, amikor a szél vízszintesen hordta a havat, 7-8 „elvetemült” őstermelő kipakolt a volt ipartelepen, megalapítva ezzel a helyi piacot, eleveníti fel Benkő Lajos.

A kulcsot Papp Gábor polgármestertől kapta meg, aki hitt az ötletben. A közösség létszáma néhány hónap alatt száz fölé nőtt, az évek alatt pedig ezernél is több árus, kézműves fordult meg itt. A törzstagság 100-150 fős, és persze váltják egymást például azok, akik idénygyümölcsöt, zöldséget termelnek.

Egyre népszerűbb lett a termelői piac

– Kinőtte magát a piac – folytatja a szakember –, bátran mondhatom, kézműveseink, akik között vannak iparművészek és olyanok, akik a népművészet ifjú mestere címet birtokolják, ismertek, híresek lettek, és az élelmiszerrészleg is minőségi termékeket vonultat fel.

A piac híre messze szállt egy évtized alatt, forgattak nálunk külföldi tévéstábok is, a magyar médiában pedig folyamatosan jelen vagyunk.

Benkő Lajos azt mondja, a hely sajnos már nem volt méltó az elért színvonalhoz, de most megkezdődött a piac átépítése, ami komoly előrelépést jelent a környezetet illetően.

Egy kis ízelítő a termelői piac kínálatából. Most kiderül, mi hol terem, hogyan készül
Fotó: Péter B. Árpád / Zalai Hírlap

– Amikor elkezdtük, a termelői mozgalom még csak éledezett. Mi időben nyitottunk, az emberek bizalma pedig egyre nőtt a kézműves élelmiszerek iránt.
Ezek az áruk hatalmas minőségi ugrást jelentenek.

Tudom, árban nem feltétlenül vetekszenek a multik által behozott élelmiszeripari hulladékkal, de az a füstölt termék, amiből kivonnak húsz százalék folyadékot, nem egyenlő azzal, amibe ugyanennyit beinjektálnak, mint ahogyan más az a lekvár is, amiben száz százalékban szilva van, mint az, ami tökhúsból készül, és csak nyomokban tartalmaz szilvát.

Benkő Lajos hangsúlyozza, ez a két példa is bizonyítja, a termelői élelmiszerek nem azonosak az ipar által előállítottakkal, amelyekben bőséggel vannak az Élelmiszerkönyv által ugyan megengedett, de az egészségnek hosszabb távon nem feltétlenül előnyös anyagok.
Hévízen időben ráéreztek a később kialakult trendre, így a vásártér mára az egyik legkedveltebb és leglátogatottabb piac lett a Dunántúlon. Ráadásul önfenntartó, emeli ki Benkő Lajos. Vagyis az üzemeltetés a városnak nem kerül pénzébe, sőt, szerény nyereséggel is gazdagítják a helyi büdzsét.

A születésnapi tortát Benkő Lajosné kínálta az árusoknak
Fotó: ZH

Az őstermelők portékája egészségesebb az ipari termékeknél

– A szándék és a cél azonban nem ez – folytatja –, s nem is tartanám szerencsésnek, ha ebben változás lenne, szeretném, ha nonprofit jelleggel működhetnénk a jövőben is. Nálunk jelképes a helypénz, ezzel támogatjuk például az idősebb termelőket, akik némi zöldséget hoznak ki, hogy nyugdíjukat kiegészítsék. Van, ahol 5-6 ezer forint a napi helypénz, de tudok olyan településről is, ahol ez 10 ezerre rúg. Ilyen árak mellett a valódi őstermelők nem tudnak megjelenni, ezt csak a kereskedők engedhetik meg maguknak.
Hévízen az elmúlt évtizedben 100 forintot kértünk négyzetméterenként, ezt az idén emeltük fel kétszázra, de ebben benne van a parkoló- és mosdóhasználat is. Ezzel, úgy tűnik, kitermeljük a működtetés önköltségét még a Covid időszakában is, amikor jelentősen csökkent az árusaink száma.

Benkő Lajos azt mondja, tíz éve, a nyitásnál abban bízott, egyre többen rájönnek, valóban azok vagyunk, amit megeszünk. Úgy érvel, a 40-50 éve még ismeretlen sok új betegséget, táplálkozási érzékenységet „a velünk megetetett, ránk kényszerített mesterséges élelmiszerek váltották ki”.

– Az emberek lassan eljutnak oda, hogy a negyedik színes tévé és a hatodik autócsere után arra is figyelnek, a gyerekeiknek, unokáiknak megfelelő minőségű, egészséges táplálékot adjanak, ha már néhány korosztály kényszerűségből műanyagon nőtt fel.

Bízom abban, egyre inkább megpróbáljuk élhetőbbé, zöldebbé tenni a környezetünket, és minél inkább kizárjuk az életünkből a sok mérget, amit most még megeszünk.

Megint példát hoz: egyre többen vágynak olyan sajtra, ami 100 százalékban tejből készül, így a 40 százaléka nem növényi zsír, mint sok bolti terméknél. Persze, teszi hozzá, van olyan réteg, amely soha nem megy el egy termelői piacra, mert „inkább az akciós újságok kínálatából válogatva keresi, a műanyagok közül éppen melyik az olcsóbb”, de nem is ez a kör a fő célcsoport.

– Autóból és borból is van többféle, így természetesen az élelmiszerekből is. Az a jó, hogy lehet választani.

Mi azokat várjuk, akik minőségi, ehető táplálékra vágynak – összegez Benkő Lajos.

Forrás: zaol.hu