ZH | 2021.09.24. 14:00
A megvilágosodás jelképe a Balaton közeli sztúpa
A Keszthelyi-fennsík közepén, a Keszthely és Sümeg között húzódó 7327-es út mellett fekszik Zalaszántó, itt található a Buddha szellemét, bölcsességét, szeretetét szimbolizáló sztúpa.

Az Árpád-kori település, Zalaszántó már az 1236-ban írott okmányokban is szerepel. A törökök először 1555-ben támadták meg a települést. 1564-től pedig már a töröknek adózott, és több támadásnak esett áldozatul. Így a fejlődése hosszú időre megtorpant.

A 316 méter magas Világosvártól néz a Balatonra a zalaszántói Béke Sztúpa
Fotó: Zalai Hírlap

Az 1720-as években kezdett újabb lendületet venni Zalaszántó népesedése, azonban mezővárosi jogait többet nem tudta érvényesíteni. Lakosai ugyanúgy adóztak és robotot végeztek, mint a környező falvak lakói. Az 1740-es években Festetics Kristóf a keszthelyi Festetics-birtokhoz csatolta a települést. A 18. század végén a lakosság nagy része mezőgazdaságból élt. Mindössze pár céhbe tömörült takács élt a településen mint iparos, ám az ő feladatukat is nagyban megnehezítette a keszthelyi konkurencia.

Az 1990-es években a település korábbi tisztán agrárprofiljával szakítva a turizmusban talált fejlődési lehetőséget.

A meditációs ház bejárata, ahol otthonra lelnek az elmélyülni, elcsendesedni vágyók
Fotó: Zalai Hírlap

Sztúpa az erdő közepén

A település nevezetességeinek egyike a zalaszántói Béke Sztúpa, amely Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Bop Jon (eredeti nevén Dzsin Szú Lí) dél-koreai buddhista szerzetes 1990-ben elhatározta, hogy egy rendszerváltó országban felépít egy Buddha-szentélyt, amely majd a békét, boldogságot, megvilágosodást képviseli. Olyan helyszínt keresett, ahol a helyi lakosság is elfogadja egy Ázsiá­ból eredő vallás hagyományát. A Kovácsi-hegyen lévő Világosvár nevű helyet Zalaszántó mellett találta meg.

Fotó: Mihály Szilvia

Köszönhetően a dél-koreai, magyar és osztrák adományoknak, az építmény 1992 márciusa és szeptembere között mintegy 40 millió forintból épült fel. A Sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény talapzatába. A Sztúpát 1993. június 17-én személyesen a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco avatta fel.

Az időjárás viszontagságai miatt a Sztúpát 2007-ben felújították, ami miatt újra kellett szentelni.

Fotó: Pezetta Umberto/Zalai Hírlap

A Sztúpa mellett meditá­ciós központ is található, melynek építése 2012-ben kezdődött, majd 2014 júniusában avatták fel. A központot azóta is folyamatosan fejlesztik. A meditációs ház kívül japán, belül tibeti stílusjegyeket visel, és otthont ad minden elmélyülni vágyónak, akik egy kis megnyugvást, elcsendesedést keresnek.

buddha, meditáció, sztúpa

Fotó: Mihály Szilvia

A meditációs ház belső falán található nagy méretű festmények előtt az óramutató járásával megegyezően sétálva Buddha élettörténetét ismerhetjük meg. A felső ablakok alatti festmények (tankák) a Drikung Kagyü vonal nagy tanítóit ábrázolják időrendi sorrendben. A belső falfestéseket Tiszteletreméltó Drupon Lhundup és Tiszteletreméltó Drupon Jigmet készítette.

Forrás: zaol.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva