Hanthy Kinga / zaol.hu | 2021.10.19. 14:00
Keszthely a Festetics családnak köszönheti, hogy a Balaton fővárosa lett
Nem érdemes vitatkozni rajta, hogy Siófok, Balatonfüred vagy Keszthely a Balaton fővárosa, mivel közülük Keszthely az egyetlen, amelynek nemcsak történelmi múltja, hanem városi úthálózata, egységes építészete és belvárosa is van.

Kereskedelmi utak mentén épült a város

Régészeti feltárások igazolják, hogy Keszthely területe az újkőkortól lakott.

Itt adott volt minden: a hal a vízben, a vad az erdőben, a termény a földeken.

A város alapja az északról délre és a keletről nyugatra tartó kereskedelmi út kereszteződése, vagyis a mai Georgikon és Szalasztó utca, illetve a kastély és a Kossuth utca vonala. Ezek találkozási pontja a ma is látható kastélyhoz közeli Amazon ház, magyarázza Cséby Géza író, műfordító, művelődéstörténész, aki évtizedeket szentelt a város és a Festetics család múltjának.

A Balatont nem így kell elképzelni, ahogy ma látjuk. A rómaiak sajkán hajóztak, de még a Festeticsek Phoenix nevű vitorlása is kénytelen volt vagy ötszáz méterre megállni a parttól, mert a nádason és az iszapon csak csónakkal lehetett keresztüljutni.

A Festetics-kastély; I. György folyamatosan bővítette, megépítette a könyvtárat, híres mecénás és lelkes könyvgyűjtő volt
Fotó: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap

A terület a Marcali, majd Laczkfi családé volt, tőlük vásárolta meg a gersei Pethő család. Az ő idejükben csupán pár kőház állt itt, az egyik a város főutcáján még látható Goldmark- vagy Pethő-ház.

A három részre szakadt Magyarországon itt húzódott a török-osztrák határ, a város ezért gyakran belekeveredett a harcokba.

A törökök sok falut felégettek, néhány máshol vagy egyáltalán nem épült újjá. A gyenesdiási Faludi út például a soha újjá nem épült Falud községre emlékezik, idézi fel a régmúlt egy fejezetét Cséby Géza.

Fotó: Zalai Hírlap

A Festetics család okosan gyarapította vagyonát

Gondolhatnánk, hogy nemcsak a rómaiakat, hanem a Festetics családot is a település kedvező fekvése vonzotta ide, de Cséby Géza ennél jóval prózaibb okkal magyarázza: a gersei Pethő család a XVIII. század elején férfi­ágon kihalt, így a birtok eladóvá vált. Az 1740-es években Festetics Kristóf vette meg.
A Festetics Dalmáciából származó gazdag család volt, egyházi nemes, birtokait a délvidéki püspökök várainak védelméért kapta. A XVIII. század második felében emelte a keszthelyi ágat a császár grófi, majd 1911-ben hercegi rangra.

A vagyont okosan gyarapították, kereskedelemmel foglalkoztak, és folyamatosan vásárolták fel a földeket, végeredményben Soprontól Csáktornyáig nagyjából egybefüggő birtoktestet alakítottak ki.

Nemcsak ügyesen gazdálkodtak, de remekül is házasodtak, így az Esterházy után a második legvagyonosabb családdá váltak. A birtokot úgy tartották egyben, hogy a legidősebb fiú rendre kivásárolta a testvéreit.

Kattints ide, és tudj meg mindent a Festetics feleségekről.

Cséby Géza: A vagyont okosan gyarapították
Fotó: Hanthy Kinga

Festetics Kristóf fia, Pál jogász lett, a bécsi udvarban szolgált, Mária Terézia kedvelt embere, a magyar ügyek szószólója, kiváló gazdasági szakember, akinek az aláírása nélkül a császárnő nem ellenjegyzett egyetlen pénzügyi intézkedést sem.

Keszthely virágkora

Pál örökségének folytatója a fia, a leghíresebb Festetics, I. György lett, akinek Keszthely első virágkorát köszönheti. Rendbe szedte a birtokot, visszafizette a hiteleket, a gazdálkodást modernebbé, észszerűbbé tette.

Folyamatosan bővítette a kastélyt, valamint megépítette a könyvtárat,

amelynek bútorait az 1800-as évek elején Kerbl János keszthelyi asztalossal faragtatta ki. Ma már iparművészt kell ehhez hívni. Régen egy asztalos képes volt ilyen műremeket alkotni.

Fotó: Zalai Hírlap

György híres mecénás, lapokat, írókat, költőket támogatott, továbbá lelkes könyv­gyűjtő is. Ágensei Európát járták, hogy beszerezzék az újdonságokat. Nem volt hét, de hónap biztosan nem, hogy ne érkezett volna nagy könyvcsomag a keszthelyi kastélyba.

Ő határozta meg a könyvek rendjét is, melyek máig így láthatók a polcokon.

Az öt közül az első Helikoni ünnepséget 1817. február 12-én, a császár születésnapján rendezte meg, erre a Dunántúl jeles íróit, költőit hívta meg, közöttük Kisfaludy Sándort, Berzsenyi Dánielt, Dukai Takács Juditot, Pálóczi Horváth Ádámot.
A második Helikoni ünnepséget ugyanazon év májusában, a Georgikon zajló vizsgák idején tartották, ezen a mezőgazdasági újításokról tanácskoztak. György 1819 februárjában bekövetkezett halálával a sorozatnak vége is szakadt.

Fotó: Zalai Hírlap

Georgikon és egységes városkép

György, aki katonaként bejárta Európát, látta, hogy kiművelt emberfőkre van szükség a haladáshoz. Ezért Keszthelyen több iskolát bővített és alapított, de

legnagyobb alkotása a Georgikon, amely 1797-től a kontinens első rendszeresen oktató mezőgazdasági intézménye volt. Nyolcféle oktatás folyt az alaptól az akadémiáig, a lovászoktól a gazdaasszonyokon át a földmérőkig és gazdatisztekig.

Elsősorban a saját birtokához képeztetett szakembereket. Az oktatás egyetlen tanárral és egyetlen diákkal kezdődött, hat év múlva azonban már a birodalom minden tájáról érkeztek ide a hallgatók. Az iskola nyelve a német, illetve a latin volt. Berzsenyi Dániel 1816-ban fel is háborodott, hogy a magyar Weimarban németül tanítanak. György fia, László a XIX. század első felében tette magyar nyelvűvé az oktatást, mondja a kutató. Neki köszönhető az egységes keszthelyi városkép kialakítása is.

Polgárság nélkül azonban nem fejlődhetett volna a város, ahol a Festetics után a második leggazdagabb a Morvaországból érkezett Reischl család volt. Évtizedekig vezették a várost, sörgyárat alapítottak, nekik is sok új épület köszönhető, és Hévíz kiépítése is az ő nevükhöz kötődik.

És ha beszéltünk a virágkorról, szólnunk kell arról is, mi történt Keszthellyel a kommunizmus évtizedeiben. Hamarosan Veszprém megyéhez csatolták, amit mindig vonalas pártvezetők irányítottak, akik Keszthelyt klerikális, reakciós, nyugdíjas városnak könyvelték el.

A Festetics-birtokot és kastélyt államosították, sokáig nem is volt látogatható. Honvédség, kollégium, irodák működtek benne. Szerencse a szerencsétlenségben, mondja Cséby Géza, hogy több szép épület legalább megmaradt.

Forrás: zaol.hu

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva