Szépségkörutunkat érdemes a keszthelyi születésű Simon Böskével kezdeni, akinek pályafutása 1925-ben indult el, amikor megválasztották a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd a Siófokon megrendezett Balaton Tündére címet is elnyerte. 1929-ben első lett a Miss Magyarország versenyen, így 19 esztendősen már ott állt 1929. február 8-án 16 nemzet lányai között, a párizsi Miss Európa megmérettetésen képviselve hazánkat. Minden várakozás ellenére, hiszen a trianoni békediktátum által sújtott országban gondolni sem mertek arra, hogy magyar lány nyerhet Franciaországban, Böske mégis első lett. Gratulált neki a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és több diplomata.
Nagy győzelmi mámor várta Budapesten: minden rádió az ő nevét harsogta. Miss Európa a külföldi rendezvényeken, bálokon való részvétele után, március 13-án megérkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron ünneplők százai várták. Majd az ünnepeltet a Gellért Szállóba vitték, ahol bált rendeztek tiszteletére. Böske holtfáradtan érkezett meg 1929. március 24-én a balatonszentgyörgyi állomásra, ahol édesanyjával együtt kocsiba szállt, és szülővárosába utazott. A város diadalittasan köszöntette.
Hamarosan fény derült arra is, hogy az ajándékba kapott ruhaköltemények és az automobil nem életre szóló javak. Végül a párizsi hotelszámlát is kifizettették velük. Ezután a szépségipartól érkező ajánlatokat sorra visszautasította. Végül a civil életet választotta. 1930-ban férjhez ment egy híres divatárucég, a fővárosi Brammer Divatház tulajdonosának fiához, Pálhoz. Esküvőjén fotósok hada kísérte. Földig érő, uszályos, nehéz fehér ruhát viselt, fehér selyemcipővel, nagy fehér kalappal.
Levelezőlapokon az ifjú pár
Korabeli levelezőlapon örökítették meg az ifjú párt. Ám a boldogtalan házasság sajnos nem sokáig tartott, hamarosan elváltak. Másodszor is férjhez ment, Jób Dánielhez, a Vígszínház igazgatójához, akivel sikeresen túlélték a holokausztot. Ám Böske egészségi állapota egyre rosszabb lett. Ezt követően családjával visszavonultan élt 1970-ben bekövetkezett haláláig.
A korabeli szépségkirálynő-választások nagyban hasonlítottak a napjainkban zajló versenyekhez, de a korszak egyik kezdeményezése egy sajátos felvetés volt. 1931-ben az a hír jelent meg, hogy a Miss Magyarország nyertese Balatonlidón – mai Széplak, Siófok része – 150 négyszögöles telket kap, házzal együtt a Színházi Élettől ajándékba. Utcát is kialakítottak erre a célra, a „legszebb magyar nők” utcáját Hungáriának nevezték el. Az ötlet nagyon hangzatos volt, de a megvalósulás meghiúsult. Ennek ellenére az utcanév maradt és a sors fintora, hogy éppen ebben az utcában húzta meg magát az 1950-es években Claire Kenneth – később világhírűvé váló – írónő, aki a kitelepítésből szabadulva, a kommunista diktatúra árnyékában a Hungária utcában talált menedéket magának. Claire Kenneth, azaz Kende Klára egyébként a két háború között az Almádi szépe választás első helyezettje lett.
Mondhatnánk, nincs új a nap alatt! Az egykori balatoni szépségkirálynő-választások is nagy érdeklődés mellett, dekoratív, fiatal lányok felvonulásával, bemutatóival, a sajtó kíváncsi tekintetével övezve zajlottak a 20. század első felében is.
Utca a legszebb magyar nőknek
Simon Böske egy balatoni szépségversenyen tűnt fel, ugyanis nyaranta a Balaton körül hagyománnyá váltak a különböző megmérettetések. Az egyik leghíresebb a Színházi Élet által hirdetett Balaton Tündére választás volt 1925-ben és 1931-ben. Az 1931-ben megrendezett eseményen már sokan neveztek, a neves zsűri – melynek tagja volt a szépségkirálynő, Tasnádi Fekete Mária is – Neuländer Sárit, Szolnok szépét találta a legszebbnek. Udvarhölgyei lettek: Faragó Panni (Siófok), Bordy Bella (Debrecen), Szilvássy Lilly (Balatonlelle), Klózik Ilonka (Balatonboglár). Neuländer Sárit később Némethy Sáriként magyar filmek kisebb szerepeiben láthatta a közönség.
Jelentkezz Te is megújult Tündérszépek versenyünkre!
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Forrás: sonline.hu
Nyitókép: MW