Mindez akár valóság is lehetne, vagy talán lesz is egyszer – mindenesetre a régészek és munkatársaik megálmodták. Virtualizálták egy régészeti park látványtervét, mely több évszázaddal ezelőttre vezetné vissza a látogatót.

Megismerhetjük a jövő terveit, s a múltba csöppenhetünk a keszthelyi Balatoni Múzeumban a napokban megnyílt Castrum Virtuale – Időutazás a fenékpusztai római erődben című kiállításon.

A régészek 150 éve kutatják a Keszthely melletti, fenékpusztai római kori erőd maradványait. 2006-ig dr. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum egykori igazgatója vezette a feltárásokat, majd dr. Heinrich-Tamáska Orsolya folytatta a munkát. Egy évtizede magyar és német kutatók részvételével, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum, a lipcsei Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Intézet (GWZO Leibniz-Institut) és a heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem bevonásával újraindultak az ásatások a Krisztus utáni IV. században épült római erőd területén.

Havasi Bálint mutatta be az erődöt, Fotó: Keszey Ágnes

– Virtuálisan felépítettük az erődöt, és egy időutazásra hívjuk a látogatót. Ennek az a célja, hogy ne csak a régészeti leleteket és az erőd történetét mutassuk be, hanem élővé, megfoghatóvá tegyük az egész régészeti lelőhelyet – alapozta meg a tárlat bemutatását Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója.

A kiállítás katalógusában olvashatjuk, hogy Fenékpusztán található Magyarország egyik legérdekesebb római, illetve késő ókori régészeti lelőhelye. A 4. században egy 15 hektár nagyságú, 15 méter magas, tornyokkal és falakkal ellátott, négyzet alaprajzú erődöt emeltek a Balaton egykori félszigetének déli csücskében, és ez a jól védett hely egészen a VII. századig lakott maradt.

A fenékpusztai erőd; Fotó: Keszey Ágnes

– Bemutatjuk az épületek 3D-s rekonstrukcióját, készítettünk egy videofilmet, hogyan nézhetett ki ez a majdnem négyszázszor négyszáz méter alapterületű, 44 kerek toronnyal kiépített, 2-2,5 méter falvastagságú erőd a római korban. A kiállítás első termében maketteket láthat a közönség. Azt is megmutatjuk, hogyan nézett ki az eredeti erőd és mit láthatunk ma. Azt, hogyan megy át az út, mi az, ami ma látható Fenékpusztán: a 18. században épített majorság és azok a régészeti romok, melyek most a hajdani erőd területén láthatók. Itt a legjelentősebb épületeket, a gabonatárolót, az ókeresztény bazilikát tárjuk a látogatók elé – mutatta be a látnivalókat Havasi Bálint.

A kiállításon olvashatunk arról, hogy egy villa is állt a területen – ennek építése még az erőd kialakítása előtt megkezdődött. S a híres római fürdőkultúra ebben az épületkomplexumban is szerepet kapott, hiszen az ásatások során két fürdőépület nyomaira is bukkantak a régészek.

A megálmodott jövő a múltról; Fotó: Keszey Ágnes

– A második teremben vannak azok a leletek, melyek az elmúlt időszakban kerültek elő, illetve újra elővettük a legizgalmasabb, leglényegesebb tárgyi emlékeket – folytatta Havasi Bálint.

Ékszerek, ruhakapcsoló tűk, a mindennapi élet eszközei, edények, korsók, bögrék, szerszámok, érmék sorakoznak a tárlókban – ezek révén a mindennapok is megelevenednek. Fenékpuszta azon kevés lelőhelyek egyike Pannóniában, ahol kimutatható, hogy a provincia feladása, az 5. század után is tovább élt a római kultúra: a helyben maradt provinciális lakosság megőrizte hagyományait és keresztény hitét, kapcsolataik mindvégig kimutathatók a mediterrán világ felé.

Az ásatások néhány leletét is a látogatók elé tárják, Fotó: Keszey Ágnes

A kiállítás különös ötvözete a múltnak, jelennek és jövőnek. Az egykori erőd épületei, a korabeli élet ismerhető meg a legfrissebb kutatási eredmények alapján, és a modern technika vívmányait felhasználva impozáns látvány tárul a látogató szeme elé – úgy, hogy felsejlik a (lehetséges) jövő. Régészek és építészek közös munkája, mondhatjuk: álma.

Látványképek, Fotó: Keszey Ágnes

– A kiállítás igazából a jövőbe tekint. Nagyon izgalmas, hogy megmutatjuk, hogyan lehetne bemutatni az erődöt a látogatóknak. Teszünk egy javaslatot egy régészeti parkra. Megmutatjuk, mik azok az elemek, amelyeket fel lehetne építeni teljesen, mik azok, amelyeket például egy drótvázzal lehetne érzékeltetni, vagy csak jelölni kellene. Mi itt kicsit elébe megyünk mindennek. A sok évtizedes kutatásnak köszönhetően nemcsak azt tudjuk elmondani, hogy itt egy régészeti lelőhely van és hogy ez milyen jelentős, illetve milyen leletek kerülnek elő, hanem a modern technika segítségével megmutatjuk, hol tart a tudomány és milyen víziónk van a régészeti lelőhelyre vonatkozóan – vázolta fel Havasi Bálint.

Belépve a kiállítás harmadik termébe, lenyűgöző látvány tárul a látogató szeme elé: a megálmodott régészeti park látványterve. Több más épület között az előtérben a keleti fal egyik tornya, a déli kapu, négyíves diadalív, gabonatár – mindaz nagyban, amit már láthattunk a kisebb maketteken. Így, egyben még inkább lenyűgöző.
Vajon milyen lehetne, milyen lesz, ha valóra válik az álom, s újra felépül – még ha jelképesen is – a múltbéli erődítmény? Az elképzelések szerint egyes épületek a maguk hajdani valóságában jelenhetnének meg, de lesznek olyanok, melyeket vázszerkezettel mutatnak be. Más objektumok alaprajzát kavicságyakkal vagy növényzettel jelzik. Egyedi megoldásként pedig az egyik épület romjait egy növényzettel borított védőépület fedné.

Makettek is bemutatják az erődöt, Fotó: Keszey Ágnes

– A magtár épületét, illetve a déli kaput mindenképpen visszaépítésre javasoljuk. Fontos lenne, hogy a déli kapuval szemben az északi is megjelenjen, hogy legyen térérzetünk az erődön belül. A Balaton felé eső részen is felépítenénk egy tornyot, hogy láthassuk az erőd határait. Az erődnek markáns pontja a közepe: a diadalív, melyet szintén jelölni kellene. Van, amit a romok megtartásával mutatnánk be, ilyen például az ókeresztény bazilika – emelte ki a leglényegesebb objektumokat a múzeum igazgatója.

Téglatöredékek az ásatásból, Fotó: Keszey Ágnes

S hogy az egyelőre képeken megálmodott tervek mikor válhatnak valóra? E kérdést most még nem lehet megválaszolni. A kutatók, régészek és építészek közösen megálmodtak egy víziót, melyet a közönség és a döntéshozók megismerhetnek. Hogy életre kel-e a múlt egy régészeti park megépítésével, s az milyen, s főként mekkora forrásból finanszírozható, az hosszabb távú és szélesebb körű tervezést igényel. Március 31-ig azonban barangolhatunk a múltban, s ismerkedhetünk a tervekkel – eddig várja a látogatókat a kiállítás.

Forrás: zaol.hu