Aki végigkalandozott régmúlt időkön át és néhány órára igazi nemes úrnak vagy éppen grófnőnek, esetleg hercegkisasszonynak érezhette magát a Helikon Kastélymúzeum kiállítását végigjárva, még mindig nem fogy ki az élményekből, ha a parkban is sétálgat. A Madárpark mellett áll a Pálmaház, melyben földrészek növényeit ismerhetjük meg. A nyári hónapokban pompáznak leginkább a növények. A csodaszép és különleges látványosságokat Verkman Bertalan kertészmérnök mutatta be nekünk, de mielőtt beléptünk volna a hatalmas, több termes üvegházba, az építmény történetéről is hallhattunk.
Verkman Bertalan kalauzolt minket a kertben és a Pálmaházban Fotó: Mészáros Annarózsa
A növények mellett a herceg is megpihent
—A Pálmaházat az 1880-as években Festetics II. Tasziló építtette, Hugo Cells tervei alapján. Párizsban, Gustave Eiffel műhelyében készültek a szerkezeti elemek. Ezek a mai napig megtalálhatóak az épület különböző részein. Az üvegházak eredeti funkciójuk szerint növényszanatóriumként működtek: a kastély nagyméretű pálmáit és dézsás növényeit itt teleltették, gondozták, istápolták. A középső részen volt egy kis kávézósarok, ahol a herceg le tudott ülni kikapcsolódni, megpihenni. Az épület körüli terület zöldséges-és gyümölcsöskertként funkcionált. A bástyafalon a mai napig megtalálhatóak a körtekordon hajdani vaselemei. A háború utáni időszakban az agráregyetemhez került a terület és zöldségnemesítés folyt itt: többek között paprika-és paradicsomkísérletek zajlottak. 
A mai forma azután kezdett kialakulni, hogy az egyetemtől visszakerült az akkor már múzeumként működő kastély tulajdonába a terület. Az 1990-as évek elején történt nagyobb felújítás. 2012-től, amióta a Pálmaház megnyílt a látogatók előtt gyűjteményes és látványkertként funkcionál – idézte fel a kertészmérnök. Az évtizedek óta itt élő növények mellett felajánlásokkal is gyarapodik a növénygyűjtemény, sőt, időről-időre cserék révén részben meg is újul.
Közben elsétáltunk egy tündérrózsákkal teli kis tavacska mellett, melyben kis halak úszkáltak és békák brekegtek.
Magyar mandarin, hazai citrom
Miközben közeledtünk a Pálmaház bejárata felé, láttunk pomelot, érett mandarinok és citromok sárgálltak a fákon, s még olyan különlegességet is észrevettünk egyiken, hogy egyszerre volt rajta bimbó, tavalyi és idei termés is. De megterem itt a pisztácia, gránátalma és datolyapálma is.
Arról itt kint még csak szó esett, hogy nagyon jól megél itt a papaya, a maracuja, az avokádó, sőt még a kávécserje is. Sokáig nem is időztünk kint, hiszen az épületben e növényeken kívül is több szépség várt ránk. S bár üvegházba léptünk a nyáriasan meleg időből, mégis kellemes klímában beszélgethettünk.
A három részből álló Pálmaház első része a Frangipáni-terem. A Közép-Amerikában és a Karib-térségben őshonos csodás növények mellett Dél-Amerikából, Afrikából, Mexikóból származóak is élnek itt.
Érzékek kavalkádja: színek, látvány, vanília-és kávéillat
—Itt van például a Csodagumó, melynek nagyon szép barnás, pöttyös virága van, viszont kellemetlen trágyaszagot áraszt. A fás alkörmös egy nagyon nagy méretre megnövő növény, melynek a törzse folyamatosan vastagodik, hiszen ebben vizet tárol. Ennek várjuk a virágzását, de sajnos még nem örvendeztetett meg vele. A frangipánik között lesz virágzó is. Megtalálható nálunk a Végzetfa, vagy más néven Sorsfa. A kint lévő nyár végén fog pompázni, gyönyörű fehér, vaníliaillatú virágai lesznek. Itt bent van egy kúszó faja is, csodaszép piros virágaival – mutatta be a különlegesebb egyedeket Verkman Bertalan. A vanília mellett kávéillat is érezhető időnként, hiszen ez a növény is jól érzi magát Pálmaházban.
