viharjelzés: nincs
DNY
5 km/h
Keszey Ágnes | 2019.11.15. 07:00
Feleség, aki a férjét mindenben támogatta, avagy a keszthelyi Festetics-hölgyek #6
Minden sikeres férfi mögött áll egy nő – a sokat hangoztatott mondás különösen érvényes volt a férjénél 11 esztendővel fiatalabb Erdődy Eugéniára.

Folytatva a Festetics-feleségeket bemutató sorozatunkat, ezúttal elegáns bálokra is bekukkanthatunk képzeletben, s nemes cselekedetekről is szó esik.

tolnai Festetics (II.) György és monyorókeréki-monoszlói Erdődy Eugénia- Fotó: Helikon Kastélymúzeum

34 évig tartó, boldog házasság kötötte össze a Veszprém megyei Dobáról származó grófnőt, Erdődy Eugéniát és II. Festetics Györgyöt. A nő 23 éves volt, amikor 1849-ben összeházasodtak Sopronban. Négy gyermekük – három fiú és egy leány született. Erdődy Eugéniára életét is Kériné Ódor Orsolya, a Helikon Kastélymúzeum könyvtárosa ismertette meg velünk.

Fotó: Varga Norbert

– Mindenben támogatta férjét, akár legyen szó a magyar gazdaság fejlesztéséről, vagy éppen a politikai életben betöltött szerepéről. Sokszor segített a különféle protokolláris rendezvényeken is. Ám keszthelyi ténykedéséről nagyon sokat nem tudunk – idézte fel a könyvtáros.

A házaspár nagyon egyszerűen élt, ennek ellenére fontosnak tartották, hogy a Festetics-család erkölcsi és vagyoni helyzetének megfelelően éljenek a fővárosban is. Gróf II. Festetics György, akit a király személye körüli miniszternek nevezett ki, a kor neves építészét, Ybl Miklóst kérte fel, hogy palotát emeljen neki – s felesége tiszteletére – Pesten.

A budapesti palota Fotó: festeticskastely.hu

1862 és 1864 között épült fel az itáliai palazzok legszebb példáit idézve. A Festetics-palota a Nemzeti Múzeum mögötti Pollack Mihály téren (Palotanegyed) található. Az épületben jól elkülönültek a magánlakosztályok, a kiszolgáló egységek és a reprezentációt szolgáló termek.

 

Fotó: Varga Norbert

Elegáns bálok, finom vacsorák, tánc és mulatság töltötte be a palotát gyakorta, idézzük fel ezek hangulatát!

Ok sok volt az ünnepségekre, mulatságokra, például az a jeles esemény, hogy Ferenc József és Erzsébet királyné negyedik, később Mária Valériára keresztelt gyermekének Sissi Budán óhajtott életet adni. Ezt nagyvonalú gesztusként, a kiegyezés sikereként értékelték.

A könyvtáros felidézte a történelmi tényeket: a királyi pár 1868. február 5-én érkezett meg a magyar fővárosba. A gyermek születését április 21. és 26. közötti időre várták: április 22-én született meg. Tiszteletére díszlövést adtak le a budai várból, a Margitszigetem örömtüzet gyújtottak, a színházakban ingyenesek voltak az előadások. Egyes házak díszkivilágítást kaptak.

Fotó: Varga Norbert

II. Festetics György és neje is ezen alkalomra időzítette estélyét, melyről több korabeli lap: többek között a Pesti Napló, Magyar Újság, Vasárnapi Újság is beszámolt. Nem örökítettek meg minden apró részletet, de nagyon sok mindent megőriztek a sorok az utókornak. Kériné Ódor Orsolya e forrásokat is tanulmányozva elevenítette fel az elegáns fogadást és vidám mulatságot. Ugorjunk hát vissza az időben, s érezzük egy kicsit magunkat a XIX. században.

