Az elképesztő csobbanást Ferenczi Ottó (vagy ahogyan a többség ismeri: „Gipsztigris, a Keszthelyi Rozmár”) szervezte, aki már 12 éve hódol jeges szenvedélyének, s telente heti három-négy alkalommal fürdőzik a Balatonban.

– Ennek nagyon sok jótékony hatása van – fogalmazott a „főrozmár”.

– A hideg víz kiváló például a visszérre, ráadásul immunerősítő, s ebben a vírusos időszakban a legjobb a 2 fokos Balaton.

Ezt agyban kell eldönteni, és csak akkor érdemes belemenni a jéghideg vízbe, ha az ember biztos benne: ezt képes megcsinálni.

Keszthelyen látott idősebb embereket fürdőzni a hidegben

Ferenczi Ottó a keszthelyi sportembereket látva úgy gondolta, kipróbálja, s miután túlélte az elsőt (például tűszúrásokat érzett a testén), a téli csobbanás szokásává vált. Arról is beszélt, hogy a Gipsztigris becenév Hévíz egyik szórakozóhelyén ragadt rá, lassan tizenöt éve egy lobogó hajú, higanymozgású férfira tett vicces megjegyzése nyomán.

A szombaton megmártózók között volt a keszthelyi Nyárádi Zoltán (Balu kapitány), aki leszögezte:

minden fejben dől el, így például az is, hogy az ember állja-e a jéghideg fürdőt.

– Muszáj erre agyban ráhangolódni, mert ez a víz azért nagyon kemény szögezte le a rajnai hajósember, aki, ha a téli időszakban itthon van, már tíz esztendeje, októbertől márciusig szívesen hódol ennek a különleges szenvedélynek. – Nehéz szavakba önteni, hogy milyen érzés – mondta – ezt át kell élni.

Ezt erősítette meg a most Hévízen élő, eredendően budapesti Szörcsei Szabolcs is, aki hat éve csatlakozott a balatoni rozmárok közösségéhez.

– Mindez erősíti a testet és a lelket – szögezte le. – Persze, először fejben kell összerakni, hogy az ember bemerészkedjen, az élményt pedig szinte lehetetlen elmesélni: bizsergés járja át a testet, és az a gondolat, hogy erre képes vagyok, teljes elégedettséggel tölt el. Ez a fürdő tulajdonképpen egy lelki gyakorlat.

Forrás: Zaol.hu

Nyitókép: Péter B. Árpád/Zalai Hírlap