Rendkívül párás, de kellemes a klíma
Tovább haladva elérkeztünk egy elefántláb mellé, amely nevével ellentétben nem egy hatalmas ormányos végtagja, hanem ugyancsak egy növény. És egyáltalán nem fiatal, hiszen több mint ötven éves. A Pálmaház párás levegőjében pompáznak a dús és szebbnél szebb növények.
—Igyekszünk minél párásabb környezetet biztosítani. Főleg azért, mert vannak olyan különlegességek is, mint a szakállbroméliák és orchideák, melyeknek szükséges a párás meleg. Ezekben a terekben nyolcvan százalék vagy afeletti a páratartalom – tudtuk meg a szakembertől, aki továbbhaladva ismét bemutatott egy növényt.
—A büszkeségem a pompás Medinilla, mely egy trópusi származású növény. Hatalmasra, akár másfél-két méterre is meg tud nőni. Ez az a növény, mely természetfilmekben látható, esőerdei hatalmas fák villás elágazásaiban él, a magasból lóg le. Ez gy csodálatos növény, mely már hónapok óta virágzik, de csak most nyílik ki teljesen – hozta közel az egzotikus világokat a látvány, no és persze pálmaházi útikalauzunk szavai, miközben elsétáltunk egyik kedvenc virágom, a kála mellett. Azt is megtudtuk, hogy egy zöld virágú kála is él itt, de mostanra sajnos elvirágzott, csakúgy, mint a papagájvirágok. Ám nyílnak mások szép számmal most is. Például a harmadik teremben, a hibiszkuszok részlegében.
Színpompa – s egyetlen napig élő szépség
—A kínai hibiszkuszok főként tahiti, nagyon színes hibridei találhatóak itt. Vannak olyan növények , melyek egyetlen napig virágoznak. Különlegességük, hogy a meleg hatására és ahogy öregszenek, változik a színük. Mesés, de nagyon kényes és rövid életű virágok. Közel tíz éve a Pálmaház akkori vezetője hozta Szicíliából ezeket a fajtákat – mesélte el a kertészmérnök. Folyamatos gondozást igényelnek a növények, hogy a látogatóknak mindig a legszebb küllemüket mutassák.
A Pálmaház mellett még állnak más üvegházak is, egyikben például több száz kaktusz várja a látogatókat – köztük nem csak tüskések, hanem szépségesen virágzók is. Az egyik ritkaság az 52 esztendős tengerisün kaktusz, mely tavaly kétszáznál is több virággal örvendeztette meg a látogatókat. Kedvező körülmények között akár több száz évig élhet.
Titokzatosság a kertben
Utunkat ismét a szabadban folytatva láthatunk argentin pillangófát, melynek közelében áll az ugyancsak különleges leopárdkonytvirág. Ennek februárban díszlett hatalmas- majdnem embernagyságú 165 centiméteres, három kilónyi- csodaszép , de roppant büdös virága. A bűz oka nem más, mint hogy döglegyek porozzák meg, a növény bűzös szaga vonzza őket. Ugyancsak a kertben díszlik a kissé titokzatos nevű mimózalevelű zsakaranda nagy meglepetést okozott a Pálmaház munkatársainak, amikor tavasszal virágzott. Ugyanis az egykor ajándékba kapott növényt eddig másnak hitték, s virágja révén sikerült konkrétan beazonosítani. 
A növény, mely csak a virágzásig él
Sziklakertek is szegélyezik utunkat a Pálmaház mellett. A fagyot őshazájukban nem ismerő növények itt télire takarót kapnak, így átvészelik a hideget, hogy aztán nyáron teljes pompájukat mutassák. Vannak több éven, évtizeden át díszlő növények, de röviden élők is. Az agévé ugyanis csak addig létezik, míg virágot nem bont. Egészen addig minden tápanyagot azért gyűjt, hogy kifejleszthesse szirmait és magot képezzen. Amint kivirágzott és elszórta magvait, elpusztul. Igen ritka, sárga színű pünkösdi rózsák is élnek itt, mellettük színesedik a festőcsülleng, a bársonyos kakkukkszegfű egy-egy csoportja, az íriszek több színben és a hajdani botanikus kert számtalan védett, ritka növénye.
—A nyár kiemelt látványossága lesz egészen őszig a mocsári hibiszkuszok virágzása. Itt, a külső területen több száz változat van kiültetve – zárta a Pálmaházban és udvarán tett utunkat Verkman Bertalan. S még azt is elárulta: bármikor érkeznek ide a látogatók, mindig láthatnak virágzó növényeket, de persze azért nyáron a legtöbbet.
Szöveg: Keszey Ágnes
Fotó: Mészáros Annarózsa
