Kereskedelmi utak mentén épült a város
Régészeti feltárások igazolják, hogy Keszthely területe az újkőkortól lakott.
Itt adott volt minden: a hal a vízben, a vad az erdőben, a termény a földeken.
A város alapja az északról délre és a keletről nyugatra tartó kereskedelmi út kereszteződése, vagyis a mai Georgikon és Szalasztó utca, illetve a kastély és a Kossuth utca vonala. Ezek találkozási pontja a ma is látható kastélyhoz közeli Amazon ház, magyarázza Cséby Géza író, műfordító, művelődéstörténész, aki évtizedeket szentelt a város és a Festetics család múltjának.
A Balatont nem így kell elképzelni, ahogy ma látjuk. A rómaiak sajkán hajóztak, de még a Festeticsek Phoenix nevű vitorlása is kénytelen volt vagy ötszáz méterre megállni a parttól, mert a nádason és az iszapon csak csónakkal lehetett keresztüljutni.
A Festetics-kastély; I. György folyamatosan bővítette, megépítette a könyvtárat, híres mecénás és lelkes könyvgyűjtő volt
Fotó: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap
A terület a Marcali, majd Laczkfi családé volt, tőlük vásárolta meg a gersei Pethő család. Az ő idejükben csupán pár kőház állt itt, az egyik a város főutcáján még látható Goldmark- vagy Pethő-ház.
A három részre szakadt Magyarországon itt húzódott a török-osztrák határ, a város ezért gyakran belekeveredett a harcokba.
A törökök sok falut felégettek, néhány máshol vagy egyáltalán nem épült újjá. A gyenesdiási Faludi út például a soha újjá nem épült Falud községre emlékezik, idézi fel a régmúlt egy fejezetét Cséby Géza.
Fotó: Zalai Hírlap
A Festetics család okosan gyarapította vagyonát
Gondolhatnánk, hogy nemcsak a rómaiakat, hanem a Festetics családot is a település kedvező fekvése vonzotta ide, de Cséby Géza ennél jóval prózaibb okkal magyarázza: a gersei Pethő család a XVIII. század elején férfiágon kihalt, így a birtok eladóvá vált. Az 1740-es években Festetics Kristóf vette meg.
A Festetics Dalmáciából származó gazdag család volt, egyházi nemes, birtokait a délvidéki püspökök várainak védelméért kapta. A XVIII. század második felében emelte a keszthelyi ágat a császár grófi, majd 1911-ben hercegi rangra.
A vagyont okosan gyarapították, kereskedelemmel foglalkoztak, és folyamatosan vásárolták fel a földeket, végeredményben Soprontól Csáktornyáig nagyjából egybefüggő birtoktestet alakítottak ki.
Nemcsak ügyesen gazdálkodtak, de remekül is házasodtak, így az Esterházy után a második legvagyonosabb családdá váltak. A birtokot úgy tartották egyben, hogy a legidősebb fiú rendre kivásárolta a testvéreit.
Kattints ide, és tudj meg mindent a Festetics feleségekről.
Cséby Géza: A vagyont okosan gyarapították
Fotó: Hanthy Kinga
Festetics Kristóf fia, Pál jogász lett, a bécsi udvarban szolgált, Mária Terézia kedvelt embere, a magyar ügyek szószólója, kiváló gazdasági szakember, akinek az aláírása nélkül a császárnő nem ellenjegyzett egyetlen pénzügyi intézkedést sem.
Keszthely virágkora
Pál örökségének folytatója a fia, a leghíresebb Festetics, I. György lett, akinek Keszthely első virágkorát köszönheti. Rendbe szedte a birtokot, visszafizette a hiteleket, a gazdálkodást modernebbé, észszerűbbé tette.
Folyamatosan bővítette a kastélyt, valamint megépítette a könyvtárat,
amelynek bútorait az 1800-as évek elején Kerbl János keszthelyi asztalossal faragtatta ki. Ma már iparművészt kell ehhez hívni. Régen egy asztalos képes volt ilyen műremeket alkotni.
Fotó: Zalai Hírlap
György híres mecénás, lapokat, írókat, költőket támogatott, továbbá lelkes könyvgyűjtő is. Ágensei Európát járták, hogy beszerezzék az újdonságokat. Nem volt hét, de hónap biztosan nem, hogy ne érkezett volna nagy könyvcsomag a keszthelyi kastélyba.
Ő határozta meg a könyvek rendjét is, melyek máig így láthatók a polcokon.
Az öt közül az első Helikoni ünnepséget 1817. február 12-én, a császár születésnapján rendezte meg, erre a Dunántúl jeles íróit, költőit hívta meg, közöttük Kisfaludy Sándort, Berzsenyi Dánielt, Dukai Takács Juditot, Pálóczi Horváth Ádámot.
A második Helikoni ünnepséget ugyanazon év májusában, a Georgikon zajló vizsgák idején tartották, ezen a mezőgazdasági újításokról tanácskoztak. György 1819 februárjában bekövetkezett halálával a sorozatnak vége is szakadt.
Fotó: Zalai Hírlap
Georgikon és egységes városkép
György, aki katonaként bejárta Európát, látta, hogy kiművelt emberfőkre van szükség a haladáshoz. Ezért Keszthelyen több iskolát bővített és alapított, de
legnagyobb alkotása a Georgikon, amely 1797-től a kontinens első rendszeresen oktató mezőgazdasági intézménye volt. Nyolcféle oktatás folyt az alaptól az akadémiáig, a lovászoktól a gazdaasszonyokon át a földmérőkig és gazdatisztekig.
Elsősorban a saját birtokához képeztetett szakembereket. Az oktatás egyetlen tanárral és egyetlen diákkal kezdődött, hat év múlva azonban már a birodalom minden tájáról érkeztek ide a hallgatók. Az iskola nyelve a német, illetve a latin volt. Berzsenyi Dániel 1816-ban fel is háborodott, hogy a magyar Weimarban németül tanítanak. György fia, László a XIX. század első felében tette magyar nyelvűvé az oktatást, mondja a kutató. Neki köszönhető az egységes keszthelyi városkép kialakítása is.
Polgárság nélkül azonban nem fejlődhetett volna a város, ahol a Festetics után a második leggazdagabb a Morvaországból érkezett Reischl család volt. Évtizedekig vezették a várost, sörgyárat alapítottak, nekik is sok új épület köszönhető, és Hévíz kiépítése is az ő nevükhöz kötődik.
És ha beszéltünk a virágkorról, szólnunk kell arról is, mi történt Keszthellyel a kommunizmus évtizedeiben. Hamarosan Veszprém megyéhez csatolták, amit mindig vonalas pártvezetők irányítottak, akik Keszthelyt klerikális, reakciós, nyugdíjas városnak könyvelték el.
A Festetics-birtokot és kastélyt államosították, sokáig nem is volt látogatható. Honvédség, kollégium, irodák működtek benne. Szerencse a szerencsétlenségben, mondja Cséby Géza, hogy több szép épület legalább megmaradt.
Forrás: zaol.hu
