Festetics Julianna nem mint Festetics feleség, hanem mint híres Festetics lány szerepel összeállításunkban. Kevesen tudják, hogy a legnagyobb magyar édesanyja a keszthelyi családnak grófi címet megszerző Festetics III. Pál és Bossányi Julianna leánya volt. Kériné Ódor Orsolya mutatja be a csodálatos asszonyt a likeBalaton olvasóinak.
– Mit tudunk Julianna fiatal koráról?
– A Sopron vármegyei Ságon született 1753. október 30-án. Gyermekéveit itt töltötte, és a főúri családoknál szokásosan alsóbb tanulmányait is itt végezte. Felsőbb tanulmányait a pozsonyi Notre Dame de Sion apácák intézetében végezte. A derék nővérek oktatása és nevelése nem volt hiábavaló, mert tanulmányai befejeztével egy több nyelven beszélő, nagy műveltségű, kellemes modorú hölgy tért vissza Ságra, a családi otthonba.
– Első házassága tragikus véget ért, de meglepő fordulat vezetett a boldogsághoz.
– Megismerkedett a közeli Cenken élő gróf Széchényi Józseffel, aki feleségül vette 1772-ben, ekkor Julianna 19 éves volt. Férje tragikus vadászbalesete után 1775-ben megözvegyült. József leesett a lóról, és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a baleset után nem sokkal meghalt.
Az elhunyt férj öccse, Ferenc hamarosan érdeklődését fejezte ki Julianna iránt, a vonzalom kölcsönös volt. 1777-ben, a két család közötti hosszas meg nem értés után a Széchényi család cenki kápolnájában megtörtént az esküvő. A házastársak példás harmóniában és halálukig hűségben élték le életüket. Ferenc nagyon jó barátságban volt Julianna testvérével, Györggyel, mindketten a Mária Terézia által alapított bécsi Teréziánumban tanultak, itt ismerkedtek meg a felvilágosodás eszméivel.
Fotó: Varga Norbert
Ferenc szerelme és tisztelete e képpen nyilvánult meg egy barátjához írt levélben:
„A jó Isten segíteni látszatott a boldogító feleségválasztásban, amidőn meghatároztam, hogy Julianna Sógorasszonyom feleségem legyen.”
Házasságukból 6 gyermek született, egy fiú nem érte meg az egy évet sem. A többi 5 gyermek, 3 fiú és két leány szép életutat járt be.
– Julianna tisztes kort ért meg, és példás feleségként, családanyaként ismerték.
– 71 éve viszonylag szép életkornak számított abban az időben. Elsődleges feladatának tartotta gyermekei erkölcsi és szellemi nevelését. Sok idejét kötötte le a háztartás irányítása. Emellett jelentős társadalmi életet is élt. Követte férjét Zágrábba, Bécsbe is, ahol ő hivatali teendőit látta el. Számos jótékonysági és patronálási feladatot is elvállat.
– Nem mondhatjuk tipikusan otthonülő feleségnek.
– Amikor férje úgymond szabad volt, vagyis nem hivatali ügyben járt távol, akkor hosszabb európai utazásokat tettek együtt. Az 1780-as évek végén és az 1790-es elején jártak a Német Birodalom tartományaiban, Hollandiában, Franciaországban, Belgiumban, Angliában, Skóciában. A nápolyi király személyesen mutatta meg Juliannának kikocsikázva Nápoly nevezetességeit.
Az utazások során szerzett tapasztalatok, a nevezetességek megtekintése, a művészekkel és, tudósokkal való találkozás és beszélgetés mind hozzájárult ahhoz, hogy Julianna tudása bővüljön, ismeretei gyarapodjanak. Ismerve férje bibliofil hajlamait, az utazások során minden bizonnyal számos könyv is bekerült a házaspár csomagjaiba.
Fotó: Varga Norbert
– Ő is sokat olvasott?
– Igen. A források tanulmányozása során megállapítást nyert, hogy jártas volt mindenféle tudományban, mert üres óráiban hasznos könyveket olvasott. Ebben nagy segítségére volt, hogy nagyon jól beszélt és írt német, francia, olasz és angol nyelven is.
Egy forrás így írt róla: (Tudományos Gyűjtemény 1827/VI. 60-67. p. Róthkrepf Gábor)
„Férjfiasan ítélő eszét minden vele társalkodó hamar általlátván, keresve igyekezett vele beszélgetni; mert akármelly tudós tárgyról válogatott, világos, nyájas és mulattató kifejezésekkel szóllott és okosodott.”
– Szoros kapcsolatban volt testvérével, Györggyel is.
– A könyvek gazdag szellemi tápláléka, valamint a Georgikon alapítása idején György öccsével folytatott eszmecserék minden bizonnyal hozzájárultak ahhoz, hogy Festetics Julianna érdeklődése a „földészet” (geológia), az ásványtan (mineralógia), valamint a növények (plánták) iránt felébredjen. Ez az érdeklődés vezethette el ahhoz, hogy saját ásvány- és növénygyűjteményt hozzon létre. 1803. szeptember 9-én ásvány- és növénygyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta.
– Műveltsége és tudományos jártassága mellett példás családanya is volt.
– Meg tudta nyerni férjét, hogy sok országos ügye mellett is szakítson időt arra, közösen végezzék a gyermekek nevelését. Azt tartotta: az apa a határozottságot, keménységet, az anya a szeretetet, a „kellemet” adja a gyermekeknek. Példás hazafi volt. Gyermekeivel magyarul beszélt, s melléjük dajkát is magyart választott. István dajkáját Kőműves Évának hívtak. Ő oly szeretettel nevelte a sokszor fékezhetetlen Stefferlt, hogy hatására még versikét, méghozzá magyar nyelvűt fabrikált édesanyja köszöntésére.
Fotó: Varga Norbert
Később is sokat tett azért, hogy unokái is beszéljenek magyarul. Sokszor emlegette, hogy a Széchényi és a Festetics név kötelez arra, hogy nem elég a hazát szeretni, azért, ha szükséges, áldozatot is kell hozni. Nagyon tisztelte embertársait. Ez a legmagasabb méltóságnál és az egyszerű jobbágynál, cselédnél is megnyilvánult.
– Nem csak ő tisztelte férjét, a szerelem kölcsönös volt.
– Valóban, és ezt nem röstellte férje hangoztatni sem. Házastársi hűségéről így írt : (Bártfai Szabó László: A sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi-család története Budapest, 1911-1926.)
„Ime ollyan házas-társsal bírok, kit méltán gyöngy feleség, drága jó édes anya, okos háziasszonynak nevezhetek … Gracilis szépségű aszszony, imádandó, páratlan Júlia testet öltött angyal.”
Végrendeletében pedig ez olvasható:
„… megbecsülhetetlen és szent lelkű hívemmel mindég boldogul éltem vala, úgy testeink is együtt nyugodván, ugyan együtt feltámadhassanak az utolsó ítélet napján.”
– Julianna nem sokkal élte túl férjét.
– Férje elvesztése 1820-ban nagyon megrendítette. Utolsó éveit Bécsben töltötte családja körében. Ahogy idősödött, egyre több betegséggel, különösen a szemét megtámadóval küszködött.
1824. január 20-án hunyt el. A család cenki mauzóleumában helyezték örök nyugalomra.
Nézd meg a kutatás közben készített képeinket:
Készítette: Mihály Szilvia
