Az „Emlékezzünk régiekről a Helikon Könyvtár kincseivel” című, idén indult sorozatban a 20-as szám bűvöletében kerek évfordulókat, személyeket, irodalmi, történelmi, művészettörténeti eseményeket kapcsolnak össze a könyvtár értékes dokumentumaival: könyvekkel, folyóiratokkal, kottákkal, térképekkel.
Ez a hónap Pázmány Péteré, aki 450 évvel ezelőtt, 1570. október 7-én született a mai Nagyváradon. Elévülhetetlen érdeme az irodalmi nyelv megteremtése, s mint a szó mesterét, a „magyar bíboros Cicero” jelzővel tisztelte meg nemzetünk.
Pázmány kálvinista családban nevelkedett, majd a kolozsvári jezsuita szellemiségű gimnázium tanulójaként katolikus lett, később pedig az ellenreformáció egyik hazai élharcosává vált. Tanult Krakkóban és Bécsben, 1596-ban szentelték Rómában pappá. Életrajzának és munkásságának kutatói szerint versengett érte a szószék és a katedra is – ő az előbbit választotta, s letette a hitvitázó irodalom alapjait a XVII. század első felében.
A Festetics család könyvtárában Pázmány Péter munkái is szép számban megtalálhatóak, így az 1629-ben Pozsonyban megjelent becses darab, amely a tridenti zsinat határozatait és a magyarországi ellenreformáció megszervezésére Pázmány által Esztergomban összehívott katolikus zsinat rendelkezéseit közli, s ebben találni az első magyarországi kolostorjegyzéket is.
Lenyűgöző a Festetics könyvtár
Fotó: Keszey Ágnes
A múzeum honlapjának látogatói megismerkedhetnek az egyházi év vasárnapjaira és fő ünnepeire írott beszédeit tartalmazó 1636-os művével, amelyből az is kiderül, egy-egy alkalomra gyakran két prédikációval készült: az egyikkel a műveltebb, tájékozottabb hallgatóságnak, a másikkal a kevésbé iskolázott népnek. Érdekesség, hogy Pázmány Péter több mint harminc főúri családot térített vissza a katolikus hitre, így az Erdődyeket, a Pálffyakat, a Hallereket, illetve mások mellett Zrínyi Györgyöt és Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint is.
A Festetics-könyvtár birtokában van a Kalauz is, amelynek jelentősége abban áll, hogy Pázmány ebben foglalta össze magyar nyelven azt a tudásanyagot, amely korábbi írásaiban már napvilágot látott. Ezek a művek a „Régi Magyar Könyvtár” szakcsoport féltve őrzött kincsei.
Olvastad már a Festetics-feleségekről szóló sorozatunkat? A nemes asszonyok is sokat tettek a könyvtár gyarapításáért, kattints ide a részletekért!
Forrás: zaol.hu
