Tisztelgés a múzsák előtt
Mi is a Helikon eredete? Nézzük, mit ír róla a Tolnai Világlexikona 1927-ben:
„Helikoni ünnepek, a nagy irodalombarát gr. Festetics György rendezte ünnepek. Keszthelyen, uradalmának középpontján 1817-19. tartotta, évenként kétszer is ez ünnepeket az írók buzdítására és az irodalom emelésének szándékával, alkalmasint a német versenyünnepeket véve mintául. Az ünnepekre az akkor szereplő írókon kívül meghívta Festetics György a környékbeli birtokosokat, valamint távolabb lakó tudósokat is. Többnyire azonban az akkori utazási nehézségek miatt dunántúli írók vettek bennük részt, mint Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Horváth Ádám, Horváth Endre, Dukai Takács Judit és mások.
Az ünnep előestéjén a várost kivilágították, a gimnáziumban színielőadást tartottak. Másnap mise volt, majd díszülés szavalatokkal, ezen a költő-vendégeken kívül közreműködtek a Georgikon tanárai és növendékei. A díszülést lakoma követte, ezután a szabadban a juhászok pásztortáncot jártak, a nap emlékére pedig a költők egy-egy fát ültettek nevezetes régi költők, mint Zrínyi, Gyöngyösi, Csokonai, Kazinczy emlékére. Este hangverseny és bál volt s a gróf nagy összegeket osztott ki a szegényeknek, az íróknak pedig tiszteletdíjat adott.
Festetics György halálával az ünnepek megszűntek, irodalmunkban pedig nem hagytak mélyebb nyomot. Százados évfordulójukat helikoni ünnep néven Festetics Tasziló herceg támogatásával fényesen megülte Keszthely városa, az irodalmi társulatok közreműködésével. A parkban emlékművet állítottak, körülötte pedig nagy dunántúli írók és művészek emlékére ismét fákat ültettek, a jelenlevők neveit megörökítő emléktáblát is helyeztek el a városházán.” (Forrás: Arcanum)
A Helikon Emlékmű
Fotó: Mészáros Annarózsa
A szabadkőműves gróf álneve is Helikon volt
„Festetics György idejében öt Helikonra került sor. 1817- 1818-1819 februárjában és 1817-1818 májusában. A februári ünnepeket a császár születésnapjához kötötte, a májusiakat a Georgikon vizsgákhoz… Tudnunk kell, hogy Festetics az udvar előtt folyamatosan megbízhatatlan személynek számított, akit a titkosrendőrség rendszeresen megfigyelt.
Véleményünk szerint nem a külsőségek fontosak a Helikoni Ünnepségek megítélésében, hanem maga a tartalom. A Helikonok pedig lehetőséget adtak kortárs írók találkozására, a diákok irodalmi és zenei műveltségének emelésére, és a májusi Helikonok kapcsán számos kiemelkedő gazdasági újításról is beszámolhattak a korabeli mezőgazdák. Nem elhanyagolhatóak a Helikon révén született versek sem, melyek közül minden kétséget kizáróan a legszebbek Berzsenyi versei. A művek jó vagy kevésbé jó irodalmi kvalitásúak, de közvetítik számunkra az akkori Keszthelyt, intézményeivel, épületeivel, leírást kapunk a környék hegyeiről, erdőiről, természeti értékeiről is….
A Helikonok kapcsán azonban nem szabad szó nélkül elmennünk Festetics György szabadkőműves volta mellett sem. A gróf szabadkőműves neve Helikon testvér volt, legbensőségesebb barátai, munkatársai is tagjai voltak valamelyik páholynak. Ebből adódik, ha Helikon testvér Helikonra hívja a kiválasztottakat, akkor minden meghívott előtt világossá vált az ünnepségek irányultsága.” (Forrás: Arcanum, Hévíz folyóirat, Cséby Géza írása)
Kultúra és szabadság
A helikoni eszme reneszánszának felélesztése 1957-58-ban kezdődött. 2004-ben Hévíz folyóirat így emlékezik vissza erre az időszakra:
„…az új Helikon a középiskolás fiatalság nagy kulturális seregszemléje lett. A 60-as, 70-es és a 80-as években különvonat hozta diákjainkat a kis magyar Weimarba, Keszthelyre… Életre szóló barátságok, futó- és tartós szerelmek szövődtek a Helikonok idején. Ez utóbbiak közül nem egy később házassággal folytatódott.” (Forrás: Arcanum)
A Középdunántúli Napló 1960. május 26-ai számában így méltatja a fellépőket:
