Kériné Ódor Orsolya vezet végig bennünket a több mint 200 éves történelmi utazáson. Festmények, szalonok, titkos ajtók vezetnek el a könyvtárba, ahol a legtöbb információ lelhető fel a családról.
A kék szalonban csodaszép, bájos hölgy képe és egy Herkulesnek öltözött férfialak található.
– Hogy került Keszthelyre a német hercegnő, Hohenzollern-Hechingen, Josefine?
– A fennmaradt levelezésekből nem deríthető ki, hogy miként került kapcsolatba a német hercegi családdal gróf Festetics László, de tény, hogy a leánykérésre, illetve a házassági szerződés megkötésére az apa, I. György személyes és hathatós közreműködésével 1811. júliusában került sor a csehországi Töplitzben. Az ekkor már különváltan élő Festeticsné Sallér Judit nem utazott el Csehországba, ám leendő menye formálisan levélben köszöntötte.
Fotó: Varga Norbert
– László apja bőkezű volt az ifjú párral.
– Még ugyanezen a nyáron, augusztus 31-én Baden-Württembergben sor került a házasságkötésre, s Jozefa hercegnő udvarias francia nyelvű levélben köszönte meg apósának, vagyis „drága apjának” a ruhákat és a gyémántokat.
A fiatal grófi pár ekkor Bécsben élt, s a keszthelyi gróf külön is gondoskodott háztartási kiadásaik fedezéséről. György gróf értékes porcelánkészletet, továbbá menye számára további ruhák készíttetésének a költségét is vállalta, csakúgy, mint az unokák születésére a dajkák, köztük egy magyar dajka fizetését. Házasságukból 4 gyermek: 1 leány és 3 fiú született.
Fotó: Mihály Szilvia
– Miért Herkulesként ábrázolták Lászlót?
– A most látott festmény születésnapi ajándék volt László 20. születésnapjára. Édesapja rendelte meg számára, amely aztán a felvilágosodás kori magyarországi művészet egyik legszebb alkotása lett. Ezidőtájt divat volt a jelmezes portré, a „portrait historié”. Az ábrázolt személyek görög istenek, bibliai szereplők vagy legendás szentek öltözékében álltak modellt. László grófot mint Herkulest ábrázolta Johann Jakob Stunder dán származású festőművész.
– Lászlóról az a hír járja, nem bánt jól a pénzzel. Nem lehetett könnyű dolga a bájos feleségének.
– Annak ellenére, hogy az apja által kapott vagyont László jócskán elpocsékolta, – 1828-ban zárgondnokságot kért maga ellen – voltak jó kezdeményezései is: a Magyar Tudományos Akadémia egyik legbőkezűbb mecénása volt. Rengeteg munkát és pénzt áldozott egy országos közkönyvtárhálózat létrehozására, ám a megyék többsége udvariasan kikosarazta az ajánlatát. Szenvedélyesen érdekelte az építészet; méltó családi mauzóleumot szeretett volna, de csőd miatt ez csak terv maradt. Az apja által alapított Georgikonban szakkönyvtárat alapított, bővítette az intézményt, és magyarra váltotta az oktatás nyelvét. Jelentősen fejlesztette a balatoni vitorlásflottát, Balatonszentgyörgy határában vadászkastélyt építtetett.
Nem volt egyszerű együtt élni vele, de felesége kitartott mellette. Kortársai bizalmas megjegyzéseiből úgy tűnik, állandóan zsörtölődő, kellemetlen alak lehetett, aki fura rögeszmékkel traktálta beszélgetőtársait.
Fotó: Varga Norbert
– Ahogy a videóban is említette, rokona Széchenyi István is nehezen bírt Lászlóval.
– Valóban. Álljon itt unokaöccse elhíresült mondása: „Latzi azt ajánlotta, hogy töltsek nála néhány hónapot. Inkább cukrot finomítanék a gyarmatokon. Egy második ilyen bolond nincsen a földön. Egészen bizonyos, hogy eltángálnám, ha egy hétig szorosan vele kellene élnem.”
– Mit tudunk még Jozefinről?
– 10 évvel élte túl férjét, 1856. március 25-én hunyt el, a Püspökmolnári templom kriptájában nyugszik. Udvari és csillagkeresztes dáma volt. Családja számos uralkodót adott Európának: ebből a dinasztiából származott Poroszország, Németország és Románia királya is.
– A kék szalon bemutatott bútorainak is legendás története van. Hogy menekültek meg a második világháború pusztításai alatt?
– Nagy szerencsére a megszálló orosz kapitány, hogy mentse a menthetőt, fertőző osztályt hozott létre, ahova a kastély értékes bútorait elzárták, így menekültek meg azok a front pusztításától.
Gyermekeik számos üdvözlő levelet írtak Lászlónak és Jozefinnek, ezekből láthatunk itt néhányat.
Fotó: Varga Norbert
Látszik, hogy a család, mint fogalom, mennyire sokat jelentett nekik. Németül, illetve franciául leveleztek, de Ilona lányuk magyarul is írt levelet édesapjának.
Olvastad már a Festetics-feleségek sorozatunk eddigi részeit?
Nézd meg a történeti utazás során készített képeinket:
Nyitókép: pixabay
Készítette: Mihály Szilvia
