Péter B. Árpád / zaol.hu | 2021.03.18. 12:00
Ki hallott már erről? Fürdőkúrapoharat őriznek Hévízen
Kiss Ernő honvéd altábornagy, aradi vértanú biedermeier fürdőkúrapoharát őrzi Hermann Katalin hévízi múzeumigazgató. Az ereklyét egyik felmenője kapta ajándékba a későbbi mártírtól.

Az örmény eredetű nemesi Kiss családnak Erdélyben, például Torontál megyében voltak uradalmai. Ezek valamelyikében szolgált intézőként Hermann Katalin egyik őse, aki vélhetően munkája elismeréseként egy díszes poharat és egy bögrét kapott ajándékba Kiss Ernőtől.

Hol fürdőzhetett Kiss Ernő?

A szabadságharc egyik vezető alakja katonai pályáját 1818-ban kezdte a császári hadseregben, 1848 tavaszán azonban a magyar szabadság ügye mellé állt. Kezdetektől részt vett a szerb felkelők elleni harcokban, később a bánsági hadtest parancsnoka lett, majd 1849 januárjában az Országos Főhadparancsnokság vezetőjévé nevezték ki. A világosi fegyverletétel után került cári, majd császári fogságba.

Ereklyeként, családi örökségként őrzi Hermann Katalin hévízi üvegművész kultúrigazgató Kiss Ernő honvéd altábornagy biedermeier fürdőkúrapoharát.
Fotó: Péter B. Árpád / Zalai Hírlap

 

Kiss Ernőt golyó általi halálra ítélték; a feljegyzések szerint az első lövés a vállába hatolt, ekkor saját maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak.

A fürdőkúrapoharát és a bögréjét kincsként őrzi Hermann Katalin családja, ezek a tárgyak generációról generációra szállva a vitrinek fő helyén állnak.

Az üvegművész igazgató a biedermeier alkotásról azt mondta: a kort tekintve magas minőségű, komoly kézműves munka. A szájperemét és a díszítését csiszolták, ami ennek a mesterségnek a csúcsa. Felületét bíborpáccal festették, a rajta lévő motívumot pedig beégették.

– Az biztos, hogy Kiss Ernő ezt a kúrapoharat nem Hévízen használta – fogalmazott a kincs őrzője –, ám hogy pontosan hol, arra vonatkozóan nincs hiteles adat. Valószínűleg otthon, Erdély egyik fürdőtelepülésén; akkoriban arrafelé nagyon sok gyógyhely akadt.

Hermann Katalin szerint az ereklye vélhetően cseh területen, esetleg Parád környékén készülhetett, de az sem kizárt, hogy erdélyi mester munkája, erre vonatkozó jelzés nincs rajta. Annyi azonban biztos, Kiss Ernő keze nyomát őrzi – láthatatlanul – ez az üvegalkotás.

Hermann Katalin a mívesen kidolgozott, hófehér Petőfi-szoborral, amely ma a hévízi múzeum gyűjteményét gazdagítja
Fotó: Péter B. Árpád / Zalai Hírlap

Petőfi-szobor Hévízen

A hévízi múzeumban is van a forradalom és szabadságharchoz kötődő műtárgy: egy hófehér, szépen kidolgozott, a valós testarányoknak megfelelő Petőfi-mellszobor.
Ezt Molnár Jenő, a Herendi Porcelángyár tervező művésze készítette, aki nyugdíjas éveire, 1992-ben Hévízre költözött, miután a 60-as években beleszeretett a településbe. A várost számos alkotása ékesíti, a legkorábbi a tófürdő területén található kislányszobor, a legutolsó pedig a református templom mellett lévő Kálvin János-mementó.

A Pro Urbe díjat is elnyerő szobrászművész Hévíz vendégszeretetét munkájával igyekezett viszonozni, ő készítette például a dr. Moll Károly-emlékérmet, a Hévíz-emlékplakettet, a Csokonai-díjat és a polgármesteri láncot is, sorolta az életmű ma is nagy becsben tartott, helyi kötődésű alkotásait Hermann Katalin, a Gróf Festetics György Művelődési Központ vezetője.

– A kilencvenes évek második felében szoborállítási boom volt Hévízen, akkor merült fel az ötlet, hogy a forradalom és szabadságharc 160. évfordulójára készüljön egy köztéri Petőfi-szobor is. Molnár Jenő lelkesen megmintázta előbb agyagból, majd kiöntötte gipszből a forradalom költőjének mását, de végül a bronzváltozat már nem készült el, nem állíttatta fel a város.

Hermann Katalin arról is beszélt, Magyarországon 1860-ban merült fel először, hogy Petőfinek szobrot emeljenek.

– Akkoriban minden magyar tudta, ez forradalmi jelkép lesz. Egy ilyen mementó esetében abban a korban szóba sem jöhettek a szabadságharc politikusai vagy az aradi vértanúk, Petőfit azonban a császári udvar is képes volt elfogadni. Reményi Ede hegedűművész állt a kezdeményezés élére, a megbízást pedig az 1800-as évek második felének egyik kiemelkedő szobrásza, Izsó Miklós nyerte el.
Ám munka közben a művész meghalt, így végül Huszár Adolf fejezte be. Az ország első Petőfi-szobrát végül 1882-ben avatták fel a fővárosban, s ma is ugyanott áll, mint 139 éve. Izsónak van egy korábban készült Petőfi-mementója is, azt szintén a halála után, 1902-ben helyezték el Balatonalmádiban.

A költőt megmintázta a Hévízre számos alkotást készítő, Kossuth-díjas Marton László is. Az a szobor Veszprémben áll, a Petőfi Színház előtt. A bakonyi város egyébként is „petőfis”, hiszen úgy tartják, még vándorszínész korában fellépett ott a hős lírikus, éppen ezért kultusza ma is jelentős, tette hozzá Hermann Katalin.

Forrás: zaol.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva