A keszthelyi Balatoni Múzeum Az Élet Vize – a pálinka szerepe a népi gyógyászatban című időszaki kiállításán, a múltból, a népi gyógyászat hagyományaiból indulva végigjárhatjuk, hogyan változott a pálinka szerepe az emberek életében. Molnár Csenge néprajzos-muzeológus avatott be bennünket a kiállítás kulisszatitkaiba.
Három teremben három tematika
– A pálinka történetét szerettük volna bemutatni, azt, hogy egy pohár pálinka mögött milyen nagy kultúrtörténeti háttér van. A tematikát leszűkítettük a népi gyógyászatra. Ezzel a kiállítással a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozathoz kapcsolódtunk, mely a jelenlegi járványhelyzetre reflektált. A saját múzeumi anyagunk mellett a Göcseji Múzeum és a Pénzügyi és Adózástörténeti Múzeum tárgyai vannak kiállítva.
Molnár Csenge
Fotó: Mészáros Annarózsa
Kerestem a téma elejét, sokkal régebbre nyúlik vissza a pálinkakészítés, a lepárlás története, mint azt gondoltam, már a Krisztus előtt a XII. században volt lepárlás.
Az első teremben megmutatjuk a pálinka szerepét a testi gyógyászatban, a középső terem a lepárlás eszközeit, technikatörténetét ábrázolja, a harmadik terem pedig a pálinka és az élet nagy dolgainak összefüggéseit jeleníti meg.
Mindent megtudhatsz a pálinkáról
Fotó: Mészáros Annarózsa
Igyekeztünk Balaton környéki tárgyakat, forrásokat felhasználni. A desztilláció történetével kapcsolatban a Balatoni Múzeum Herbáriumából származó növényeket is kiállítottunk, nagyon szép állapotban van például ez a 1928-ban lepréselt badacsonyi gyógynövény.
1928-ban préselték le
Fotó: Mészáros Annarózsa
Az alkimisták és a hivatásos gyógyászok lepárlással állították elő ezekből a növényekből a a gyógyszereket.
Azt szerettük volna, ha a tárgyak mögött megjelenik a kontextus is, ezért bemutatunk néhány szájhagyomány útján fennmaradt praktikát, recepteket is.
Van néhány fura pálinkás trükk, ami a népi gyógyászat szerint bevált. A fejfájásra az ajánlották, hogy erős pálinkával meg kell a beteg fejét öntözni, és ugyanazon erős pálinkába áztatott meleg ruhával bekötözni.
Fejfájásra pálinkaborogatást ajánlottak
Fotó: Mészáros Annarózsa
Festetics cseppek
A pálinka elterjedését nagyban befolyásolta pestis járvány, akkor került be a fogyasztáskultúrába, mint ital, amit étkezés közben vagy előtt isznak. Addig csak külső vagy belső gyógyászati célból használták.
Az adattárban találtam egy írógéppel átírt úgynevezett kis kolerakönyvet, egy receptgyűjteményt, melynek eredetije 1831-ben született, a kolera és a pestis ellen tartalmaz párlat alapú készítményeket, gyógyszereket. A 44 oldalas szöveg 13 nem hivatásos orvos által kidolgozott és alkalmazott receptet sorol fel a kolera megelőzésére és gyógyítására, feltehetőleg egy premontrei paptanár írta.
A keszthelyi kolerás könyv átirata
Fotó: Mészáros Annarózsa
Nagyon részletes szövegek és receptek találhatók benne, Bauer József készítménye volt a Festetics cseppek és a pestis esszencia is. A cseppeket az orvos magán és 30 cseléden is sikeresen alkalmazta.
Ezt írja: „Kezdődik ezen betegség hol fejfájással, hasmenéssel, okádással, has rágódással, szív szorítással és végződik görtsökkel.
A Fetetics Cseppek receptje:
Egyfertály itze Hoffmanni Spiritusban belé tölt az ember
4 kávés kalányal ex Spiritus Camphore
4 kávés kalány ex Sipritus Cinnamonii
4 kávés kalány ex aqua menthae piperitea
Mihelyst hasrágást valaki észreveszi tüstént vegyen bé 30-40 cseppet, ha nagyobb ember, ha gyerek pedig 10-15 cseppet és így többet az esztendőkhöz képest.
Receptek a falon
Fotó: Mészáros Annarózsa
Ezen bevétel után tüstént feküdjön le és dunyhákkal annyira takarózzon bé, hogy az izzadságtul minden ruhája csupa víz legyen. Első izzadtság után két óra múlva repetálya a bé vételt. Már az első izzadtság véget vetett a betegségnek, és a többi bé vétel csak arra szolgál, hogy ha még elegendőképpen nem izzadott elős bevételre, hogy 2-dikre vagy 3-dikra az véghezmennyen.
Innan nem szabad egyebet, mint herba teát vagy bodzábul vagy piptérbül vagy fodormentábul, a szegény embernek pedig felforrott és kenyérrel le oltott vizbül ez az Arcanum, ha hogy az ételre nézve nem szabad egyebet enni, köménymag levest vagy rántottlevest eleinte.”
Kukkola, a pálinkafőző kunyhó
A második teremben a gyümölcsalapú párlatkészítés eszköztárát mutatjuk be, az ismert főzőberendezések, demizsonok mellett egy érdekes kis építményt is látunk. Ilyen fából készült, szalmafedésű kis kunyhókban főzték a Balaton környékén otthon a pálinkát az emberek.
Kukkola, a pálinkafőző kunyhó
Fotó: Mészáros Annarózsa
A XX. század eleji törvények leszabályozták a párlatkészítést, és az visszaszorult a kereskedelmi színtérre, ezek a kukkolák is eltűntek a porták udvaráról. Ebben az időben a kézi és földművelő eszközöket törkölybe mártották, de a kézikancsót is belehelyezték, hogy lemarja róla a vízkövet.
A kerámia lepárló edények, a fából készült pálinkás hordók, a kézzel készített üvegek és a tiltott pálinkafőzés kellékei is láthatók. Van itt egy főzőalkalmatosság, ami egy helyi, név nélküli felajánlás, a 70-es években ebben főzték illegálisan a házi pálinkát Keszthelyen, nem került lefoglalásra.
Az előtérben levő illegális pálinkafőző eszközt nem foglalták le
Fotó: Mészáros Annarózsa
Sok pálinka fogyott, ha jött a pokolpemét
A Balaton közelében ugyan nem volt kullógó pokolpemét, de a közeli Göcsejben már igen. Ő egy idősebb asszony volt, házasságcsinálónak is mondhatjuk, ő beszélte rá a családokat arra, kihez adják feleségül a lányukat. Ilyen helyzethez sok pálinka kellett.
Fotó: Mészáros Annarózsa
Kávézók, légiós pincék és hatvanas évekbeli lakások pálinkás kellékei mellett láthatjuk napjaink fesztiválkellékét, az ásványvizes üvegben becsempészett pálinkát is az enteriör kiállításon.
Minden korszakban fontos a pálinka
Fotó: Mészáros Annarózsa
Nézd meg a kiállításon készített képeinket:
