A Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet felkarolta az 1825-ben épült Szaller Malmot, amelyben Pünkösdhétfőn már látványőrlést tartottak az érdeklődőknek, akik bepillantást nyerhettek az egykoron híres helyi vízimalmok működésébe, történetébe.
Fotó: Penovác Károly/Napló
Az első Falumalom Napra már kora délelőtt sokan érkeztek a malom udvarára, ahol helyi és Veszprém megyei mesterek kézműves bemutatókat és foglalkozásokat tartottak. Szalmafonó, kerámiafestő, malomjáték készítő és bőröző is várta a vendégeket. Szabó Csaba kapolcsi néptánc-pedagógus, a Népművészet Ifjú Mestere Zöldágazást mutatott be növendékeivel.
A malomra kíváncsi vendégeknek az egylet elnöke, Márta István elmondta, hogy az ipartörténeti és turisztikai jelentőséggel bíró egykori Szaller malmot részben önerőből, részben pályázati támogatással újították fel mostanra, beszélt az épület és felújítása történetéről. Szabó Mihály enyingi molnár pedig inasa, Horváth-Budai Bendegúz segítségével bemutatta a különféle malmokat, a gabonaféléket, a szárítót, az őrlést, a malom egyes részeinek működését.
Beszélt arról, hogy egykor a szíjvarrástól a felvonók spanolásán át a szita beselymezéséig minden a molnár dolga volt, aki értett az ácsoláshoz és a kővágáshoz is.
Fotó: Penovác Károly/Napló
Mint elmondta, ma hazánkban hozzávetőlegesen kétszáz molnár dolgozik aktívan az 52 működő malomban.
A malom látogatói titkos ajtón keresztül jutottak ki az épületből a szintén közelmúltban felújított, működő malomkerékhez, a malom emeletén berendezett moziban pedig a helyi értékről vetített kisfilmet láthatták. A kézi őrlők segítségével a gyerekek nyertek bepillantást a molnárok életébe, miközben a kemencében már sült a kenyér és a langalló.
Fotó: Penovác Károly/Napló
A malom a jövőben csoportokat is fogad a látvány őrléseken, nyitva lesz a falu eseményei, fesztiváljai idején.
Forrás: veol.hu