– A gróf mindent megtett azért, hogy fogadása méltó emlékeket hagyjon vendégeiben. A rendezvény az egész vasárnap estét betöltötte. Este 10 órakor kezdődött és hajnali 2 óra körül ért véget. A vendégek számát tekintve az egyes újságok eltérő számokról beszéltek: volt amelyik 300 főről beszélt, egy másik orgánum csekély számot emlegetett. A valós érték valahol a kettő között lehetett, de mindenképp százas nagyságrendben kell számolnunk – kezdte a visszaemlékezést a Helikon kastálymúzeum könyvtárosa. Néhány nevet is megemlített: biztosan a vendégek között volt több „kékvérű”: például gróf Andrássy Gyula és családja, gróf Szapáry Géza, a Pejacsevics család.

– A vendégeket természetesen a gróf és felesége, Erdődy Eugénia fogadta. A hölgyek tavaszi báli ruhát viseltek, sőt még a személyzet is uniformist öltött. Ahogy ez a főúri családoknál szokás volt, öltözékük a Festeticsek családi színeihez (kék-sárga) igazodhatott – mesélte Kériné Ódor Orsolya. De mielőtt folytatnák a bál eseményeinek felidézését – ha már öltözékekről volt szó – beszéljünk egy kicsit arról, mi volt sikkes a XVIII. században.
Gondoltad volna, hogy a korabeli dámák is divatlapokat lapozgattak? Sőt, már jó pár évtizeddel azelőtt is..

Az elegánsan felöltözött vendégseregre először műsor várt.
– Egy ilyen estély általában művészi produkciók bemutatásával kezdődött – folytatta a könyvtáros. – A palota egyik legelőkelőbb termében, a Múzeumkertre néző nagy szalonban alakították ki a színpadot. A Festetics György által rendezett estélyen egy francia nyelvű vígjátékot mutattak be, illetve számos dal énekeltek el.

Mint a könyvtárostól megtudtuk, az akkori idők egyik bulvárújságjának számító „Fővárosi Lapok” – beszámolója szerint az előadás frenetikus volt. De ez még csak a kezdete volt a jeles eseménynek, hiszen az előadást fényes vacsora követte.

– Előkelően megterített asztalok fogadták a vendégeket, amelyen a család címerével díszített szalvétákat, gyertyatartókat, virágokat és a családi étkészlet darabjait helyezték el.

Az estély a vacsora végeztével még nem ért véget. Az egész rendezvényt egy fél óráig tartó tánc zárta. Ez Festeticséknél is a magyar arisztokrácia körében divatos és megszokott csárdás volt. A zenét cigányzenekar szolgáltatta. A gróf itt is nagyon ügyelt a minőségre, hiszen azt a fővárosban 1860-ban letelepedő Bunkó Ferencet és társaságát hívta meg az estélyre, akit a kortársai Bihari János után az egyik legjobb zenésznek tartottak – repített vissza minket a korabeli bálba Kériné Ódor Orsolya.

Az estélynek otthont adó Festetics-palotát később a házaspár fia, II. Festetics Tasziló örökölte. Több tulajdonosa volt a hosszú évtizedek alatt, napjainkban az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem működik benne.

Fotó: Varga Norbert

De a palota történetéről térjünk vissza a grófnő megismeréséhez, akinek persze nem csak az estélyek megszervezéséből állt az élete, s nem csak mint elegáns bálok háziasszonyaként maradtak fenn róla információk.

– A család molnári gyökereit nem felejtve a grófné is támogatta férje mellett a községben lévő iskolákat, az ott tanulókat. Például a szenttamási katolikus iskolában 10-15 leányka részére saját költségén varróiskolát állított fel. A tanítás hetenként három nap volt: hétfő, csütörtök és szombat. Az alapanyagok költségét is a grófné fizette. Adakozásait férje halála után is folytatta. A szegényebb tanulók részére (18 tanuló) téli ruhát ajánlott fel, amelyeket az általa felállított varróiskolában a szintén az általa fizetett Tormássy Vilma kézimunka tanítónő vezetésével készítettek el. Megtanultak horgolni, szőni, kötni, varrni, stoppolni – mesélte el Kériné Ódor Orsolya.

 

 

Megosztom

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva