A keszthelyi Festetics-család férfi tagjairól sok mindent tudunk, kastély, a Georgikon, a Helikoni Ünnepségek, genetikai kutatások, Phoenix gálya, a könyvtár és a hévízi fürdőház őrzik a nevüket, de ne feledkezzünk el arról, hogy minden sikeres férfi mögött állt egy erős asszony.
Kériné Ódor Orsolya vezet végig bennünket a több mint 200 éves történelmi utazáson, nem csak képletesen, hiszen bejárjuk vele a keszthelyi kastélyt, és festményeken, szalonokon, titkos ajtókon keresztül jutunk el a könyvtárba, ahol a legtöbb információ lelhető fel a családról. A több évszázados könyvek látványa lenyűgöző, szó szerint kesztyűs kézzel bánunk az itt található kötetekkel. Annyira értékesek, hogy kézzel nem érinthetjük meg még a borítójukat sem.
Mint minden nőt, a Festetics-hölgyeket is érdekelte a divat, korabeli könyvek, ahogy Orsolya nevetve meséli, ős Burda lapok segítették őket a párizsi trendek között eligazodni.
Lady Mary Hamilton angol nyelvű Bibliája is a kezünkbe került, súlyos darab, nagyjából 10 kg-s kötet.
Külön polcokat foglalnak el a könnyed női irodalmi kötetek, de a Festetics-hölgyek a romantikus regények mellett komoly irodalmat, történelmet, geológiát is olvastak, több nyelven írtak, beszéltek, művelt, méltó társai voltak férjüknek. Könyvügynökök segítségével folyamatosan bővítették könyvtárukat.
Fotó: Mihály Szilvia
– Ki volt a kastély első úrnője?
– Festetics Kristóf családjával Balatonkeresztúron élt, az 1730-as években 24.000 forintért vásárolta meg gersei Pethő Zsigmondtól annak keszthelyi birtokait, és kezdte el a várkastély helyén új otthonának, egy barokk kastélynak az építését.
A keszthelyi kastély első úrnője, Mezőszegedy Szegedy Judit 7 gyermeket szült: 5 leányt és 2 fiút. Házasságuk 16 évig tartott, az asszony akkor egyik napról a másikra elhagyta férjét, felrúgva a családi békét.
Kristóf halála előtt két évvel írt végrendeletéből kitűnik, békés szándékai voltak, de kikötötte, hogy felesége adósságaiért sem ő, sem gyermekei nem tartoznak számadással, mivel felesége erre ne kérte meg.
– Az első grófnőről az a hír járja, hogy csodálatos édesanya volt.
– Valóban. 1751. szeptember 8-án kötött házasságot Bossányi Julianna Festetics III. Pállal.
Az eljegyzés napján kiállított okirat szerint a leendő férj 3000 körmöci aranyat adott „móring gyanánt” (hozomány) arájának, amit még megtoldott 4000 forinttal, hogy menyegzői ruháját és egyéb tartozékait kifizethesse.
A frigyből 9 gyermek született: 4 leány és 5 fiú.
Nagy feladat hárult Juliannára a gyermekneveléssel kapcsolatosan, hiszen III. Pál hivatali teendői ellátása miatt az év nagy részét a udvarnál, Bécsben töltötte. Mária Terézia pénzügyi tanácsadója volt, érdemeivel ő szerezte meg a család számára a grófi címet. A házaspár nagyon fontosnak tartotta, hogy gyermekeik anyagi jóléte mindig biztosított legyen.
Gyerekeik közül említsük meg Festetics Juliannát, aki gróf Széchényi Ferencnek, nemzeti könyvtárunk megalapítójának volt a felesége és a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak az édesanyja. Julianna 2 fia is nagy hírnévnek örvend, Festetics I. György mecénás gróf – a Georgikon megalapítója, a klasszikus Helikoni Ünnepségek életre hívója, Festetics Imre, tudományos kutatásai révén a genetika úttörői közé került.
– A híres Festetics György házasságában finoman szólva szerelemről szó sem volt. Valóban anyagi megfontolások vezették őt az oltárhoz?
– Igen. A vagány, gazdag nő, Jakabházi Sallér Judit 400.000 forintnyi hozományt hozott a Festetics-házba. I. Györggyel hosszas levelezgetés és előzetes tárgyalás után 1783-ban kelt egybe. 4 gyermekük született, 1 fiú és 3 leány. A házasságot Festetics III. Pál készítette elő, aki így írt fiának: „Magyarországnak ennél jobb partija nincsen”.
Bár György és Judit a házasságuk alatti levélváltásaikban Édes Szívem, Kedves Angyalom, Szerelmes Angyalom megszólításokat is használtak, az 1800-as évek első éveiben a feleség elhagyta Keszthelyt és visszaköltözött ősei birtokára, Molnáriba.
Az elválással kapcsolatos teendőket 1805. áprilisában korrekt szerződésben kötötték ki.
Az „egyezséget” 5 pontba szedték. Céljuk volt, hogy a „háborgás, pörlekedés, vagy szemrehányás bármilyen lehetőségét messze elkerüljék.
Bár tucatnyi uradalmában cselédek százai dolgoztak neki – Jakabházi Sallér Judit mégis saját kezűleg főzte a szappant, mártotta a gyertyát vagy pörgette a rokkát.
Az elvált feleség György halálakor egy nagyon szép megemlékezést tett közzé szeretet férjéről.
– Kicsit távolodjunk el Keszthelytől, és ne feledkezzünk meg arról a Festetics-lányról, aki később a a legnagyobb magyar édesanyja lett.
– Festetics Julianna, gróf Széchenyi István édesanyja testvérként jelentős a Festeticsek történelmében.
Kalandos és tragikus út vezetett második házasságához, melyből a legnagyobb magyar, Széchenyi István született. A Festetics-lány első férje, gróf Széchényi József egy vadászbalesetben életét vesztette. Az elhunyt férj öccse, Ferenc szerelemre lobbant a fiatal özvegy iránt. 1777-ben, hosszas meg nem értés, családi viták után házasságot kötöttek, a szerelem legyőzte az előítéleteket. A házastársak harmóniában és halálukig hűségben élték le életüket.
Festetics Julianna példás családanya volt. Gyermekei erkölcsi és szellemi nevelését mindennél előbbre tartotta. Meg tudta nyerni férjét, hogy sok országos ügye mellett is szakítson időt arra, közösen végezzék a gyermekek nevelését. Gyermekeivel magyarul beszélt, s melléjük dajkát is magyart választott.
Később is sokat tett azért, hogy unokái is beszéljenek magyarul. Sokszor emlegette, hogy a Széchényi és a Festetics név kötelez arra, hogy nem elég a hazát szeretni, azért, ha szükséges, áldozatot is kell hozni.
A gyereknevelés mellett jelentős társadalmi életet élt, férjét többnyire elkísérte külföldi útjaira is. Jártas volt mindenféle tudományban, mert üres óráiban hasznos könyveket olvasott. Ebben nagy segítségére volt, hogy nagyon jól beszélt és írt német, francia, olasz és angol nyelven is.
Jelentős ásványi és növényi gyűjteményt hozott létre, melyet később a Nemzeti Múzeumnak adományozott.
– A család fekete báránya, Festetics László bájos feleséggel büszkélkedhetett.
– Hohenzollern-Hechingen, Josefine (Josephine) von a zabolátlan gróf Festetics László felesége volt. A házasságkötés után a bájos német Jozefa hercegnő udvarias francia nyelvű levélben köszönte meg apósának, vagyis „drága apjának” a menyegzőre kapott ruhákat és a gyémántokat.
Nem lehetett könnyű dolga, férjéről írva kortársai bizalmas megjegyzéseiből úgy tűnik, László állandóan zsörtölődő, kellemetlen alak lehetett, aki fura rögeszmékkel traktálta beszélgetőtársait.
Annak ellenére, hogy az apja által vagyont jócskán elpocsékolta, – 1828-ban zárgondnokságot kért maga ellen – voltak jó kezdeményezései is: a Magyar Tudományos Akadémia egyik legbőkezűbb mecénása volt. Szenvedélyesen érdekelte az építészet; méltó családi mauzóleumot szeretett volna, de csőd miatt ez csak terv maradt. Az apja által alapított Georgikonban szakkönyvtárat alapított, bővítette az intézményt és magyarra váltotta az oktatás nyelvét. Jelentősen fejlesztette a balatoni vitorlásflottát, Balatonszentgyörgy határában vadászkastélyt építtetett.
Házasságukból 4 gyermek: 1 leány és 3 fiú született.
– A pesti Festetics-palotában is mindig megadták a módját az ünneplésnek.
