Tanulmányaink és olvasmányaink hatására próbáltuk elképzelni, milyen a karóba húzás, a boszorkányüldözés, hogy is nézhetett ki Drakula vagy Báthory Erzsébet. Filmekben is láttuk már ezeket a történeteket, távolról ismerjük is a borzongató dolgokat, de ilyen közelről ritkán láthatunk hasonló jeleneteket, mint amik a keszthelyi tárlaton várnak ránk.
„A bölcs és felvilágosult I. Jakab király az ilyenfajta némbereket elevenen megfőzette, aztán belekóstolva a levesbe, a lé ízétől függően mondta ki az ítéletet: Boszorkány volt, vagy pedig nem volt boszorkány.”
Ez a Viktor Hugo idézet fogad a Kínzó Múzeum bejáratánál, és belépve sem lesz romantikusabb a folytatás.
15 különböző rémes jelenet mutatja be fél évezred kínzásait életnagyságú viaszfigurák és képillusztrációk segítségével. A helyiség sötét, szinte süvít a szél, és halljuk a szenvedők utolsó sóhajait is. A korabeli dokumentumok alapján elkészített eszközök hűen tükrözik a korábbi századok kegyetlenkedéseit.
Az inkvizíciótól a villamos székig széles és gyakran vérrel színezett a kínzóeszközök tára.
Fotó: Mihály Szilvia
Kissé szorongva figyelem a nyelvkitépést és a karóba húzást, centiméterekre tőlem történik a kínzás, és hiába csak a viaszbábok fején látható a szenvedés, azért megfogalmazódik bennem, hogy az ember a legkegyetlenebb lény a világon.
– A gyilkosokat lefejezték, a tolvajokat felakasztották, az útonállókat kerékbetörték. A boszorkányok, méregkeverők és szodomiták máglyán égtek el, a rablókat, gyerekgyilkosokat karóba húzták, felnégyelték vagy élve eltemették. A pénzhamisítókkal sem bántak kesztyűs kézzel, őket megfőzték – tudjuk meg Török Tibor múzeumalapítótól.
– Testközelből láthatóak nálunk a sötét középkor tortúrái, a németalföldi, francia, japán módszerek, de találkozhatunk Drakulával és a csejtei Báthori Erzsébet szadizmusával is.
A grófnő a feltételezések szerint félezer lányt gyilkolt meg, szépsége megőrzésének céljából szüzek vérében fürdőzött. Ezt a jelenetet is láthatjuk a tárlaton.
A bejárat melletti tüskés szék az 1870-es években volt használatban, ránézésre is félelmetesek a hegyes tüskék, melyekre nem csak rá kellett ülni, de aztán satu segítségével egyre jobban beleszorították az áldozatot.
Fotó: Mihály Szilvia
A kínai húzószékbe az ember fejét szorították, aki így saját súlya alatt fulladt meg. A Németalföldön használt vasszűz egy vastüskékkel ellátott kínzószekrény volt, amibe bezárták az áldozatot, hogy több napos szenvedés után kimúljon.
Ehhez képest Drakula baráti módon végezte ki áldozatait.
Nem is tudom, ki vetemedett ilyen időkben bármilyen bűncselekvény elkövetésére.
– Viccessé szelídítettük a gonoszságot, mindnyájunk okulására – foglalja össze a múzeum tulajdonosa a kiállítás lényegét.
A viaszbábuk mellett természetesen élethű, valódi kínzóeszközök szerepelnek, ezeket a korabeli dokumentumok alapján kovácsmesterek és bognárok készítették el.
Gyakori, hogy diákcsoportok és tanárok nézik végig a tárlatot, hiszen itt szemmel látható válnak a történelem órákon tanultak.
Bár a kiállítás a kínzást és a sötét időket mutatja be, bátran ajánlom, hogy megnézzék. Bántódásunk nem esik, és a vallató székbe sem kell beleülnünk.
Kiemelt kép: pixabay
Készítette: Mihály Szilvia
