viharjelzés: nincs
15°
É
4 km/h
2019.10.14. 14:00
A walesi herceg a keszthelyi vonaton
Pöfögő ördög az utakon, a walesi herceg a keszthelyi vonaton – sok érdekességet hallhattak, akik részt vettek a Helikon Kastélymúzeum gőzhajtású járművekről szóló konferenciáján.

Történelmi és technikatörténeti érdekességekkel ismerkedhetett a hallgatóság az Amazon Ház Látogatóközpontban megrendezett „Itt minden a gőznek ereje által történik” című konferencián.

– A Múzeumok őszi fesztiválja a gőzgép modernizálásának és az ipari forradalomnak a 250. évfordulójára emlékezett. Előadásaink a munkatársak kutatási területét, gyönyörű kastélyunk könyvtárának kincseit mutatták be. Így állítottuk össze a tematikát: minden olyan járművet megpróbálunk bemutatni, amit a gőz ereje hajtott egykoron – összegezte Iski Szilvia történész, a konferencia szervezője.

S bár mindegyik előadás jócskán tartogatott érdekességeket a történelem, a műszaki ismeretek, a közlekedés iránt érdeklődőknek – egy feledésbe merült közlekedési eszköz bemutatása előtt – két témát emelünk ki, mely kötődik Zalához.

Az egyik a balatoni gőzhajózás története. Ezt a Festetics-kastély könyvtárának kötetei révén ismerhette meg a közönség.

Kériné Ódor Orsolya könyvtáros korabeli könyveket is bemutatott a Festeticsek bibliotékájából, Fotó: Keszey Ágnes

Előzményként szóba került a nemesi família, hiszen a hajózástörténetben is jelentős a felvilágosult gondolkozású mecénás főúr, I. Festetics György szerepe. A kétszáz éve elhunyt gróf az 1790-es évek második felében építtette a Balaton első, kora legnagyobb sószállító hajóját, a Phoenix gályát. Ám a közönség csakhamar továbbhajózhatott az idő taván, s gróf Széchenyi Istvánról hallhatott – akinek ugyancsak van kötődése a térséghez.

– Büszkék lehetünk rá mi keszthelyiek, hiszen édesanyja Festetics Julianna volt, az említett I. Festetics György leánytestvére. Széchenyi István rendkívül felvilágosult személyiség volt, sokat fáradozott a kor európai eszméinek magyarországi megteremtésén. Ebbe beletartozott a gőzhajózás életre hívása is – alapozta meg előadását Kériné Ódor Orsolya.

Orsolya kalauzolt bennünket végig a Festetics-feleségek történelmén, itt olvashatod az erről írt cikkünket!

Közben a kivetítőn megjelentek a sorok: „Az egész világon a tavakat hajón lehet bejárni, szegény hazámban nem tudták még annyira vinni. Talán a tavak nem olyan mélyek? Vagy szelük nincs?” – így elmélkedett Széchenyi, amikor papírra vetette görögországi naplójegyzeteit. S mivel a gondolat folyamatosan foglalkoztatta, mindent megtett, hogy elinduljon a balatoni gőzhajózás. E terv megvalósításában a politikai elit több tagja is mellé állt.

– Szeretnék megemlíteni egy balatoni nemes embert: Hertelendy Károlyt, akinek síremléke a lesencetomaji temetőben található. Ő is kulcsszereplője volt a balatoni gőzhajózás elindításának. Élete végéig kitartott Széchenyi mellett, jobbkeze volt – idézte fel a könyvtáros.

S bár politikai nézeteik nem voltak azonosak, de a gőzhajózás elindításának fontosságában Kossuth Lajos is egyetértett Széchenyivel, csakúgy, mint Deák Ferenc.

– Ők négyen hívták életre 1846 áprilisában a Balatoni Gőzhajózási Társaságot. A megalakulásban fő szerepe Kossuth Lajosnak volt, majd az ő javaslatára választották meg elnöknek gróf Széchenyi Istvánt – hangzott el az előadáson. Hogy a hajózás elindulhasson, Széchenyi 150 ezres alaptőkével szállt be a társaságba, s a részvényekből Kossuth és Deák is jelentős összegben vásárolt. Aztán elérkezett a történelmi pillanat.

– 1846. szeptember 21-én bocsátották vízre a Kisfaludy gőzöst – ismertette Kériné Ódor Orsolya, korabeli rajzokat mutatva a hajóról s Keszthelyről.