– Erdődy Eugénia Festetics II. Györggyel 1849. február 17-én házasodtak össze Sopronban. 4 gyermekük született: 3 fiú és 1 leány. A házasság 34 évig tartott. Kiegyensúlyozott, boldog párként ismerték őket. Eugénia mindenben támogatta férjét, akár legyen szó a magyar gazdaság fejlesztéséről, vagy éppen a politikai életben betöltött szerepéről. Sokszor segített a különféle protokolláris rendezvényeken is.
Habár nagyon egyszerűen éltek, mégis fontosnak tartották, hogy a Festetics-család erkölcsi és vagyoni helyzetének megfelelően éljenek a fővárosban is.
A király személye körüli miniszternek kinevezett gróf Festetics II. György és Eugénia Erzsébet királyné gyermekének születésére időzítette egyik fényűző estélyét Pesten, amelyre 1868. április 19-én került sor.
Az eseményről a korabeli sajtó is aprólékosan beszámolt. A hölgyek tavaszi báli ruhát viseltek, sőt még a személyzet is uniformist öltött. Ahogy ez a főúri családoknál szokás volt, öltözékük a Festeticsek családi színeihez (kék-sárga) igazodhatott. A rendezvény az egész vasárnap estét betöltötte. Előkelően megterített asztalok fogadták a vendégeket, amelyen a család címerével díszített szalvéták, gyertyatartók, virágok, a családi étkészlet darabjai voltak elhelyezve.
A vacsora mellett egy francia vígjátékot is bemutattak és a híres cigányzenész, Bunkó Ferenc és társasága húzta a csárdást.
– A szálak Napoleonhoz vezetnek és a monacoi herceg is képbe került – foglalhatjuk össze röviden a következő úrnő életét.
– Mary Hamilton anyai nagyanyja Bonaparte Napoleon francia császár fogadott leánya volt.
A fiatal hölgy 1869. szeptember 21-én Monacoban ment férjhez I. Albert monacoi herceghez. A házasság nem volt boldog, és elváltak, ehhez köze volt Festetics Taszilónak is. A pápai válásra 18 hónapot kellett várniuk. Festetics II. Taszilóval 1880. június 2-án kötött házasságot Budapesten a Festetics-palota kápolnájában. Az esküvőn csak a két család legszűkebb környezete vett részt.
Mary és Tasziló házasságkötésük után, az új keszthelyi kastély elkészültéig Baden-Badenben éltek. A grófi párnak 4 gyermeke született: 3 leány és 1 fiú.
Házasságkötésük körül több pletyka is keringett, az egyik ezek közül az volt, hogy Tasziló kártyán nyerte el feleségét a monacoi hercegtől. Ez persze nem igaz, Tasziló sokat járt Angliában, nagy lovasként tagja volt az angol jockey clubbnak, és egy fogadáson pillantotta meg Lady Mary Hamiltont és azonnal szerelemre lobbant iránta.
Annyira romatikus és botrányos a történetük, hogy még az 1999-es Füles újság is képregényt közölt róluk.
–Az utolsó grófnő, a kis herceg édesanyja a második világháború idején menekült el a kastélyból.
– III. György felesége, Haugwitz Mária morva grófnő volt, 1938-ban kötöttek házasságot.
Frigyüknek a keszthelyi polgárok is örültek, akik aggódva figyelték, hogy trónörökös nélkül marad a kastély, ugyanis György már elmúlt 40 éves, mire megnősült. Házasságuk szinte minden pillanatáról beszámolt a korabeli Keszthelyi Hírlap, minden fontos eseményről tudósították a helyi lakosokat.
Haugwitz Mária Lady Hamiltonhoz hasonlóan nagyon sokat tett a városért, a keszthelyi intézményekért. Pénzbeli adománnyal segítette a kórház és az oktatási intézetek működését.
Boldog házasságuk sajnos nem tartott sokáig, mert férje 1941. augusztusában szívroham következtében elhunyt, így az asszony egyedül maradt 8 hónapos kisfiával. A kisherceg azóta felcseperedett, napjainkban a 79. évét tapossa.
A csodaszép hercegnő és fia, IV. György 1944. szeptemberében a háborús front elől menekülve hagyta el a kastélyt.
Először Svájcban kerestek menedéket, majd Bécsben telepedtek le. A hercegasszony ott hunyt el 1972-ben.
A grófnőnek még ma is élnek keresztgyermekei a városban, ugyanis elvállalta minden 11. keszthelyi gyermek keresztanyaságát, őket születésüktől kezdve pénzügyileg is támogatta.
Nézd meg a Festetics-hölgyekről fellelhető képeket, dokumentumokat:
Nyitókép: pixabay
Készítette: Keszey Ágnes és Mihály Szilvia