„Ma nem egy műpártoló arisztokrata hívja udvarába a csekély számú magyar költőket és művészeket, akiket még Kazinczy korában „lámpással kellett keresni.” Ma a dolgozó nép fiainak legjobbjai az új Helikon főszereplői. De új jelentőségük van a Helikon Ünnepségeknek azért is, mert a nép fiainak alkotásai – legyenek azok versek, énekkari és zenekari versenyszámok, képző- és iparművészeti, technikai alkotások – a magyar dolgozó nép új, megváltozott életét tükrözik. …Büszkeséggel köszöntjük a Helikon Ünnepségek részvevőit, akik már nemcsak ábrándoznak – mint tiszteletre méltó elődeik – a magyar nép kulturális felemelkedéséről, hanem részesei annak, s így jogos örökösei a Magyar Helikon hagyományaitok” (Forrás: Arcanum)
Forrás: Arcanum
Kodály Zoltán is eljött Keszthelyre
Ivasivka Mátyás a Hévíz folyóirat 2004-es számában így emlékezik vissza az 1965-ös Helikon kiemelkedő eseményére:
„A hamarosan félévszázados új Helikonok legfényesebb eseménye az 1965-ös ősbemutató volt: az akkor 83 esztendős világhírű zeneszerzőnk, Kodály Zoltán a pécsi Nagy Lajos és Janus Pannonius Gimnázium egyesített vegyeskarára bízta Kisfaludy Károly Mohács c. versére készült monumentális művének ősbemutatóját. 1965. május 28-án este a Balatoni Múzeumot zsúfolásig megtöltő közönség jelenlétében, melynek soraiban ott láthattuk a magyar zenei élet színe-javát, rádió, filmhíradó, televízió mikrofonjai, kamerái előtt megszólalt a nagyméretű új alkotás. …
Az izzó lelkesedés csak növekedett, amikor Kodály feljött a lépcsőkön, gratulált a mintegy 100 tagú énekkarnak és karnagyának, majd közismert szűkszavúságát megcáfolva 5, azaz öt perces „hosszú” beszédet mondott. … A bemutató eseményét ma emléktábla hirdeti a múzeumban. A karmesteri emelvényen Bárdos Lajos állt. A Kodály-házaspár pedig együtt énekelt a helikoni ifjúsággal…” (Forrás: Arcanum)
Kodály Zoltán a keszthelyi Helikonon
Forrás: Arcanum
Buli és hatalmas lehetőség
Zalai Hírlap 1994. május 9-i számában a fellépők és a zsűritagok is megszólaltak:
„Ahogy a fellépők soraiból már „kiszolgált” hölgyek/urak emlékeznek, a helikoni napok mindig a fékezhetetlen bulikéi voltak. Az ismerkedésé, együttlété és fellépéseké, kockázat nélkül. A színpadon jószerivel nem tud annyira gyenge produkció megjelenni, hogy sikert ne arasson. Persze lámpaláz azért van, a közönség soraiból mégiscsak kiemelkedik a zsűri…
– Már csak a buli miatt is megéri eljönni. Három percet ki lehet bírni a színpadon, megmutatjuk, mit tudunk és ezzel megváltunk magunknak egy teljes hétvégét, sok-sok fiatallal. Hát nem szuper? Vannak, akik komolyan veszik a versengést. Ők a „lelki fülükkel” mást se hallanak, mint a hajdani ünnepeken feltűnt mai nagy művészek névsorát.
– Olyan lett ez is, mint egy nagy „Ki mit tud”– vélik tapolcai néptáncosok. – Ha itt fellépsz, és jól csinálod, valaki felfigyelhet rád. Neves zsűri van, meg egyébként is, mit tudhatod, ki ül a nézőtéren névtelenül. Ma az összes lehetőséget meg kell lovagolni, különösen, ha művészeti pályára vágyódsz.
Szinetár Miklós, a Stoppard Hamletjétől a Lúdas Matyiig sok mindent felvonultató színjátszók zsűri-elnöke így nyilatkozott:
– Látszik, hogy „szabad” ifjúság; gátlástalanok, a szó legjobb értelmében szemtelenek, semmi sem tabu számukra és ez nekem nagyon tetszik.” (Forrás: Arcanum)
Forrás: Arcanum
Zalai Hírlap 2016. május 15-i számában Tóth Barnabás a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium ll.c tanulója így ír az eseményről:
„Felemelő volt látni, miként pezsdült fel Keszthely városa a mintegy 3200 diák érkezésével. A szeszélyes április kegyeibe fogadott bennünket, ragyogó napsütéssel, langymeleggel kényeztetve. Talán a múzsák közbenjártak az érdekünkben.
A város utcáin sajátságos hangulat uralkodott azokban a napokban… Jóleső érzés folt találkozni azon ismerősökkel, akiket hozzám hasonlóan a művészetek szeretete vonzott a rendezvényekre, különösképp lelkesített a nekem szurkolók támogatása. De új barátságok, ismeretségek is köttettek. .. a Helikon ünnepségeken való részvételem életem egyik legszebb, legmaradandóbb élménye lesz.” (Forrás: Arcanum)
Forrás: Arcanum
Kattints ide, és tudd meg, milyen programokkal vár a 2022-es Helikon Ünnepségek.