És ha már a múltbéli várossal ismerkedhettek a konferencia résztvevői, az időutazást vasúton is folytathatták. Kéri Balázs Andor „E vasút, mely Keszthelynek nagy lendületet van hivatva adni” címmel a Keszthely–Balatonszentgyörgy helyi érdekű vasút létrejöttének történetét elevenítette fel.
A vasút­építést a Georgikon működése miatti jelentős mezőgazdasági termelés, a turizmus éledése, a balatoni és hévízi fürdőkultúra felvirágzása és a Zala folyó jelentős átmenő forgalma is indokolta. Ám voltak ellenzői is a tervnek. II. Festetics György nyáját Fenékpusztán legeltették, s a Balatonra vitték itatni – így neki az volt fontos, hogy juhai át tudjanak kelni a területen.

Varga Zoltán (balra) a lovak ipari forradalom utáni szerepéről szólt, majd Lukács Bernát előadásán ő is ismerkedett a gőzmozdonyokkal, Fotó: Keszey Ágnes

– Keszthelyi vasútállomás 1861 óta létezik, viszont vasútvonal csak 1888 óta van. Ennek az a magyarázata, hogy amikor a Déli Vasút megépült, az 1861-ben elkészült balatonszentgyörgyi állomást jelezték keszthelyi­nek – árult el egy érdekességet Kéri Balázs Andor.
Sok tervezés után kezdődött meg a két település közti szakasz kivitelezése. A sík terep kedvezett, a mocsaras föld viszont nehezítette a vasútépítést, a Zala folyót át kellett hidalni, s a pénzügyi hátteret is meg kellett teremteni. 1885-ben a város saját irányításba vette az építés ügyét, majd a következő évben megalakult egy végrehajtó bizottság.

– Festetics Tasziló 26 ezer forintnyi részvény vásárlásával, illetve a birtokairól származó kőzúzalékkal támogatta a munkálatokat. Ez a beruházás összegének jelentős, egykilenced része volt. Ifjabb Reischl Vencel városbíró szintén sokat munkálkodott azon, hogy megvalósuljon a keszthelyi vasúti összeköttetés.
Neves emberek álltak a terv mellé, mint például Schadl János, aki a gimnázium építésze volt, illetve Tolnay Lajos volt MÁV-igazgató is szívügyének érezte, hogy a vasút megvalósuljon – sorolta az előadó.
S a történések felgyorsultak: 1888 januárjában megalakult a Keszthely–Balatonszentgyörgy HÉV Rt., majd hat hónap alatt megépült a tíz kilométer hosszúságú vasútvonal. 1888 szeptemberében már közlekedtek a vonatok, s a két gőzmozdony: a Festetics család tagjairól elnevezett György és Tasziló masina.

– Az első utas a walesi herceg volt, aki itt vendégeskedett Taszilónál, s úgy döntött, hogy vonattal indul útnak – mesélte Kéri Balázs Andor. A rangos utasoknak hercegi szalonkocsit is forgalomba állítottak, és hercegi váró is épült az első, igazán Keszthelyen lévő állomásépületben – mely kissé távolabb állt a mai épülettől.

A térségi kalandozások után kicsit utazzunk távolabb, ismerkedjünk meg egy, a múlt ködébe veszett járművel. Ez a gőz­automobil, melyről Iski Szilvia mesélt.

A múlt ködébe veszett gőzautókról mesélt Iski Szilvia, Fotó: Keszey Ágnes

E közlekedési eszköz fejlesztése abbamaradt – talán az egyik ilyen konstrukció neve is mutatja, miért. Pöfögő ördögnek hívták a járgányt, melynek megjelenése nagy riadalmat keltett egy angliai kisváros lakosságában. Többféle gőz­autó rótta a korabeli utakat, nem nagy távolságokat megtéve, s bizony, sok felrobbant menet közben.

Korabeli ábrázolás a gőzautóról – a járgánynak kéménye is volt, Fotó: Keszey Ágnes

A történész korabeli képeket is mutatott, melyeken látható, hogy a sofőr nem elöl, hanem hátul ült – ott lapátolta a szenet. Iski Szilvia elárulta: innen ered a sofőr szó,mely franciául fűtőt jelent. Ha gőzautó nem is létezik már, e szó emlékeztethet minket e járgányra.

Nyitókép: pixabay

Forrás: Keszey Ágnes, zaol.hu

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva